A magyar írók történelmi küldetést teljesítettek '56-ban
A magyar írók 1956-ban történelmi küldetést teljesítettek - jelentette ki Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés fideszes alelnöke szerdán Budapesten, az Írók a forradalomban című köztéri kiállítás megnyitóján.
2016. október 5. 21:27

Ezt tették az elmúlt századokban Zrínyi Miklósék, ezt tette Mikes Kelemen, ilyen kiállás volt Petőfi, Arany, Jókai példázatos élete - sorolta az előképeket a szónok.

Mint fogalmazott, ezek az alkotók azt a szellemi örökséget folytatták, amely szerint nehéz, küzdelmes időkben az írástudók szent kötelessége életükkel, gondolataikkal, cselekedeteikkel példát mutatni mindazoknak, akiket szolgálnak.

Hozzátette, hogy a bátran kiállók mellett mindig voltak bértollnokok és gyávák is, "ők bélyegezték Rákóczit és Kossuth Lajost hataloméhes lázadónak, vagy ők vállalták a szovjet testvérpártjuk kulturális céljainak erőszakos, gátlástalan hazai megvalósítását".

Ők azok, akik ráakasztották a forradalom és szabadságharc nemzeti hőseire a náci vagy a fasiszta csőcselék minősítést - fogalmazott Lezsák Sándor.

Az '56-os forradalom és szabadságharc történetét nem lehet hitelesen és mértéktartóan bemutatni, elemezni a Magyar Írók Szövetségének korabeli tevékenysége nélkül - hangsúlyozta Lezsák Sándor, kiemelve: a hetvenes években társaival egyfajta "történelmi puzzle" részeként rakosgatták össze csöndes beszélgetésekből, szamizdat kiadványokból, relikviákból vagy kézről kézre adott írásokból az 1956-ban történteket.

Már akkor felismerték, hogy az írószövetség Bajza utcai székháza történelmi emlékhely, ezért is kezdeményezi többedmagával, hogy emelje hivatalosan is erre a rangra az épületet az Országgyűlés.

A székház kerítésén látható tárlaton az 1956-os eseményekben szerepet vállaló írókra, költőkre fotóikkal, rövid életrajzaikkal és egy-egy tőlük származó idézettel emlékeznek.

Mint Szentmártoni János, az írószövetség elnöke a megnyitón elmondta, jövő tavaszig tart a szervezet 1956-os emlékprogram-sorozata. Utalt arra is, a magyar írók aktív szerepet vállaltak a forradalom előkészítésében, tömörülésük központja pedig a résztvevők egyik szellemi műhelye, találkozóhelye volt.
   

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
MTI Hírfelhasználó