Gyilkosokat félt Strasbourg
A tényleges életfogytiglan szabályozása miatt elmarasztalta hazánkat az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi testület szerint ez a büntetési forma sérti az elítéltek jogait. A kormány nem tervez változtatást.
2016. október 5. 14:41

Ismét elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tényleges életfogytiglan (tész) intézménye miatt. A strasbourgi testület bírái szerint ugyanis megalázó vagy embertelen bánásmódnak minősül, hogy a legsúlyosabb büntetéssel sújtott elítélteknek nincs valós esélyük a szabadulásra. Mint ismert, a hatályos szabályok szerint a tészesek ügyét 40 év után kötelezően felül kell vizsgálni, de kegyelmi kérvényt korábban is előterjeszthetnek.

Az EJEB szerint ez túl hosszú idő, a felülvizsgálat első dátumát 25 évben kéne meghatározni. Az eljáró tanács tagjai azt is kifogásolták, hogy a magyar szabályozás homályos, a fogvatartottak nem tudhatják, mit kell tenniük azért, hogy kiengedjék őket. A kegyelmi kérvényekről ugyanis a köztársasági elnök dönt, de határozatát nem kell indokolni, ráadásul az eljárás időtartama is nyitott, azaz bármeddig húzható. A bíróság 1500 eurós perköltség megfizetésére kötelezte Magyarországot.

– A kormány dönthet úgy, hogy a perköltség megfizetésén túl figyelmen kívül hagyja az EJEB határozatát, hiszen Strasbourg közvetlenül nem módosíthatja az egyes államok jogszabályait, viszont nagy valószínűséggel minden hasonló ügyben el fogja marasztalni hazánkat – közölte a Magyar Időkkel Tóth Norbert. A nemzetközi jogász kiemelte: a bíróság ítélkezési gyakorlatából az derül ki, hogy a tényleges életfogytiglan fokozatos kivezetésére törekszik nemcsak hazánkban, hanem szerte Európában.

Említésre méltó, hogy a bírói tanács litván tagja, Egidijus Kūris nem szavazta meg az ítéletet, mert szerinte az EJEB túlterjeszkedik a hatáskörén. Hat kollégája – köztük a magyar Sajó András – viszont úgy vélte, Stras­bourgnak az a feladata, hogy értelmezze és érvényt szerezzen az emberi jogok európai egyezményének, szükségképpen kiterjed a nemzeti jogszabályok fejlesztésének előmozdítására is. A szakértő hozzátette: a kormány megpróbálhatja a nagykamara elé vinni az ügyet.

Ennek lehetőségét meg is fogják vizsgálni – derült ki az Igazságügyi Minisztérium közleményéből. A tárca ebben kifejtette: szakmailag aggályosnak tartja a strasbourgi határozatot, a tészt pedig nem szándékozik eltörölni, mert beváltotta a hozzá fűzött reményeket, erős visszatartó ereje van. „A bírói gyakorlatban a tényleges életfogytiglan szabadságvesztést általában emberölés minősített esetei miatt szabják ki, tehát olyan brutális bűncselekmények esetén, amikor előre kitervelten vagy nyereségvágyból ölnek meg valakit, esetleg több embert ölnek meg, netán gyermek az áldozat” – fűzték hozzá.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke, Rubovszky György kérdésünkre úgy fogalmazott: – Sajnálatosnak tartom, hogy Strasbourg a bűnelkövetők érdekeit az áldozataik, valamint az ártatlan emberek érdekei elé helyezi. A hatályos szabályozás szerintem méltányos. Különösen, ha összevetjük a demokrácia és a szabadságjogok hazájának tartott Egyesült Államok gyakorlatával, ahol adott esetben több száz éves büntetést is kiszabhatnak.

magyaridok.hu
  • Agytröszt a polgári politikához
    A baloldali pártok társadalmi kötődése folyamatosan csökken, az ország egyes részein alig vannak tagjaik és szervezeteik, ezért a propagandamédiájukra hagyatkoznak üzenetük terjesztésénél. Ők a tagadásra és irigységre építenek. A polgári világ ennél sokkal tisztább és pozitívabb.
  • Alapjogokért Központ: Csak a bizonytalanság biztos
    A baloldal érdeke egyértelműen az, hogy az előválasztás komoly nézeteltérésektől mentesen, botrányok nélkül valósuljon meg, éppen ezért egyelőre egységesnek, szolidárisnak mutatkoznak, azonban a lehetséges jövőbeni konfliktusok már körvonalazódnak – fejti ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésében Tóth Erik.
  • Burgenlandi indiánok
    A trianoni reflexek kitűnően működnek osztrák barátaink lelkületében is.
MTI Hírfelhasználó