Mindig a szabadságra törekedtünk
A szász tartományi parlament elnöke szerint Magyarországot és Szászországot a történelmi sors, a szabadságra és az önrendelkezésre törekvés kapcsolja össze.
2016. október 25. 23:01

Matthias Rössler a Magyar-Német Fórum 26. közgyűlésének megnyitóján, kedden Budapesten azt mondta, a német történelem legboldogabb pillanata 1989-ben Németország újraegyesítése volt. Ebben Magyarország is szerepet játszott, hiszen a magyar-osztrák határon vágták át először a vasfüggönyt. Abban az évben teljesedett ki a közép- és kelet-európai népek dédelgetett álma, elindulhattak a szabadság felé vezető úton – fogalmazott az Andrássy Egyetemen tartott rendezvényen a szász politikus.

Kitért arra is, hogy Európában új repedések alakulnak ki, de bízik benne, hogy ezeket le lehet küzdeni, ha beszélnek a vitás kérdésekről, ha folytatják a párbeszédet.

Matthias Rössler közölte: Stanislaw Tillich, a Bundesrat elnöke, a Szász Szabadállam miniszterelnöke az előre jelzett programmal szemben nem tud részt venni a megnyitón, mert egy megbeszélés miatt vissza kellett utaznia Németországba.

Balázs Péter, a Magyar-Német Fórum társelnöke, a Bajnai-kormány külügyminisztere, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának alelnöke kiemelte, különleges értéket képvisel a fórum, mivel évente kínál alkalmat arra, hogy közösen kiválasztott témakörökben kötetlenül eszmét cseréljenek a két ország különböző politikai beállítottságú képviselői.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával kapcsolatban azt mondta, a magyarok többsége ma is a nyitott és szabad nyugati modellt, a jólétet választja, ahol a nemzeti identitás jól megfér az európai együttműködéssel, sőt a kettő egymást erősíti.

A rendezvényre meghívták Elmar Brok európai parlamenti képviselőt, a Magyar-Német Fórum társelnökét, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnökét, ő azonban az EP plenáris ülése miatt nem tudott részt venni az eseményen. Üdvözlőlevelét Matthias Jopp, az Európai Politikai Intézet igazgatója olvasta fel.

Elmar Brok levelében méltatta az 1956-os forradalmat, és azt hangsúlyozta, milyen fontos a szabadság és a demokrácia manapság is, amikor jellemző a populizmus terjedése. Úgy fogalmazott, ahhoz, hogy megőrizzük az európai értékeket – a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat, az egyenlőséget, a jogállamiságot -, ellen kell állnunk a nacionalizmusnak. Egyedül az Európai Unió tud a biztonságról és a stabilitásról gondoskodni – fűzte hozzá.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke azt hangoztatta, hogy manapság is fontosak a kétoldalú kapcsolatok, mert ezek nélkül nem jöhet létre megfelelő multilaterális rendszer. Hangsúlyozta, Európában a legkényesebb kérdésekben – mint például a migráció – csak a párbeszéd hozhat megoldást.

Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete arról beszélt, Németország ma már más, mint huszonöt éve volt, és Magyarországnak erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy jobban megértse a mai Németországot, ebben pedig segíthet a fórum is.

Heinz-Peter Behr, Németország budapesti nagykövete azt mondta, Európának össze kell zárnia és a globális versenyben meg kell védenie a pozícióját, erre azonban párbeszéd nélkül nincs lehetőség.

A Magyar-Német Fórumot 1991-ben hozták létre Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár kezdeményezésére, és azóta a két ország közötti kapcsolatok egyik legfontosabb intézménye.

A mostani kétnapos budapesti eseményre a két ország külügyminisztériumainak képviselői mellett számos magyar és német tudóst, politikust, gazdasági vezetőt, civiltársadalmi képviselőt, valamint a magyar-német kapcsolatok további erősítésében érdekelt szereplőket hívtak meg. Az idei fórum témái között szerepel a demográfiai fejlődés, a migráció, Európa munkaerő-piaca és versenyképessége, valamint az Európai Unió és Törökország kapcsolata.

MTI
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó