„Amíg szeretsz, emlékezel. Amíg emlékezel, szeretsz”
Korábban összemosódott Mindenszentek ünnepe és halottak napja, de ma már általában külön emlékezünk a szentjeinkről és külön a halottainkról. Míg halottaink általában családtagjaink, szeretteink, addig a szenteket inkább csodáljuk – világított rá a két ünnep különbségére és lényegére az M1 hétfő reggeli műsorában Kozma Imre katolikus pap, irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.
2016. november 1. 08:20
Mindenszentekkor azokra gondolunk, akik megvívták életük harcát és győztek: hősök, szentek, egyszerűbb megközelítésben: Isten barátai. A szentek azok, akik tudnak szeretni, tudnak saját magukról megfeledkezni és a másik emberért élni, embertársuk javát akarják – mondta a keddi ünnep jelentőségéről Kozma Imre atya, aki fontosnak tartotta leszögezni: amikor ezekben a napokban a temetőt járjuk, nem a halállal foglalkozunk, hanem emlékezünk.
 
„Amíg szeretsz, emlékezel. Amíg emlékezel, szeretsz” – idézte az ókori bölcsek igazságát. Ezek az emlékezések tehát azért nagyon fontosak – magyarázta –, mert vagy jelen van a szeretet a világunkban, a szívünkben, és ilyenkor azokra gondolunk, akikkel együtt jártuk az utat – vagy pedig mindent elfelejtettünk és talán magát az életet sem értjük.

Halottak napja az életről szól – szögezte le.

Valami elcsúszott

A halál és a születés titkát, misztériumát nem tudjuk megfejteni. A keleti világ ezekkel valamiért nagyobb barátságban van, mint mi – mondta Kozma Imre, aki szerint mindez abból is látszik, hogy sok gyermek nem születik meg; de a halál titkával is gondunk van, mert ellenségnek látjuk. Valami elcsúszott, félrement – hívta fel a figyelmet.

Régen nem féltünk a gondolattól, hogy az otthonunkban búcsúzunk a halottaktól, ma már igen. Régen talán kicsit közelebb voltunk egymáshoz még a halálban is – mondja Kozma atya.

Érdemes volt-e élni?

„Kórházban is dolgozó emberként, számtalanszor szembesülök azzal, hogy akik a halál előtt állnak, és tudják, hogy el kell menni, mégis reménykednek, hogy talán később kerül erre sor. Amíg ez bekövetkezik, az az egy kérdés foglalkoztatja őket: Érdemes volt? Mire volt jó az egész? Érdemes volt élni?” – meséli Kozma Imre, hozzátéve: a halál kapujában a számvetés-féle arra világít rá, hogy sok esetben áldozatok vagyunk. Nem az életéi, mert az élet csodálatos, hanem a körülményeké. Mert sokkal fontosabb lenne még életünkben az emberi összetartozással, a közös úttal törődni, mint azzal, hogy javakat halmozzunk fel magunk körül – amiről aztán kiderül, hogy nincs is rá igazán szükségünk. Mert egymásra van szükségünk – hívta fel a figyelmet Kozma Imre.

Az atya szerint halottak napján is ezek a kérdések izgatják a temetőt járó embereket: hogyan is volt ez a közös út? És amikor az ember kijön a temetőkapun – mert ő még kijön –, esetleg nagyobb súlyát érzi ennek a közös útnak, rájön, hogy nincs egyedül és neki is figyelnie kell a másik emberre.

Mindenszentek ünnepe

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. 

III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep.

„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.

hirado.hu - M1 Ma reggel - Magyar Kurír
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
  • Szombattól megnyithatnak a teraszok és módosul a kijárási tilalom
    Valószínűleg pénteken elérhető lesz a 3,5 millió beoltott, és az ezt követő napon, szombaton kinyithatnak a teraszok - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó