Nógrádi: Nem a muszlimokkal van baja a CSU-nak
Határozottan, ha szükséges, erővel is fel kell lépni a párhuzamos társadalmak és a szélsőséges iszlám ellen, de nem a muszlimok ellen, ami nagyon fontos.
2016. november 6. 11:33

Ezt mondta Nógrádi György a bajor CSU párt hétvégi kongresszusán megfogalmazott álláspontot ismertetve.

A bejövő embereket elfogadják, de a velük érkező szélsőséges nézeteket nem – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a német kormánypárt Keresztényszociális Unió (CSU) migrációval és iszlámmal kapcsolatos álláspontjáról.

Rend és vezető kultúra

Hasonlóan számolt be a CSU véleményéről annak hétvégi kongresszusa után az M1 berlini tudósítója, Volf-Nagy Tünde is. A Kereszténydemokrata Unió bajor testvérpártjának értelmezése szerint a politikai iszlám nem azonos az iszlám vallással. Előbbit iszlamizmusnak mondják, amely a CSU szerint nem tartozik hozzá Németországhoz. A párt új alapprogramja többek között tartalmazza, hogy Németországban a zsidó-keresztény kultúra az irányadó, így a CSU minden kezdeményezésnek ellentart, amely ezt megkérdőjelezi, illetve párhuzamos társadalmak kialakítását eredményezheti. Ellene vannak például a burkának és a nikábnak, vagyis a nők arcát eltakaró viseleteknek, a nyilvános muszlim imahelyiségeknek.

Volf-Nagy Tünde arról is beszélt, hogy a CSU alaptétele a rend (Ordnung), a kongresszuson pedig többször hangoztatták, és az alapprogramban is megfogalmazták a vezető kultúra (Leitkultur) kifejezést. Ez értelmezésük szerint a német és európai keresztény kultúrán alapul, és egyértelműen szemben áll a multikulturalizmussal. A CSU ezért mindent megtesz azért, hogy az országba érkező menekültek integrálódjanak, tiszteljék és fogadják el a helyi kultúrát, és ne a németek próbáljanak megfelelni a behozott kultúrának.

Nem akarnak minareteket és gyerekházasságot

A CSU kongresszusán szóba jöttek a gyerekházasságok is, amiket szintén határozottan elutasítanak. Megemlítették, hogy 11-12 éves kislányok úgy érkeznek Németországba, hogy már van férjük, aki akár húsz-harminc évvel is idősebb náluk. A berlini tudósító szerint a német állam jelenleg nem nagyon tud mit kezdeni az ilyen esetekkel. Ezeknek a „feleségeknek” még iskolába kellene járniuk, ám ha a hatóságok nem ismerik el a frigyüket, és abból később gyerek származik, akkor az anyát kirekesztheti a környezete, mert házasságon kívül szült.  Egyelőre kérdés, hogy az ilyen helyzeteket hogyan oldják föl – mondta Volf-Nagy Tünde.

Nógrádi György hozzátette, Németországban már a magas, a keresztény templomoknál nagyobb minaretek építését sem fogadják el. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezek a korlátozások most „kőkeményen előjönnek”, mert kiderült, hogy a multikulturális társadalmak nem működnek. Mostantól az alapálláspont az, hogy a kontinensen európai keresztény kultúra van, amihez alkalmazkodni kell – mondta Nógrádi György.

Nem a muszlimok ellen vannak

Nógrádi György szerint azt is újra megfogalmazták, ahhoz, hogy Németország életképes legyen, évi 200 ezer embernél nem érkezhet több, nem úgy, mint tavaly vagy idén.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, a CSU úgy érzi, az idő őket igazolta a migráció és a multikulturalitás kérdéseiben, és úgy vélik, határozottan – ha szükséges, akkor erővel is – fel kell lépni a párhuzamos társadalmak és a szélsőséges iszlám ellen. De nem a muszlimok ellen, ami nagyon fontos – tette hozzá.

M1
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó