A kiszolgáltatottság jelenik meg a Tóth Ilonka című darabban
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra, a kiszolgáltatottságra helyezi a hangsúlyt a Tóth Ilonka című darabban a rendező Vidnyánszky Attila; Szilágyi Andor művének ősbemutatóját pénteken a varsói Teatr Polskiban tartják.
2016. október 20. 10:52

Tóth Ilonkát az 1956-os forradalom utáni megtorlásban végezték ki. A medika részt vett az október 23-i diáktüntetésen, a forradalom napjaiban ápolónőként dolgozott, november 11. után pedig részt vett az ellenállásban. November 20-án letartóztatták, halálra ítélték és 1957 júniusában felakasztották.

Vidnyánszky Attila az MTI-nek felidézte, hogy találkozását Tóth Ilonka történetével Szilágyi Andornak köszönheti. Amikor három éve az író elvitte neki a filmforgatókönyvet - amely alapján a színházi változat született - akkor mélyült el jobban a történetben, és döntötte el, hogy színpadra állítja.

A rendezőnek a "történészkedés" közben rögtön feltűntek a perben az egymásnak ellentmondó tanúvallomások, tények, jegyzőkönyvek, nagyon szemet szúrt a bizonyítékok kreáltsága. "Ezek számos kérdést felvetnek, és az a tény is, hogy ez az egyetlen nyilvános per, ahol tévékamerák, nyugati újságírók voltak jelen" - mondta, hozzátéve: rögtön megérzi az ember, hogy valami nem stimmel, ha beleolvas a dokumentumhalmazba. Jogos tehát a kérdés, hogy mindez miért így történt.

"Meggyőződésemmé vált, hogy ez egy kreált, koncepciós per, demonstratív aktus, hogy a forradalom hősei közül kiszúrtak valakit, aki teljesen ártatlan és rajta keresztül példát statuáltak: fenyegetőt, ijesztőt, borzalmasat" - mondta, hangsúlyozva: rettenetes történet ez annak a gépezetnek a működéséről, amely nemcsak hazánkat tartotta félelemben, hanem az egész világot. A magyar nemzetet pedig máig hatóan kifordította önmagából.

Vidnyánszky Attila hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom mártírjáról szóló előadásban ennek a gépezetnek a működésére helyezi a hangsúlyt. A Nemzeti Színház produkciója egy változata Tóth Ilonka történetének, de leginkább a kiszolgáltatottságunkról szól. "Arról a sátáni erőről, ami működött abban a világban és mind a mai napig hat. Pillanatonként kapjuk rajta magunkat, hogy milyen erősen ivódott be a zsigereinkbe az a rendszer" - jegyezte meg.

A darabban számos dokumentumot is felhasználtak az alkotók. A boncolási jegyzőkönyvekből, a kihallgatások egymásnak ellentmondó tényeiből sok minden bekerült az előadásba.

A rendező elmondta: a varsói Teatr Polskiban mások a színpad adottságai, de a premier előtt három napot próbál a társulat, így van rá idő, hogy az ottani környezetre adaptálják a darabot.

Vidnyánszky Attila szerint mindig izgalmas "idegen pályán" bemutatkozni, létrehozni egy előadást. "Hihetetlen szeretettel, segítőkészséggel fogadtak a lengyel kollégák, kicsit saját ügyüknek is tekintik az előadást. Számukra is sokat jelent '56, minden pillanatát érteni fogják a darabnak" - emelte ki.

Az előadás alapját a halálos ítéletet meghozó bírósági tárgyalás adja, onnan ugrálnak az időben. A történet az aktákról, a titkok világáról, a tudatosan megcibált dokumentumokról is szól, melyet a színpadi látvány is tükröz. A produkció díszlettervezője Olekszandr Bilozub, a jelmeztervező Nagy Viktória.

"A nagy témáknak jelen kell lenni a színpadon. Ezek máig ható történetei az országnak" - mondta Vidnyánszky Attila, kiemelve, hogy ma sincs konszenzus 1956-tal kapcsolatban, pedig csodaként kéne megélnünk. "Külföldről nézve sokkal egyértelműbb, hogy korszakos, világraszóló nagy tettet hajtottak végre '56 hősei, de az egész magyar nép " - mondta.

"Mint ahogy első világháborús darab is bekerült a repertoárba, idén pedig a gulág borzalmait visszük színre, fontos, hogy műsoron legyen Tóth Ilonka története is" - mondta a teátrum igazgatója, hozzátéve: így jó néhány sorsfordító történelemi eseményt dolgoz fel a Nemzeti Színház.

A magyarországi bemutató október 25-én lesz a Nemzeti Színházban. A teátrum ezzel az előadással ünnepli az 1956-os forradalom 60. évfordulóját. Tóth Ilonka alakját Waskovics Andrea formálja meg, a szereplők közül többen - Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László, Mécs Károly, Voith Ági - a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak.

A varsói Teatr Polskiban tartandó ősbemutató a lengyelországi magyar kulturális évad keretében valósul meg, az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.

MTI
  • Jelentős béremelés jön az igazságszolgáltatásban
    A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben - jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
  • Nem ünnepi hangulatban zajlott a Lánchíd avatása
    Százhetven éve, 1849. november 20-án avatták fel a Lánchidat. A Buda és Pest között az első állandó dunai átkelő átadása a levert szabadságharc után egyáltalán nem ünnepi hangulatban zajlott.
  • Bayer Zsolt: Elveszett tisztességek
    Tisztességes ez így? Válaszolok a társulat helyett: nem, ez így nem tisztességes. Hanem tisztességtelen. És tényleg jó lenne tudni, ki dönt ezekben az esetekben az emberek sorsáról.
MTI Hírfelhasználó