Lelkünkből választott írófejedelem
Népének, a Kárpát-medencének lelkünkből választott írófejedelme marad Csoóri Sándor - emlékezett a kora hajnalban elhunyt alkotóra hétfőn Lezsák Sándor író, politikus az MTI megkeresésére.
Utoljára frissítve: 2016. szeptember 12. 20:38
2016. szeptember 12. 17:56

Csoóri Sándor áldott szíve továbbra is ott dobog verseiben, fegyelmező és figyelmeztető gondolatai, esszéi, filmjei, szépprózája nemzeti erőforrás marad, történelmi életútja, közéleti bátorsága pedig jövőnket ragyogtató példázat - fogalmazott az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Az elmúlt évtizedekben, sorsfordító pillanatokban nem egy alkalommal szakadt ki Csoóri Sándorból és belőlünk is a kérdés: mi lesz itt? Az immár kétharmados választ pedig a jövőben is vele együtt mondjuk, derűs nyugalommal: mi leszünk itt! - mondta Lezsák Sándor.

Ferenczes István: Csoóri Sándor életműve a magyar költészet és a magyar sors sűrítménye

A magyar irodalom, a magyar költészet és a magyar sors sűrítményének nevezte Csoóri Sándor életművét Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld irodalmi folyóirat nyugalmazott főszerkesztője.

Ferenczes István elmondta: ma sem tudná jobban összefoglalni a Csoóri Sándorral kapcsolatos gondolatait, mint abban a versben tette, amelyet Csoóri 70. születésnapjára írt. Akkor döbbent rá arra, hogy mindaz, amit Csoóri Sándor megtestesít és amit leírt, összegzése mindannak, ami előtte történt.

Ferenczes István felidézte: Csoóri Sándor egyike volt azoknak a magyarországi költőknek, közéleti személyiségeknek, akik mindig odafigyeltek a határon túli magyar irodalomra és a magyarság sorskérdéseire. "Ez a nehéz időkben erőt adott mindannyiunk számára" - jelentette ki a csíkszeredai költő.

E törődés, odafigyelés példájaként említette, hogy amikor 1987-ben a kommunista politikai rendőrség, a Securitate Bukarestbe hurcolta, Csoóri Sándor tájékoztatta a történtekről egy előadás közönségét a budapesti Petőfi Csarnokban. Ennek köszönhetően a Szabad Európa Rádió is foglalkozni kezdett az ügyével, és minden bizonnyal a nemzetközi figyelem is hozzájárult ahhoz, hogy nem bántották.

Ferenczes István felidézte: éppen a csíksomlyói Mária-kegyhely kisbúcsúján vett részt, amikor Csoóri Sándor haláláról értesült. Megjegyezte: a költő állandó résztvevője volt a pünkösdi csíksomlyói nagybúcsúnak, és amióta nem tudott már eljönni, érezni lehetett a hiányát.

Falusi Márton: Csoóri Sándor kétszeresen is újraértelmezte a népiséget

Csoóri Sándor népi szürrealizmusként számon tartott költészetével és esszéivel kétszeresen is újraértelmezte a népiség fogalmát - hangsúlyozta az MTI-nek Falusi Márton költő és esszéíró, a Hitel című folyóirat szerkesztője a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

Hozzáfűzte: Csoóri Sándor verseiben a saját személyes paraszti élményeit ötvözte a legmodernebb nyugat-európai szürrealista és avantgárd költői hagyományokkal, míg esszéiben majdhogynem teoretikusan, a szépíró elméleti nyelvén fogalmazta meg, mit jelent a népművészet a modern kortárs művészet számára. Megmutatta, hogy a népművészet nem csupán egyszerű parasztkultúra, hanem képes a legmodernebb ember életérzésének kifejezésére is.

"Csoóri Sándor életműve számomra egy eszméltető munkásság volt már gyerekkorom óta, költészete az elsők között gyakorolt rám nagy hatást a kortárs lírikusok közül. Később, de még mindig gimnazistaként ismerkedtem meg esszéivel. Azt hiszem irodalmi munkásságomnak két meghatározó forrása mai napig az élmény, amit Csoóri Sándor versei és esszéisztikája jelentett számomra" - fogalmazott Falusi Márton. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés volt, amikor az általa szerkesztett Hitelhez hívták 2006-ban.

"Ha valakinek az első főnöke a példaképe, mert én ezt mondhatom magamról, az igazán szerencsésen kezdheti pályafutását" - jegyezte meg.

Kiemelte: főszerkesztőjét és alapítóját is elvesztette a 80-as években indult Hitel folyóirat Csoóri Sándor halálával, akinek szemlélete, irodalmi és művészi világnézete a hosszú ideje tartó, a napi szerkesztőségi munkát megakadályozó betegsége ellenére is mindvégig meghatározta a lap arculatát.

Mint fogalmazott, a Hitel szerkesztősége tovább folytatja azt, amit Csoóri Sándor Illyés Gyulával és másokkal közösen megkezdett, öröksége élő, eleven hagyomány marad.   

Duray: a 20. század magyar szellemi életének utolsó képviselője távozott

Csoóri Sándor azt a magyar embert személyesítette meg, amilyenek mi is szerettünk volna lenni: a holnaplátót. Halálával a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött huszadik századi sorának utolsó képviselője távozott - mondta a kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve hétfőn Duray Miklós felvidéki közíró és politikus az MTI-nek.

 "Hátborzongva vártuk már hónapok óta a hírt, hogy Csoóri Sándor befejezi földi pályafutását. Most már szomorúan és a kilátástalanság ködében tapogatózva mondhatjuk: megszűnt a földi léte a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött 20. századi sorának utolsó képviselőjének is" - mutatott rá Duray Miklós, aki az elhunytban pályatársat, barátot és harcostársat veszített el.

Elmondta: Csoóri Sándort Pozsonyban már a rendszerváltozás előtt eszményeik élő megtestesítőjeként fogadták, "mert a nemzet szellemiekben lehetséges meglényegülésének tiszta alakja volt, egy felszabadult ember, aki köntörfalazás nélkül fejezte ki gondolatait, a kommunista rendszer erkölcsöt züllesztő és értékeket romboló handabandázása közepette is".

Duray szerint az író halála után fel kell tenni a kérdést: felépül-e egy olyan új nemzedék, amely követheti a huszadik századi nagyokat.

"Biztosan bekövetkezik, lehet, hogy első sarját már bölcsőben ringatják, talán a közelünkben. Addig azonban ne nyugodj békében, míg nem győződsz meg arról, hogy él és dolgozik a folyamatosság" - üzente elhunyt barátjának a felvidéki író, utalva Csoóri Sándor életművének egyik fő üzenetére, a Kárpát-medencében és a nemzetben gondolkodásra.

Jókai Anna: Csoóri Sándor felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért

Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt - hangsúlyozta az MTI-nek Jókai Anna Kossuth-nagydíjas magyar írónő a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

"A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte" - fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor "nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején".

"Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni" - jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a "magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával".

Csoóri Sándort életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. Az alkotót a kormány saját halottjának tekinti.

Papp Endre: a közösség iránt elkötelezett, a nemzet megmaradásáért dolgozó embert veszítettünk el

Csoóri Sándor a közösség iránt elkötelezett ember volt, gondolkodása középpontjában pedig a nemzet megmaradása állt - emlékezett az íróra, költőre, a Hitel című folyóirat szellemi körének meghatározó személyiségére, főszerkesztőjére az MTI-nek nyilatkozva hétfőn a lap felelős szerkesztője.

Papp Endre felidézte: Csoóri Sándor a Németh László és Juhász Ferenc nevével fémjelzett irodalmi forradalom gyermekének vallotta magát, aki a maga alkotói eszközeivel szállt szembe az 1950-es évek sematizmusával, egyéni önfelszabadítását a nemzet emelkedésével kötve egybe.

Megemlítette: Illyés Gyula már nem érhette meg, hogy valóra váljon utolsó kívánsága, a Hitel című lap megjelenése, amelynek közel három évtizedes eddigi működésére alapvetően nyomta rá bélyegét Csoóri Sándor személye és személyisége, aki 1992 óta a lap a főszerkesztője volt.

Szentmártoni János: a nemzet költőjét becsültük benne

A nemzet költőjét becsültük Csoóri Sándorban, halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után - fogalmazott az MTI-nek Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke.

Hozzáfűzte: Tornai József és Marsall László mellett egy nagyon meghatározó nemzedék kiemelkedő tagja volt Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula és Németh László nyomdokain haladva a "bartóki modellt" vallotta magáénak, vagyis a nemzetben és Európában való gondolkodás szintézisét.

Csoóri Sándor a nagy társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás fontosságát hirdető alkotók sorát gazdagította, amely Balassitól a reformkor nagyjain át Nagy Lászlóig ível. Életműve, személyes és közéleti szerepvállalása túllép a különféle szervezetek és intézmények korlátain, amelyekben tevékenykedett - hangsúlyozta.

"Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is" - fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett.

"A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen" - hangsúlyozta. Megjegyezte: Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.

Csoóri Sándort, a Magyar Írószövetség örökös tagját életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. Az alkotót a kormány saját halottjának tekinti.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó