Magyar Örökség Díjat kapott a kassai Magyar Ipari
A nagy múltú kassai oktatási intézmény nemzetmegtartó szolgálatáért kapta a rangos elismerést
2016. szeptember 18. 11:11

Hét kiemelkedő személyiséget, illetve szervezetet tüntettek ki szeptember 17-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében Magyar Örökség Díjjal. Köztük volt a majd 150 esztendős kassai „Magyar Ipari”, amely nemcsak a mai Felvidéken, hanem az egész történelmi Magyarországon a legelső ilyen jellegű intézmény volt.

A nagy múltú kassai „Magyar Ipari” nemzetmegtartó szolgálata mellett Magyar Örökség Díjat érdemelt a Vasas Művészegyüttes száz évet meghaladó, minden korosztályt felölelő táncos, zenei, kulturális közösségszolgálata, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Zétényi Zsolt jogvédő szolgálata a nemzetért, Csonkaréti Károly folyam- és tengerhajózásunk történetét megörökítő munkássága, és Lukácsi Huba diákszínház- és közösségteremtő tevékenysége.

  Hámori József, a Magyar Örökség Díj Bizottság elnöke (Fotó: SzJ)

Hámori József, a Magyar Örökség Díj Bizottság elnöke (Fotó: SzJ)

Az Iparit dr. Albert Sándor gépészmérnök, az intézmény egykori igazgatója, a komáromi Selye János Egyetem alapító rektora méltatta. A kitüntetést Matej Éva igazgatónő, dr. Kováts Miklós tanár és Kovács Imre diák vette át. (Matej Évával, dr. Kováts Miklóssal és dr. Albert Sándorral interjú is készült a helyszínen, amelyet hamarosan olvasóink rendelkezésére bocsátunk.) Viszont most közreadjuk a Selye János Egyetem volt rektorának a kassai „Magyar Iparit” méltató sorait. Íme:

„Nem egyszerű dolog öt percben méltatni a Felvidék egyik legpatinásabb intézményének jelentőségét, ezért az irodalmi Nobel-díjas Kiplinget hívom segítségül: A világon a jó anyát kivéve semmi sincs, ami annyira megérdemelné a tiszteletet, mint a jó iskola.

Albert Sándor laudációja (Fotó: GG)

Albert Sándor laudációja (Fotó: GG)

A kassai Ipariskola jogelődje, a Gépészeti Felsőbb Ipartanoda, Szakkay József magán-tanintézményeként jött létre csaknem másfél évszázaddal ezelőtt. Az intézet céljait a következőképpen fogalmazta meg az alapító: »erkölcsi nevelés mellett oly elméleti és gyakorlati oktatást nyújtani a növendékeknek, amely képesíti őket tanulmányaik bevégzése után az ügyes gépész, gyári művezető és gépszerkesztő hivatását tekintéllyel és szakavatottsággal betölteni.«

Kassán ezekben az időkben számolták fel a céhrendszert és megalakultak az első ipartantestületek. »Ipartestület és Ipariskola: a szervezettség és a szellem kezdte itt kialakítani tudatos szövetségét. 1872. október 9-én tizenkilenc kislegény elsőként lépett be a műhelyek és gépek világába, hogy utat törjön az utánuk jövő tízezrek számára« – írja Rácz Olivér.

Az Ipari képviselete a díj átvételekor (Fotó: SzJ)

Az Ipari képviselete a díj átvételekor (Fotó: SzJ)

A magyarság sorsát befolyásoló történelmi viharok természetesen az ipariskolát sem kímélték meg. Az I. világháború befejezése után csak szlovák nyelvű képzés indulhatott, és az iskola élére cseh szakemberek kerültek. 1920-ban nyíltak meg újra a magyar osztályok, de a II. világháborút követően a magyar fiatalok előtt ismét bezárultak az iskola kapui. Most ötéves kényszerszünet következett, amely 1950 szeptemberéig tartott. 1950-ben újraindult, és 1952-ben önállósult az iskola magyar tagozata. Ekkor vette fel előbb a magyar Felsőipariskola, később a Magyar Ipariskola nevet.

kovats_miklos_koszonte_meg_mindendijazott_neveben_a_kituntetest_4491j

Kováts Miklós megköszönte a kitüntetéseket (Fotó: GG)

Az ezt követő évtizedeket az iskola hőskorának szokás nevezni, mert ekkor alakult ki az ipariskolának az a szellemisége, összetartó- és magyarságmegtartó ereje, amelyre az iparisták nagy családja ma is méltán büszke, és amelyet oly sokan irigyelnek tőlünk. Ennek a titoknak a nyitja az iskola szellemiségében és kultúrájában rejlik. Abban, hogy az ipariskolában olyan EMBEREK tanítottak, akik bár a szakmaiságra nagy hangsúlyt fektettek, mégsem szakbarbárokat képeztek.

Emberségre, becsületességre, a másság elfogadására neveltek, és, ahogy az iskola egykori diákja, Gábor Bertalan írja: »hivatásukkal olyan biztonságos fészket raktak nekünk, hogy kikelhetett benne az élet, amely a hivatások sokrétűségével, a szivárvány minden színében ott ragyog nemcsak Európa, de a tengerentúl egén is.«

A díjazottak és méltatóik (Fotó: GG)

A díjazottak és méltatóik (Fotó: GG)

Az ipariskolának kettős küldetése volt és van ma is: az életben hasznosítható ismeretekkel felvértezni a tanulókat és megtartani, megerősíteni magyar identitásukat.

Az iskola a háborút követő szűkös esztendőkben ezért nemcsak a magyar nyelvű szakoktatás terén végzett úttörő jellegű munkát, hanem jelentősen hozzájárult a szlovákiai magyar kulturális élet újjászületéséhez is.

Az énekkart, táncosokat és színjátszókat felvonultató kultúrcsoport rendszeresen járta Szlovákia magyarok által lakott vidékeit és többéves némaság után nagyon sok településre az iparisták vitték el először a magyar szót és magyar éneket. Az ipariskolát minősíti az a nagyvonalú gesztus is, hogy feláldozva saját kultúrtermét, befogadta a Kassán 1969-ben megalakuló Magyar Területi Színház Thália Színpadát.

A közönség (Fotó: GG)

A közönség (Fotó: GG)

Az Ipari több, mint egy iskola. Ez az intézmény a felvidéki magyarság megmaradásának egyik letéteményese. Eredményeivel pedig kivívta a szakma elismerését itthon és külföldön egyaránt.

Adjon az Isten az immár Magyar Örökség Díjas kassai magyar Ipariskolának lehetőséget arra, hogy folytassa alkotó munkáját és végzőseinek tevékenysége járuljon hozzá a felvidéki magyarság megmaradásához és jövendőbeli sikereinek gyarapításához!” – zárta szavait dr. Albert Sándor.

Gecse Géza, felvidek.ma
  • Oltóanyag még nincs, de a lakossági igény hamarosan jelezhető
    Müller Cecília közölte: a lakossági igényfelmérés információkkal szolgál az oltóhelyek pontos megtervezéséhez. "Sokféle forgatókönyvünk van attól is függően, milyen típusú vakcina érkezik az országba" - hangoztatta.
  • December 1.
    Hol rontottuk el? Hogy juthattunk oda, hogy Gyulafehérvárra Károlyiék intézkedése nyomán MÁV vonatok vitték a nagy nemzetgyűlésükre a magyar állammal szemben ellenséges román vezetőket és híveiket?
  • A nyolcadik váltás is felkészült a határ védelmére
    A Közös Akarat feladat nyolcadik váltásának tagjai a napokban – a járványügyi veszélyhelyzet előírásait betartva – megismerkedtek a határvédelmi feladatrendszer minden szükséges elemével.
MTI Hírfelhasználó