Politikai földrengés rázta meg Amerikát
Az egész világ érdeke, hogy Donald Trump elnökségének évei sikeresek legyenek
Megválasztása nem a véletlen műve, nem puszta politikai szemfényvesztés eredője, hanem az utóbbi 24 év irányvonalának logikus következménye.
2016. november 12. 10:56

Nagy a szaladgálás a hatalom folyosóin New Yorkban, Kaliforniá­ban és Washington D. C.-ben. Az Egyesült Államok meghatározó médiaszereplői egymásnak magyarázzák a „tragédia” okait. Barack Obama elnök nem jut szóhoz, és az Egyesült Államok politikáját az utolsó 25 évben meghatározó politikai elit levegőért kapkod. Inog a hatalom: a politikai Richter-skálán kilences erősségű földrengés rázta meg Amerikát.

Donald Trump sikeres üzletember, aki soha életében semmilyen választott közéleti funkciót nem töltött be. Ő az első amerikai elnök, aki sem politikus, sem hadvezér nem volt, mielőtt elnökké választották. Megválasztása nem a véletlen műve, nem puszta politikai szemfényvesztés eredője, hanem az utóbbi 24 év irányvonalának logikus következménye. Az az amerikai többség, amely vérrel-verejtékkel építette az országot, amely végig hitt az amerikai álomban, az amerikai értékekben, elment szavazni, és azt mondta, elég volt. Elég volt a politikai korrektség kormányaiból. Abból, hogy az amerikai szólásszabadságot megnyirbálták. Hogy ha valaki a szélsőségesen liberális elittől eltérő véleményt formált, azt rögtön a rasszista, szexista, xenofób, homofób vagy hasonló jelzővel illették. A politikai korrektség az élet minden területére beköltözött. A munkahelyi ismerkedés, amelyből a múltban a házasságok harmada keletkezett, veszélyessé vált. Egy barátságos közeledés könnyen vezethet a szexuális zaklatás vádjához.

A szövetségi kormány egyre több, addig az államok által irányított feladatba avatkozott be. Az amerikai életszínvonal, amely a hetvenes-nyolcvanas években még az egész világ irigységét váltotta ki, ma már permanens módon stagnál. Fiatal és középkorú munkanélküliek panaszaitól hangosak az Egyesült Államok középső államai. Az országban nagyjából mindenki egyetért a legális bevándorlás kívánatosságával, végül is a bevándorlók országáról beszélünk. Ugyanakkor évente milliószámra áramlanak be az illegális bevándorlók az Egyesült Államok nagyvárosaiba. A munkások úgy érzik, az illegális bevándorlók nemcsak a munkájukat veszik el, de mesterségesen alacsonyan tartják a munkaerő árát is.

Amerikai katonák más országok jólétéért harcolnak Iraktól Afganisztánig, Jementől Pakisztánig az Egyesült Államok adófizetőinek pénzén. A választók úgy érzik, sem ők, sem az ország nem kapnak semmiféle köszönetet ezekért az áldozatokért. A jelenlegi elnök által bevezetett úgynevezett Obamacare az amerikai választók szemében nem egészségügyi reform, hanem fölösleges pénzkidobás. Sok amerikai egyfajta szocializmus előfutárának tartja Barack Obama elnökségét. Ayn Rand megírta, hogy a „lopakodó szocializmus”, amely a szövetségi állam adományozó arcával jelenik meg, a legnagyobb veszélyforrás az amerikai hagyományokat követni kívánó emberekre.

Mindig nehéz megjósolni egy újonnan megválasztott elnök betartott ígéreteinek arányát. Ugyanakkor Donald Trump a lehető legvilágosabb szavakkal elkötelezte magát bizonyos reformok mellett. A fal építése az amerikai–mexikói határon és az illegális bevándorlás megállítása majdnem százszázalékos biztonsággal megjósolható. Minden bizonnyal a muszlim bevándorlók, akik legálisan akarnak belépni az országba, jóval alaposabb és hosszabb vizsgálaton fognak átesni, mint európai keresztény testvéreik. Az amerikai alkotmány megkülönböztetést tiltó paragrafusai nem vonatkoznak a bevándorolni akaró külföldiekre. Azok az országok, amelyek túl jól jártak az előző kormányok alatt megkötött kereskedelmi egyezményekkel, számíthatnak ezek újratárgyalására. Az elnökjelölt egyik fő irányvonala az amerikai ipari termelés fellendítése, ami lehetetlennek tűnik bizonyos piacvédő intézkedések meghozatala nélkül.

Minden valószínűség szerint a haderő reformja is elkerülhetetlen. Az Egyesült Államok katonai kiadásai meghaladják a szükséges mértéket. Nagy szerepük van ebben azoknak a háborús kiadásoknak, amelyek az amerikai részvételt biztosítják idegen földön zajló konfliktusokban. Trump a külföldi katonai részvétel csökkentését ígéri. A NATO országai közül többen csak a gazdag nagybácsit látják az Egyesült Államokban, és nem hajlandók a megfelelő GDP-arányos összeget költeni saját haderőikre. Trump világosan kifejtette elvárásait: minden NATO-országnak a képességeinek megfelelően hozzá kell járulnia a szervezet katonai erejének fenntartásához.

Az új elnök külpolitikája valószínűleg sokkal inkább reaktív, a semlegességet preferáló irányt vesz. A jelenlegi német külügyminiszter és alkancellár már a megválasztás utáni napon kifejtette negatív véleményét Donald Trumpról. Minden bizonnyal kisebb jelentőséggel bír majd a Trump-adminisztráció idején a hozzá hasonló megmondóemberek véleménye. Trump külpolitikája előreláthatóan sokkal inkább a be nem avatkozás felé tolódik el, és valószínűtlenek az Obama–Clinton-adminisztráció alatti állandó figyelmeztetések azoknak a szuverén országoknak, amelyek Washingtonnak nem tetsző belpolitikát folytatnak. Ugyanakkor Trump továbbra is úgy tekint az Egyesült Államokra, mint a demokrácia, a szabadság, a szólásszabadság és az egyenlőség őrzőjére. Ezzel kapcsolatban nem érzékelek változást.

A világ számára Donald Trump ismeretlen tényező. Úgy nyerte meg az elnökválasztást, hogy a 90 százalékban liberális amerikai média soha nem látott gyűlölethadjáratot folytatott ellene. Beiktatása után az új elnökről megjelenő kép minden bizonnyal jóval árnyaltabb lesz, és sokkal inkább a valóságot tükrözi majd. Az egész világ érdeke, hogy Trump elnökségének évei sikeresek és békések legyenek. Hogy tovább erősítsék Amerikát és a világ gazdaságát is. Ez mindenki érdeke, és az új elnök megérdemli mindenki bizalmát, hogy ezt a lehetőséget valóra váltsa.

George F. Hemingway

A szerző amerikai magyar üzletember

MNO
  • Elhunyt Bolberitz Pál
    Életének 80., áldozópapságának 55. évében, október 25-én hajnalban a XXIII. János Szeretetotthonban visszaadta lelkét Teremtőjének Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, teológus, egyetemi tanár – tájékoztatta szerkesztőségünket Depaula Flavio, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára.
  • Bayer Zsolt: Varju, a Würfli Egon
    A DK nevű válogatott alelnöke és szertárosa azt találta mondani, hogy szerinte 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején demokrácia volt.
  • Harminc éve bénították meg az országot a taxisok
    A rendszerváltozás utáni első komoly válság kapóra jött a baloldali sajtónak, hogy a hangulatot az épp munkába állt MDF-kormány ellen fordítsa.
MTI Hírfelhasználó