Orbán: jobb hely lesz a világ Trumppal
Egy új korszak küszöbén léptünk át, a Brexit volt a kopogtatás, az amerikai választás a belépő, a valóság győzött - mondta Orbán Viktor a 180 percben.
2016. november 11. 08:40

Alaptörvény-módosítás

Ma és még hosszú évekig a bevándorlás ügye lesz a legfontosabb: vagy engedünk, vagy megállítjuk, és megvédjük Magyarország és a magyar emberek érdekeit – jelentette ki a 180 percben a miniszterelnök. Ezt a kérdést ki kell venni a pártgondolkodás logikájából, a KDNP ezt megértette, az ellenzéki pártok nem beleragadtak abba a gondolkodásba, ahonnan nem lehet jól kijönni.


A hadszíntér Brüsszelben van

A kormány így a következő hetekben csak a kereszténydemokratákra és a Fideszre támaszkodva küzdhet Brüsszelben, amelynek oldalára – úgy tűnik – a Jobbik is átállt. A hadszíntér most már tehát Brüsszelben van, amit lehetett a kormány itthon elvégzett. 3,3 millió ember kimondta a nemet a migrációra, az ellenzék miatt azonban ezt nem lehetett az alaptörvénybe foglalni, van tehát a jelenlegi alkotmány és 3,3 millió ember akarata, így kell most Brüsszelben küzdeni a decemberi csúcson – mondta Orbán Viktor a 180 percben.

A valóság győzött

Az amerikai elnökválasztás eredményét kommentálva a kormányfő azt mondta, egy új korszak küszöbén léptünk át, a Brexit volt a kopogtatás, az amerikai választás eredménye pedig már a belépés, a valóság győzött, és Orbán Viktor abban bízik, jobb hely lesz a világ Trumppal. A kampány és a kormányzás persze két különböző dolog, sok minden nem is dőlt még el, hiszen az új elnök csak januárban lép hivatalba, Magyarországnak azonban megvannak a kapcsolatai – hangsúlyozta a miniszterelnök a 180 percben.

Más lesz az európai biztonság

Az amerikai-orosz kapcsolatokról szólva a miniszterelnök azt mondta, lehet javulás, de ez nem megy majd egyik napról a másikra. A hagyományos angolszász világszövetség továbbra is erős marad, de más lesz az európai biztonság, hiszen Trump világossá tette, hogy nem hajlandó ezt a cehhet tovább fizetni, így nekünk is többet kell majd tennünk – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Hangsúlyozta azt is, a britek távozása Magyarország számára veszteség, hiszen az álláspontunk nagyon sok mindenben közel állt egymáshoz.

Londoni tárgyalásait a miniszterelnök sikerként értékelte, hiszen úgy tűnik, elértük, hogy a már ott lévő magyar vendégmunkások helyzete nem romolhat, az ezután érkezők helyzete pedig még nyitott kérdés. Ma 90-95 ezer magyar ember dolgozik Nagy-Britanniában, 40-45 ezer pedig itthon valamilyen brit cég kötelékében, így magyar-brit kapcsolatok kiemelten fontosak – húzta alá Orbán Viktor. Hozzátette ugyanakkor, bízik abban, hogy egyre többen jönnek majd haza, mert az ország egyre jobb hely lesz.

Kossuth Rádió/180 perc
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Pünkösd - Egység a sokféleségben
    A mai néppártban már elfelejtett régi kereszténydemokrata jelszó szerint az európai közösség: egység a sokféleségben.
  • Donald Tusknak még nincs elege Magyarország bírálásából
    Ezúttal nem vont párhuzamot Magyarország és a náci Németország között, de Donald Tusk immár sokadik alkalommal tett negatív megjegyzéseket Orbán Viktor miniszterelnökről a Respekt című cseh hetilapnak nyilatkozva. Az Európai Néppárt elnöke szerint kizárólag politikai értelemben van mondanivalója a magyar kormányfőnek, baráti módon már aligha. Tusk beszélt arról is: a Fidesz néppárti felfüggesztése, a párt „karanténja” akár hosszasan is elnyúlhat.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
MTI Hírfelhasználó