Jövőre 2,7 százalékos bővülést vár a GKI
A magyar gazdaság az idén 2,0 százalékkal, míg jövőre 2,7 százalékkal bővülhet a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint, az államháztartás hiánya a kormányzati várakozásoknál kissé rosszabb, idén 2,3 százalék, jövőre 2,5 százalék lehet GDP-arányosan, az államadóssági ráta pedig a tavalyi 75,3 százalékról idén év végére 74,5, míg jövőre 73,7 százalékra csökkenhet.
2016. szeptember 28. 12:13

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a kutatóintézet idei harmadik negyedéves sajtótájékoztatóján szerdán kiemelte: az idei nem rossz év, de növekedési mélypontot jelenti a jelenlegi gazdasági ciklusban, az előrejelzésük változatlan.

Kifejtette, jövőre az EU-forrásokból finanszírozott beruházási aktivitás kezdődő felpörgése, az üzleti beruházások élénkülése és az alig lassuló dinamikájú fogyasztás miatt a növekedési ütem 2,7 százalékra, a korábban várt 2,5 százaléknál jobban gyorsulhat, a hitelminősítők felminősítését is figyelembe véve. A mélypontot a beruházásokban idén az uniós támogatások beáramlásának visszaesése okozza, 2017-ben azonban ez újra elkezd gyorsulni - tette hozzá.

Rámutatott: a belső és a külső egyensúlyi folyamatok kedvezőek, az infláció alacsony, fél százalék körül alakulhat idén, míg jövőre 1,5 százalékkal emelkedhetnek az árak.

Kifejtette, a régióra jellemző gyorsabb gazdasági növekedést a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való kiugró mértékű függés akadályozza.

Hozzátette: a legfőbb gond a beruházások visszaesése, ami a GKI szerint idén kétszámjegyű, 10 százalék körüli lesz. Ez arra mutat rá, hogy a magyar gazdaság erősen függ az EU-s pénzek beáramlásától és a beruházási klíma nem megfelelősége nehezíti a versenyképességet - mondta.

Vértes András szerint a gazdaságot a fogyasztás húzza, reálbérnövekedés jelentős, ez a folyamat jövőre is folytatódik.

Elmondta: az ipari termelés bővülése idén aligha haladja meg érdemben a 2 százalékot, jövőre azonban már 3,5 százalék körüli emelkedés várható. Az EU-források elmaradása miatt az idei évet az építőipar számára menthetetlennek nevezte.

A foglalkoztattak száma idén a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta idén és jövőre is 5 százalék körüli lesz. Ez az ötödik legalacsonyabb az EU-ban - mondta. A tényleges helyzet szerinte sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma közel azonos a munkanélküliekével, és ehhez jön még a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre.

Úgy vélte, mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. A képzett munkaerő megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki. A reálkeresetek idei, átlagosan 7 százalék körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét - ez többségük számára rövidtávon elviselhető - és növeli a költségvetés kiadási szükségletét - mondta az elnök.

A GKI szerint a jelenleg 0,9 százalékos alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat. A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euró-árfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes "nyereségérdekeltségével". A további lazítás "nem hagyományos" eszközökkel történik.

Az elemzés szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya az adóbevételek növekedése és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások előző évhez viszonyított mérséklődése miatt eddig nagyon kedvező, de tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A költségvetés módosítása, a kiadási kényszerek kialakulása és egy őszi keresletélénkítő csomag kilátásba helyezése az idei, a tervezett 2017. évi államháztartási deficit 0,7 százalékpontos emelése és az őszi keresletélénkítés áthúzódó hatása pedig a jövő évi költségvetési folyamatokat lazítja. Ezek miatt a GKI idén a tervezett 2 százaléknál kissé magasabb, 2,3 százalékos deficitet vár. Jövőre, a választásokat megelőző évben, a tervezett 2,4 százaléknál ugyancsak valamivel magasabb, legalább 2,5 százalékos - de 3 százaléknál szinte bizonyosan kisebb - deficit várható - jelezte az elnök.

Kitért arra, hogy a globális kockázatok erősen nőnek, ezek közül a Brexitet, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, a legnagyobb kockázat azonban az unió további fejlődésének kérdése, amiben a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership - Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség) miatt, vagy a migránsválság megoldásáig sok évig tartó bizonytalanság várható.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó