Meghallgatták az ombudsmant
A kisebbségeket érintő kérdések, az egészségügyi problémái valamint a önkormányzati rendeletek vizsgálatának kérdése is szóba került az ombudsmani hivatal tavalyi munkájáról szóló beszámoló keddi parlamenti vitájában, a vezérszónoki felszólalások során.
2016. szeptember 13. 14:38

Alapvető jogok biztosa: jó bizalmi légkör övezi az ombudsmani hivatalt

Hivatala társadalmi elfogadottságával, a hivatalt övező "jó bizalmi légkörrel" magyarázta az alapvető jogok biztosa kedden a parlamentben azt, hogy tavaly a korábbi évhez képest ötven százalékkal több beadvány érkezett hozzá.

Székely László elmondta, egyrészt örül annak, hogy tavaly 8240-en érezték úgy, hogy megbízhatnak a hivatalban, azaz magas a társadalmi elfogadottsága.

Másrészt - folytatta - szomorú is azért, mert ennyien érezték úgy, hogy ügyükben csak az ombudsman segíthet.

Kitért arra, hogy az ügyfélforgalom növekedéséhez százas nagyságrendben járultak hozzá az Amnesty International egyes tagállami szervezeteinek tömeges, azonos tartalmú beadványai. Ezekben az Egyesült Államokból és Európából érkezett beadványokban kérték a migránsüggyel kapcsolatos jogszabályok alkotmánybírósági kontrollját - ismertette.

Jelentős az ügyhátralék, több mint 3600 ügy húzódott át erre az évre; ennek egyik oka, hogy a hivatal feladatai bővültek a kínzás és más embertelen vagy megalázó bánásmód elleni ENSZ-egyezménynek a nemzeti ellenőrzésével - részletezte.

Székely László közölte, Magyarországon négyezer fogvatartási hely van, amelyeknél be nem jelentett ellenőrzést kell végezni a hivatalnak. A vizsgálatok jelentős erőforrásokat vontak el az alaptevékenységtől - tette hozzá.

Elmondta, ezen ellenőrzések keretében tavaly 15 helyszínt kerestek fel, a vizsgálatok eredményének pedig erős társadalmi visszhangja volt. Kiemelte a fővárosi Merényi Gusztáv Kórház zárt pszichiátriáján végzett ellenőrzéseket, ahol végül elindult a felújítás.

Az ombudsman azt mondta, 274 ajánlást fogalmazott meg, 36 esetben a címzett nem értett egyet az ajánlással, nyolcvan ügyben pedig folyamatban vannak az egyeztetések.

Székely László ismertetése szerint tavaly 358 közérdekű bejelentés érkezett a hivatalhoz, ennek ötven százaléka volt alapos, 16 esetben tártak fel alapjogi visszásságot, hat esetben megállapították, hogy a címzettek nem tettek eleget a közérdekű bejelentés kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeiknek.

Az alapvető jogok biztos elmondta, 257 jogszabálytervezetet véleményeztek és évek óta probléma, hogy 24-48 órás határidőket kapnak erre a feladatra, amely több száz paragrafusból álló tervezet esetében meglehetősen formálissá teszik véleményezésüket.

Kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) előtt van több indítványa is, például az előzetes letartóztatás négyéves felső határának eltörléséről szóló, valamint a taxirendelet, amely szerinte a vállalkozás szabadságát lehetetleníti el.

Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy az ombudsmannak nincs joga mulasztásos alkotmánysértés miatt az Ab-hez fordulnia, miközben visszásság előállhat úgyis, hogy nincs jogszabály.
    
Nemzetiségi szószólók
    
Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló szólt arról, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes munkája során minden magyarországi közösséggel kapcsolatba került, az arányok tükrözik a nemzetiségek demográfiai helyzetét.

Megnyugtatónak nevezte, hogy a nemzetiségi jogok ügyében nem kellett formális intézkedést kezdeményeznie az ombudsmannak, a problémákat szakmai együttműködés keretében sikerült megoldani.

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló azt mondta, többször szóba került már, hogy a magyarországi nemzetiségek elégedetlenek a közmédiában való csekély megjelenési lehetőségükkel. Ez megmutatkozik a biztoshelyettes beszámolójában is - jegyezte meg. Közölte, a biztoshelyettes szerint is kiemelt feladat a közszolgálati médiaszolgáltatás nemzetiségi műsorokat érintő átfogó vizsgálata.

A nemzetiségi médiát érintő gondok - kiemelten a nemzetiségi műsorok gyártásának kiszervezése, egyéb átszervezések sokrétűsége, a változó jogszabályok miatt - indokolttá vált átfogó utóvizsgálat indítása a nemzetiségi jogok médiában történő érvényesüléséről - rögzítette.

Alexov Lyubomir szerint részleteiben is elemezni szükséges a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeinek mostani teljesülését.

Jelezte, a vizsgálatot idén lezárulhat és üdvözölte, hogy a biztoshelyettes a vizsgálatot a szószólókkal és az országos nemzetiségi önkormányzatok szakértőivel szoros együttműködésben kívánja elvégezni.

Parlamenti vita

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015-ös tevékenységéről szóló beszámoló keddi parlamenti vitájában ellenzéki képviselők szorgalmazták, hogy az ombudsman foglalkozzon a hálapénz rendszerével és a gyermekvédelmi ellátással is.

MSZP: a jelentés átfogó képet ad a hivatal működéséről

Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy a több mint 300 oldalas beszámoló átfogó képet ad a hivatal működéséről, a nemzetközi kapcsolatrendszeréről, és az alapjogok magyarországi helyzetéről, a konkrét ügyeket részletesen taglalja. Hozzátette: különös hangsúlyt kaptak a gyermekek, a nemzetiségek, a fogyatékkal élők és a leginkább veszélyeztetett csoportok jogai. Az oktatási ajánlások közül kiemelte a pedagógusok életpályáját érintő vizsgálatot.

Üdvözlendő, hogy a kormány idegengyűlölő kampánya mellett felemelte hangját a biztos a menedékkérők emberi jogai védelmében. Meglepőnek tartotta azonban, hogy a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésére vonatkozó uniós határozattal összefüggésben kérte az Alkotmánybíróságot az alaptörvény értelmezésére. A megfogalmazott kérdések meglehetősen egybecsengenek a kormány kvótaellenes kampányával - jegyezte meg a szocialista politikus.

Szólt arról, hogy az új ombudsmani struktúrával összefüggő kritikájukat továbbra is fenntartják.

Bangóné Borbély Ildikó felhívta az ombudsman figyelmét egy püspökladányi ügyre is. Egy 59 éves férfi eltűnt a karcagi kórházból, azóta életjelet nem adott magáról, a hozzátartozók szerint az intézmény a felelős. Kiemelte: ötödik hónapja semmit nem tudni arról, hová tűnt a beteg. A képviselő az ombudsmantól azt kérte, indítson vizsgálatot az ügyben.

Jobbik: biztosítani kell az egészségügyi intézményekben a működési rendet

Lukács László György (Jobbik) az előtte megemlített ügyhöz hozzátette: az alapjogi sérelem abban állhat, hogy a család nemhogy információt nem kap, de a részére a vonatkozó dokumentumok kiadását is megtagadták. Biztosítani kell az egészségügyi intézményekben a megfelelő működési rendet - jelentette ki a politikus, aki kitért a Merényi kórház ügyeire is, ami felhívta a pszichiátriai ellátás rossz állapotára a figyelmet.

Megjegyezte: a budapesti ügyeleti rendszer korábbi működésénél olyan jelenségeket lehetett tapasztalni, amit rendezni kellett. Egyes kórházak azonban továbbra is jelentős terhelés alatt állnak, s ebben még valamilyen vizsgálatra szükség lesz.

Foglalkozni kell a hálapénz rendszerével is - hangsúlyozta az ellenzéki politikus, aki megvitatná azt is, a műhibapereknél hogyan lehet helyes mederbe terelni az eljárásokat.

Üdvözölte, hogy foglalkoztak a gyógyszertári ügyeleti renddel. Ugyanakkor szerinte félúton megálltak: a törvényi szabályozás megszületett, de a kormány a végrehajtás mikéntjéről, a vonatkozó rendeletről megfeledkezett. Nem látják a költségvetési fedezetet sem a patikaügyeleti rendszerre - jegyezte meg.
    
MSZP: elengedhetetlen a gyermekvédelmi ellátás felülvizsgálata
    
Heringes Anita (MSZP) közölte, határozati javaslatot nyújtottak be a gyermek sérelmére elkövetett testi, lelki vagy szexuális bántalmazás hatékony megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről. Szerinte az elmúlt időszakban történt esetek miatt a kormánynak lépéseket kell tennie, ugyanis a gyermekvédelmi rendszert szétesett.

Kifogásolta, hogy túlterheltek, alulfizetettek a szociális munkások, szerinte a munkaerőhiány még nagyobb ezen a területen, mint bárhol máshol.

Elengedhetetlennek nevezte a gyermekvédelmi ellátás felülvizsgálatát.
    
Jobbik: rövid idő van a jogszabálytervezetek véleményezésére   

Gyüre Csaba (Jobbik) szóvá tette, hogy az ombudsmani hivatalnak kevés ideje van a jogszabálytervezetek véleményezésére. Ez szerinte azt jelzi, hogy a jogalkotó azt gondolja, nincs jelentősége a hivatal véleményének.

Kifogásolta, hogy az alapvető jogok biztosa kevésszer fordul az Alkotmánybírósághoz (Ab) utólagos normakontrollra.
    
Ombudsmani zárszó
    
Székely László, az alapvető jogok biztosa zárszavában rögzítette, hogy a gyermekotthonokban, így a kaposvári Zita-otthonban a kínzás elleni ENSZ-egyezmény alapján vizsgálódtak, több ezer oldalas protokoll alapján ellenőriztek. A vizsgálat eredménye egy pillanatfelvétel - mutatott rá.

Az ombudsman elmondta azt is, akkor kér alkotmányértelmezést az Ab-tól, "ha valamit nem ért az alkotmányban". Eddig ez egyszer fordult elő - jegyezte meg, hozzátéve: szerinte az nem a jogállamiság kvantitatív mértéke, hányszor kér alaptörvény-értelmezést.

Úgy fogalmazott: "önök engem az alapvető jogok biztosának választottak meg, nem Messiásnak, tehát a bölcsek köve nincs nálam, nem tudom, hogy milyen a jó kormányzás, nekem csak tükröt kell tartanom".

MTI
MTI Hírfelhasználó