Elmaradhat az október 7-i gigatüntetés
Könnyen meglehet, hogy elmarad az a gigatüntetés, amit még júliusban ígért a kormánynak üzenve a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.
2016. szeptember 19. 09:36

Kordás László a Klubrádióban beszélt arról, hogy nem maradt mozgástér a bértárgyalásokhoz, ezért az oktatási, az egészségügyi és a többi közszolgáltatásban dolgozó elégedetlensége a szakszervezeti konföderációk összefogásával egy nagy demonstrációban csúcsosodhat ki október 7-én. A szakszervezeti vezető júliusi szavai szerint azonban csak akkor lehet hatni a kormányra, ha nem százak, hanem tízezrek vonulnak utcára.

– Nem tüntetésről beszéltem, hanem valamiféle megmozdulásról – mondta most a lapnak Kordás László. A MASZSZ elnöke hangsúlyozta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) napirendi pontjai között már szerepel, de egyelőre nem indultak még el a 2017. évi bérről szóló tárgyalások. Szerinte demonstrációt vagy erősebb akciót viszont akkor kell szervezni, ha már látható, hogy ki mit gondol a jövő évi fizetésekről, és nem lehet a tárgyalóasztal mellett eredményt elérni.

– Nekünk nem az a célunk, hogy demonstrálgassunk összevissza, hanem hogy eredményt érjünk el – jelentette ki az érdekvédő. Kordás ugyanakkor „jó iránynak” nevezte, hogy a kormány tervei szerint enyhítenének a bérterheken. Szerinte az nem mindegy viszont, hogy ezt járulékcsökkentéssel, vagy az szja mérséklésével akarják majd elérni. Kordás biztatónak nevezte, hogy a VKF legutóbbi ülésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyértelművé tette: minden félnek érdeke, hogy a nettó minimálbér mielőbb érje el a létminimum összegét. A MASZSZ elnöke hangsúlyozta: mivel ez régi követelésük, bízik abban, hogy a tárgyalóasztal mellett sikerül eredményeket elérniük.

Ismert: a KSH legutóbbi jelentése szerint jelentősen megugrottak a hazai bérek az év első négy hónapjában, csaknem nyolc százalékkal nőttek a nettó és több mint hat százalékkal a bruttó keresetek. A bővülésben a versenyszférában tapasztalható fizetések jelentős szerepet játszottak. Szakértők szerint egyre több vállalat emel bért a magas munkaadói terhek ellenére is, azonban egészséges, piaci alapú növekedésről beszélhetünk, amire a 90-es évek eleje óta nem volt példa.

Magyar Idők
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó