Halottak napja – Krisztus halála ad mindenkinek életet
November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
2016. november 2. 08:06

Az egyház a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget. Az egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért.

Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzünk meg. 998-ban kezdték az ünnepet, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Az egyház az ünnepen bizalommal kéri a Mindenhatót: „Add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket”.
 
Marko Rupnik jezsuita mozaikművész: Pokolra szállás és feltámadás
 
„Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az ő halála mindenki élete lett” – Szent Ambrus püspök – testvére haláláról elmélkedve – e szavakkal foglalja össze a kereszténység legfőbb tanítását a halálról és a feltámadásról.
 
Halottainkra emlékezünk

 

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Magyarországon manapság a legtöbben egyedül vagy leginkább szűk családi körben keresik fel szeretteik sírjait, ez azonban nem mindenhol van így. Erdélyben például sokfelé a halottak napja közösségi alkalom – erről beszél  Hesz Ágnes néprajzkutató, a Pécsi Tudományegyetem néprajz–kulturális antropológia tanszékének adjunktusa.

Az Élők, holtak és adósságok – A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában című könyv szerzője, aki hosszú időn keresztül kutatta a gyimesi szokásokat – elsősorban Gyimesközéplokon – elmondta, hogy ilyenkor a szokások alapját a katolikus egyház purgatóriumra vonatkozó tanításai jelentik: a tisztítótűzben szenvedő lelkekért az élők imádkoznak, misét mondatnak és alamizsnát adnak, lerövidítve ezzel a halottak túlvilági szenvedéseit. Noha alamizsnát év közben bármikor lehet és szokás adni, Gyimesben ez a rítus a halottak napi szokásoknak is szerves része. A temetőbe ellátogató hozzátartozók nemcsak gyertyát gyújtanak a síroknál, hanem valamilyen ételt vagy italt is visznek magukkal, és ott körbekínálják a rokonokat, ismerősöket.

A magyarországi gyakorlattól szintén eltér, hogy a sírkertekben nem csupán rövid időt, adott esetben akár több órát is eltöltenek a hozzátartozók. A pap ugyanis ilyenkor misét celebrál a sírkertben, majd végigjárja a sírokat és mindenhol – ahol a hozzátartozók igényt tartanak rá – imádságot mond a család halottaiért. De nem mindenütt a temetőben osztanak alamizsnát az elhunytakért; előfordul, hogy a háznál vendégelik meg a rokonokat vagy a közösség szegényebb tagjait.

A kutatásokból kiderül, egyes helyeken szokás volt régebben az is, hogy éjszakára ételt tettek az asztalra a hazalátogató lelkeknek, amit aztán másnap a szegényeknek adtak, illetve a háziak fogyasztották el. Az alamizsna bármi lehetett – mondta a pécsi egyetem adjunktusa –, bár több helyütt valamilyen kelt tésztát sütöttek a halottak napi alamizsnaosztásra. A kutató arról is beszélt, hogy bár a protestáns egyházak tanításai szerint nincs lehetőség a lelkek halál utáni vezeklésére, így az értük mondott imádságra sincsen szükség, de e felekezetben is általános, hogy ilyenkor az elhunytakra emlékeznek a hívek.

Magyar Kurír - MNO
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó