Mindig a szabadságra törekedtünk
A szász tartományi parlament elnöke szerint Magyarországot és Szászországot a történelmi sors, a szabadságra és az önrendelkezésre törekvés kapcsolja össze.
2016. október 25. 23:01

Matthias Rössler a Magyar-Német Fórum 26. közgyűlésének megnyitóján, kedden Budapesten azt mondta, a német történelem legboldogabb pillanata 1989-ben Németország újraegyesítése volt. Ebben Magyarország is szerepet játszott, hiszen a magyar-osztrák határon vágták át először a vasfüggönyt. Abban az évben teljesedett ki a közép- és kelet-európai népek dédelgetett álma, elindulhattak a szabadság felé vezető úton – fogalmazott az Andrássy Egyetemen tartott rendezvényen a szász politikus.

Kitért arra is, hogy Európában új repedések alakulnak ki, de bízik benne, hogy ezeket le lehet küzdeni, ha beszélnek a vitás kérdésekről, ha folytatják a párbeszédet.

Matthias Rössler közölte: Stanislaw Tillich, a Bundesrat elnöke, a Szász Szabadállam miniszterelnöke az előre jelzett programmal szemben nem tud részt venni a megnyitón, mert egy megbeszélés miatt vissza kellett utaznia Németországba.

Balázs Péter, a Magyar-Német Fórum társelnöke, a Bajnai-kormány külügyminisztere, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának alelnöke kiemelte, különleges értéket képvisel a fórum, mivel évente kínál alkalmat arra, hogy közösen kiválasztott témakörökben kötetlenül eszmét cseréljenek a két ország különböző politikai beállítottságú képviselői.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával kapcsolatban azt mondta, a magyarok többsége ma is a nyitott és szabad nyugati modellt, a jólétet választja, ahol a nemzeti identitás jól megfér az európai együttműködéssel, sőt a kettő egymást erősíti.

A rendezvényre meghívták Elmar Brok európai parlamenti képviselőt, a Magyar-Német Fórum társelnökét, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnökét, ő azonban az EP plenáris ülése miatt nem tudott részt venni az eseményen. Üdvözlőlevelét Matthias Jopp, az Európai Politikai Intézet igazgatója olvasta fel.

Elmar Brok levelében méltatta az 1956-os forradalmat, és azt hangsúlyozta, milyen fontos a szabadság és a demokrácia manapság is, amikor jellemző a populizmus terjedése. Úgy fogalmazott, ahhoz, hogy megőrizzük az európai értékeket – a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat, az egyenlőséget, a jogállamiságot -, ellen kell állnunk a nacionalizmusnak. Egyedül az Európai Unió tud a biztonságról és a stabilitásról gondoskodni – fűzte hozzá.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke azt hangoztatta, hogy manapság is fontosak a kétoldalú kapcsolatok, mert ezek nélkül nem jöhet létre megfelelő multilaterális rendszer. Hangsúlyozta, Európában a legkényesebb kérdésekben – mint például a migráció – csak a párbeszéd hozhat megoldást.

Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete arról beszélt, Németország ma már más, mint huszonöt éve volt, és Magyarországnak erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy jobban megértse a mai Németországot, ebben pedig segíthet a fórum is.

Heinz-Peter Behr, Németország budapesti nagykövete azt mondta, Európának össze kell zárnia és a globális versenyben meg kell védenie a pozícióját, erre azonban párbeszéd nélkül nincs lehetőség.

A Magyar-Német Fórumot 1991-ben hozták létre Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár kezdeményezésére, és azóta a két ország közötti kapcsolatok egyik legfontosabb intézménye.

A mostani kétnapos budapesti eseményre a két ország külügyminisztériumainak képviselői mellett számos magyar és német tudóst, politikust, gazdasági vezetőt, civiltársadalmi képviselőt, valamint a magyar-német kapcsolatok további erősítésében érdekelt szereplőket hívtak meg. Az idei fórum témái között szerepel a demográfiai fejlődés, a migráció, Európa munkaerő-piaca és versenyképessége, valamint az Európai Unió és Törökország kapcsolata.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó