Ötvenhat százalékkal kereshetnénk többet
Akár 56 százalékkal is emelkedhetnének a nettó reálbérek Magyarországon a következő öt évben.
2016. november 4. 11:19

Ezt mondta a Kossuth Rádióban György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Számításaik szerint ez az elméleti maximum, amiből a valóságban 30-40 százalékos bővülés lesz, tehát jó alapja volt Rogán Antal miniszter korábbi kijelentéseinek.

Reális elképzelés, hogy a reálbérek öt éven belül akár 30-40 százalékkal emelkedhetnek Magyarországon – mondta a 180 percben György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Mint fogalmazott, úgy látják, a magyar gazdaságban van a mozgástér arra, hogy fenntartható módon ennyivel nőjenek a nettó reálbérek 2021 végéig. Gazdasági fenntarthatóság alatt az értik, hogy az állam nem adósodik el, és a munkahelyek is megmaradnak – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában.

A fizetésükhöz képest sokat termelnek a közép-európaiak

György László álláspontjuk magyarázataként azt mondta, összehasonlítva a V4 országait a fejlett nyugati államokkal, a bérhányadban 10 százalékpontos különbség látható. Ez azt jelenti, hogy a teljes megtermelt jövedelemből Nyugat-Európában 57 százalékot osztanak vissza a munkavállalóknak, miközben a V4-országokban csak 47 százalékot tesz ki a munkaerőköltség. Hangsúlyozta, hogy a két országcsoport között a megtermelt jövedelemben közel háromszoros a különbség, míg a bérekben négy-ötszörös.

A foglalkoztatóknak – a hazai és külföldi tulajdonú vállalatoknak is – az a dilemmája, hogy dolgozóiknak megadják-e a nyugati bér harmadát, másképp ugyanis a külföld elszívja a hazai munkaerőt. Utóbbi esetben a Nyugaton és Magyarországon is foglalkoztató külföldi többségi tulajdonú vállalatoknak kint a mostani bér négy-ötszörösét kellene kifizetniük.

45 százalékkal is nőhetne

A bérarányra vonatkozó felzárkózás önmagában 25 százalékos nettó reálbér-növekedést hozhatna. Ha ehhez hozzáadódik a nagy elemzőházak által a következő öt-hat esztendőre várt évi 2,5-2,8 százalékos gazdaságbővülés, az további 13-15 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. Ez akkor igaz, ha a gazdaságfejlődés haszna egyenlően oszlik meg az állam, a munkaadók és a munkavállalók között. Ezzel máris megérkeztünk a 35-45 százalékos sávba – tette hozzá.

Példaként említette, hogy szerinte idén a magyar GDP körülbelül 2 százalékkal növekszik, míg a reálbérek 8 százalékkal. Erre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon alacsonyabb a munkaerő-költség, illetve a bérből és fizetésből élők részesedése a teljes GDP-ből, mint többek közt Németországban.

A munkaadóknak is érdeke

A felzárkózás lehetősége a bérhányad tekintetében nem csak Magyarország, hanem a környező államok, Szlovákia, Lengyelország és Csehország számára is adott. Erre nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók részéről is van igény- Látható ugyanis, hogy a nyugat-európai munkaerőpiacok 2011-es megnyitása felerősítette az elszívó hatást, a közép-európai munkavállalók nyugatra vándorlását.  Ha a visegrádi térségben foglalkoztató vállalatok szeretnék megőrizni a pozícióikat, akkor növelniük kell a béreket – arányosan legalább arra a szintre, ahol azok nyugaton állnak – tette hozzá.

György László szerint a foglalkoztatás erősödése és az államadósság után fizetett kamatterhek GDP-arányos csökkenése is pozitív hatásokkal járhatna.  Hangsúlyozta, a Századvég számításai azt mutatják, a következő három-négy évben 200-300 ezer fővel bővülhet a magyar munkaerőpiac, ami további nettó 7-8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhetne. Az államadósság-szolgálatban történő kedvező változások újabb plusz 3-5 százalékos nettó reálbér-növekedésre adhatnának lehetőséget – mondta az elemző.

Az elméleti maximum sokkal több

Összeadva a bérhányad-felzárkóztatás, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás-bővülés és a kamatterhek csökkenésének hatásait, akkor 2021-ig 46-56 százalékot is elérheti a nettó reálbér-növekedés mértéke. Hangsúlyozta ez az elméleti maximum, amiből a Századvég szerint 30-40 százalék lehet a valóságban.

A döntést a munkaadóknak kell meghozni, a kormány a munkaerőköltség további csökkentésével tud segíteni. Ennek Magyarországon van tere, de a Századvégnél nagyon szeretnék, ha a csökkentést nem a munkaadók nyelnék le – és realizálnák profitként –, hanem a nettó reálbér növelésére menne az összeg – mondta György László vezető elemző.

Rogán és Lázár egyetért

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján szintén arról beszélt, reálisnak tartja, hogy a következő öt évben 30-40 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek Magyarországon. Ha a magyar munkaerő nem kap itthon megfelelő fizetést, akkor el fogja hagyni az országot “vonzó ajánlat” miatt – hívta fel a figyelmet.

Korábban a Portfolio.hu beszámolója szerint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Bloombergnek adott interjújában beszélt a témáról. A cikk szerint a tárcavezető azt mondta, a magyar kormány öt éven belül 40 százalékos reálbér-emelkedést akar elérni, hogy orvosolja a munkaerőhiányt és növelje az ország versenyképességét.

Kossuth Rádió/180 perc
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
MTI Hírfelhasználó