Kisebb a részvételi arány Horvátorszában, mint egy éve
A horvát országos választási bizottság adatai szerint vasárnap délig kevesebben mentek el szavazni, mint a tavaly november 8-i parlamenti választásokon.
2016. szeptember 11. 13:46

Délelőtt fél 12-ig a szavazásra jogosult polgárok 18,86 százaléka járult az urnákhoz. 2015-ben ugyanez az arány 21,55 százalék volt. A választás nyugodtan folyik, rendkívüli eseményről nincs értesülés. Az MTI úgy tapasztalta, hogy a reggeli órákban nem volt tumultus a szavazóhelyeken. A fővárosban fennakadások nélkül lehetett közlekedni. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este hét óráig várják a csaknem 3,8 millió választópolgárt, hogy leadja szavazatát.

Tihomir Oreskovic távozó technokrata miniszterelnök voksának leadása után, arra kérte az állampolgárokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni. Utódjának azt üzente, hogy legyen bátor, mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy mielőbb megalakul az új kormány.

Andrej Plenkovic, a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: reméli, az emberek felismerik a választások fontosságát, amelyen döntésükkel meghatározhatják az ország irányát, valamint annak fejlődését és jövőjét. “Örülnék annak, ha az állampolgárok élnének törvény adta jogukkal és elmennének szavazni, hogy minél nagyobb legitimitást adjanak a száborba bekerülő képviselőknek”.

Zoran Milanovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke az újságírói kérdésre, hogy milyen hangulatban várja az eredményeket, azt mondta: nyugodtabban mint bármikor 2007-óta, amióta a pártot vezeti. “Mindent megtettünk, megmutattuk, hogy van szakértelmünk és szívünk, a többi a választókon múlik”- tette hozzá.

A horvát állampolgárok külföldön is szavazhatnak. A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe – a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.

A 2500 jelöltre és 177 listára Horvátországban mintegy 7000 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 60 ezren 115 szavazóhelyiségben voksolhatnak. A választásokat 12 ezer megfigyelő követi. Az első részeredményeket 22 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.

DIP: a szavazók éljenek a preferenciális listás szavazás lehetőségével

A horvát országos választási bizottság (DIP) felhívta a horvát állampolgárok figyelmét, hogy éljenek a preferenciális listás szavazás lehetőségével.

Horvátországban másodszor alkalmazzák a preferenciális listás szavazást a parlamenti választáson: a voksolók a politikai pártok jelöltjeinek a listáján egy nevet is bekarikázhatnak és ezzel rangsorolhatják őket. Először tavaly, a november 8-i parlamenti választásokon alkalmazták a módszert, amely miatt tovább tart összeszámlálni a szavazatokat és a szavazólapok is sokkal hosszabbak.

Ezzel a rendszerrel a választók csak egy pártlistára szavazhatnak és csak egy jelöltet részesíthetnek előnyben, azaz segíthetnek abban, hogy előrébb, esélyesebb helyre kerüljön a névsorban. Amennyiben valaki egy másik politikai párt listáján jelöl meg egy nevet, s nem azon, amelyre leadta voksát, akkor a szavazatot az a pártlista kapja meg, amelyen a kedvezményezett jelölt neve szerepel.

A szavazólapokon a politikai pártok vagy koalíciók neve alatt a 14 választókörzet jelöltjeinek nevét feltüntették.

A korábbi gyakorlat az volt, hogy ha egy párt valamelyik választókörzetben 5 mandátumot szerzett, a listán szereplő első öt jelölt jutott be a parlamentbe. Most ez annyiban változik, hogy a preferenciális listás szavazás akár az első helyre is rangsorolhatja azt a jelöltet, aki az utolsó, 14-i helyet kapta a listán. A jelölt akkor rukkolhat előbbre a névsorban, ha azt a listára szavazóknak legalább a 10 százaléka támogatja. Ha több jelölt is 10 százalék feletti preferenciális szavazatot gyűjt össze, a sorendet a legtöbb szavazat alapján határozzák meg. Ha ugyanannyi támogatói vannak a preferált jelölteknek, az eredeti rangsor szerint juthatnak be a parlamentbe.

Ugyanezek a szabályok a garantált képviselői helyekre, a kisebbségi listákra és diaszpórára nem vonatkoznak.

A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe – a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.

A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.

MTI
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
  • Állam- és kormányfők a demográfiai csúcson
    Közös konferencianyilatkozatot ír alá Orbán Viktor miniszterelnök az eseményen részt vevő állam- és kormányfőkkel a csütörtökön kezdődő IV. budapesti demográfiai csúcson - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó