Jobban védenék a jogállamiságot
Új felügyeleti mechanizmus létrehozását kezdeményezte keddi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a demokrácia és a jogállamiság alapelveit.
Utoljára frissítve: 2016. október 25. 17:10
2016. október 25. 15:41

Az EP strasbourgi ülésén 405 igen szavazattal, 171 ellenében, 39 tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási javaslat értelmében "a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltómunka helyett kötelező mechanizmus keretében, éves jelentésekben kellene megvizsgálni a tagállamok helyzetét".

Az Európai Bizottság, egy független szakértői testület munkájára támaszkodva, éves jelentést és országspecifikus ajánlásokat készítene az EU-tagállamok helyzetéről olyan mutatók alapján, mint a hatalmi ágak szétválasztása, a sajtószabadság, a médiapluralizmus vagy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

Az új uniós mechanizmus célja az, hogy a tagállamok a szerződésekben foglalt alapértékeket tiszteletben tartsák. A rendszernek világos, bizonyítékokon alapuló és politikai befolyástól mentes kritériumok alapján kell a tagállamok teljesítményét értékelnie - olvasható az uniós parlament tájékoztatásában.

Mint írták, az EP orvosolni szeretné azt az ellentmondásos helyzetet, hogy míg a tagjelölt országok részletes vizsgálaton esnek át, addig a tagállamok esetében erre nincs hatékony eszköz. Az új mechanizmus a tervek szerint megfelelő keretet teremtene a demokratikus elvek betartásáról felvetődött problémákkal kapcsolatos uniós viták számára is.

Az elfogadott dokumentumban az EP arra kérte az Európai Bizottságot, hogy 2017 szeptemberéig nyújtson be javaslatot a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó mechanizmus létrehozására, amely "összehangolja és kiegészíti a meglévő eszközöket".

"Az Európai Uniót elláttuk minden szükséges eszközzel, hogy más területeken be tudja tartatni a közös döntéseket, azonban éppen az alapértékeink nem kaptak olyan erős eszközt, amivel védelmük az EU-n belül biztosítható lenne" - mondta a szavazást megelőző vitában Sophie in't Veld holland liberális képviselő.

A témával kapcsolatban a magyar EP-képviselők közül a néppárti Gál Kinga hangsúlyozta, "amíg nincs a jogállamiság fogalmának egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, a most elfogadott is, az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni, kettős mércék táptalaja marad". Hozzátette, tapasztalata szerint "a jogállamiságért, emberi jogokért való aggodalom meglehetősen kettős mércével méretik, s napi politikai szándékok és erőviszonyok játékát képezi".

Párttársa, Schöpflin György kijelentette, hogy a mechanizmusnak "olyan jogalappal kell bírnia, amely megvéd a politikai beavatkozás lehetőségétől", illetve "minden egyes tagállamra egyenlő jogi erővel és mértékben kell, hogy alkalmazható legyen, hiszen már a legparányibb eljárásbeli különbség is delegitimálja az új eszközt".

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szorgalmazta, hogy "az új mechanizmust létrehozó európai jogszabály adjon majd hathatós választ az Orbán-rezsim cinikus jogi trükközéseire is", "kezelje az olyan helyzeteket, ahol az adott kormányzat a jelentős parlamenti többségével visszaélve a jogsértések elleplezését vagy utólagos legalizálását célzó jogszabály-, sőt alaptörvény-módosításokat fogadtat el".

 Az ugyancsak MSZP-s Ujhelyi István azt hangoztatta, hogy a "felvilágosult európai közösségnek szüksége van olyan mechanizmusokra, amelyek kellő eszközt adnak a kezünkbe az alapértékeket semmibe vevő tagországi kormányokkal szemben". "Ezt egykoron még a Fidesz is hangosan szorgalmazta", most azonban a fideszes EP-képviselők többsége "botrányos módon" leszavazta a javaslatot. "Akkor ellenzékben voltak, most viszont inkább Európa ellenzékét választották" - tette hozzá.

Felszólalásában Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője elmondta, hogy azok közé tartozik, akik a jelenleginél kissé radikálisabb megfogalmazást és eljárást szerettek volna látni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint a jogállamisági mechanizmus létrehozása elengedhetetlen eszköz az EU alapértékeinek hatékonyabb védelméhez.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő pedig azon véleményének adott hangot, hogy a javaslat az "Európai Unió tagállamok feletti politikai dominanciájának új formáját valósítaná meg". Mint mondta, a határozat elfogadása azt jelzi, hogy az EP többsége semmit sem tanult a Brexitből, vagyis az Egyesült Királyság unióból való kiválásának elhatározásából.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó