Komoly fenyegetést jelent a GMO
Bár Magyarországon tilos a génmódosított növények termesztése, ez nem jelenti azt, hogy legálisan vagy illegálisan ne kerülne be hozzánk génmódosított vetőmag, takarmány és élelmiszer. Sőt, miután Szlovákiában termesztenek génmódosított kukoricát, a keresztbeporzás miatt a pollenekkel is bejuthat GMO-s növény az országba.
2016. október 25. 08:31

Két újabb génmódosított kukorica uniós termesztésére bólinthat rá novemberben az Európai Bizottság (EB), emellett napirenden van a MON810 GM fajtacsoport újraengedélyezése is – mondta el a Magyar Időknek a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programvezetője. Fidrich Róbert rámutatott arra, hogy Európában jelenleg a kukorica egyetlen génmódosított fajtacsoportját, az említett MON810-et lehet engedéllyel termeszteni.

– Hat évvel ezelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta egy génmódosított burgonya termesztését is, de ez a kísérlet kudarccal zárult. Összesen száz hektáron ültettek ilyen növényt ipari felhasználásra, de mivel nem volt rá kereslet, kivonták a piacról – hangsúlyozta az MTVSZ programvezetője. Hozzátette: Magyarországon és néhány más európai uniós tagállamban termesztési moratóriu­mot hirdettek a génmódosított kukoricára. Itthon 11 éve rendelték el a tilalmat, azóta az EU megpróbált nyomást gyakorolni, eddig sikertelenül.

– Tavaly áprilisban változott az európai szabályozás, az EU lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok valamivel egyszerűbben mondhassanak nemet a GMO-ra az engedélyezési folyamatban. Nemzeti hatáskörben úgy lehet tiltani újabb génmódosított növények termesztését, hogy amikor az EU ki akarja adni az engedélyt, akkor a tagállamok kérhetik a fajtatulajdonostól, hogy az az ő területükre az ne vonatkozzon. Ha a cég nemet mond, akkor van lehetőség az Európai Bizottsághoz fordulni – fogalmazott Fidrich Róbert.

A szakember kitért arra is, hogy az a két génmódosított kukorica, amelynek az uniós termesztésére novemberben engedélyt adhat az EB, több kérdést is felvet. – Mindkét fajtacsoport termel rovar elleni méreganyagot, és egyikük gyomirtóval szembeni ellenálló képességgel is rendelkezik. A gond azonban az, hogy Amerikában már megjelentek olyan rovarok, amelyek ellenállók a génmódosított kukorica által termelt méreganyagra. Emellett további problémát jelent, hogy Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban is megjelent a kukorica ősének is nevezhető és arra hasonlító, vadon élő gyomnövény, a teosinte. Ezt lehetetlen megkülönböztetni a kukoricától, amíg növekedési fázisban van. Ez újabb kockázati tényező, amit az engedélyezésnél figyelembe kell venni – szögezte le az MTVSZ programvezetője.

Fidrich Róbert beszélt arról is, hogy Európában ma a rendelkezésre álló területek kevesebb mint 0,1 százalékán termesztenek génmódosított növényeket, ez 110-120 ezer hektár. Túlnyomórészt Spanyolországban gazdálkodnak így, de maximum egy-kétezer hektáron Csehországban és Szlovákiában is termesztenek génmódosított kukoricát.

– A probléma az, hogy ha a határ közelében megjelenik a génmódosított növény, akkor a keresztbeporzás miatt a pollenekkel a GMO bármikor bejuthat Magyarország területére. Emellett komoly gondokat okoz a génmódosított vetőmagok illegális bejutása is, amelyekre korábban boltokban is rábukkantak a hatóságok. Emiatt öt évvel ezelőtt ötezer hektár kukoricaültetvényt kellett megsemmisíteni. Azóta rendszeresek az ellenőrzések – fűzte hozzá a szakember.

Végül Fidrich Róbert kiemelte, hogy a fogyasztói ellenállás miatt génmódosított élelmiszert szinte lehetetlen eladni Európában. Ha egy termék génmódosított összetevőt tartalmaz, azt fel kell tüntetni a csomagoláson, míg itthon a kormány tavaly alkotta meg a GMO-mentes termékek jelölését.

A jelenség miatt az Európába behozott génmódosított növényeket takarmányként használják fel, ezek közvetetten – a hús- és tejtermékeken keresztül – kerülhetnek bele az élelmiszerekbe. Ezt azonban már nem kötelező jelölni a csomagoláson, így ez ellen egyelőre szinte lehetetlen védekezni. – Egyes tanulmányok szerint a génmódosított takarmányok nem bomlanak le teljesen, így bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Ausztriában és Németországban emiatt egyre nagyobb a lakossági nyomás, hogy takarmányként se használjanak génmódosított növényeket. Néhány évvel ezelőtt még a Magyarországra importált szója 95 százaléka is génmódosított volt – fejtette ki az MTVSZ programvezetője.

magyaridok.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Elbocsátották Gothár Pétert
    A Színház- és Filmművészeti Egyetem Etikai Bizottsága közleményben számolt be a vizsgálatról.
  • Az ellenzék visszahozta a megszorításokat
    A pozíciók osztogatása után rögtön megszorításokba kezdtek a baloldali vezetésű önkormányzatok, ismét megmutatva a valódi arcukat – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző. A csütörtökön kezdődő uniós csúcsról úgy vélekedett, először lehet látni majd élesben, milyen változást hoz az új bizottsági és tanácsi vezetés.
  • Mégsem szabadulhat újabb olaszliszkai lincselő
    Egyelőre mégsem szabadulhat feltételesen sem az olaszliszkai lincselés 15 év fegyházra ítélt harmadrendű vádlottja, mivel a Szegedi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú döntést.
MTI Hírfelhasználó