1956 - Kitüntették Varjú Imre római katolikus papot
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) emberi méltóságért díjjal tüntette ki Varjú Imre kanonokot, nyugalmazott plébánost az 1956-os forradalom és szabadságharc idején élete kockáztatása árán is állhatatosan végzett papi szolgálatáért. A kitüntetést Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Szunai Miklós, a szervezet főtitkára adta át szombaton Budapesten.
2016. november 12. 15:57

Lomnici Zoltán a díjazottat méltatva azt mondta: Varjú Imre nem volt pesti srác, nem vett részt a harcokban. Sőt, mivel a forradalom idején a Központi Papnevelő Intézetben csendes lelkigyakorlaton vett részt, sokáig nem is tudott a harcokról. November 4-én szentmisére igyekezett, amikor a szeme láttára lőttek agyon egy embert, aki szintén a templomba tartott. Ekkor magához vette az Oltáriszentséget, és a Kálvin téren, a szovjet katonák golyózáporán keresztül a Bakáts téri kórházba ment, hogy kiszolgáltassa a szentségeket, és lelki támasza legyen a betegeknek.

Az EMT elnöke hozzátette: az akkor 24 éves pap volt az egyetlen ember, aki akkor a Kálvin téren életben maradt, a szovjet katonák ugyanis "tiszteletben tartották a reverendát".

Lomnici Zoltán elmondta, hogy a forradalom után Varjú Imre leírta és paptársaival is megosztotta élményeit. Valószínűleg ezzel hívta fel magára az új rezsim figyelmét. Letartóztatták, első fokon hét év börtönre ítélték, amit másodfokon négy évre mérsékeltek.

Varjú Imre márianosztrai raboskodása idején is gyakorolta papi hivatását, látogatóitól mazsolát és kovásztalan kenyeret kért, hogy misézhessen. 1959-ben amnesztiával szabadult, de még évekig megfigyelték.

A most 84 esztendős pap az elismerést megköszönve arról beszélt, hatvanévnyi papi szolgálata során soha, sehol nem voltak annyira hálásak az emberek a munkájáért, mint 1956 novemberében vasárnap reggeltől péntek délig a Bakáts téri kórházban. Hozzátette: a kórházban áldatlan állapotok uralkodtak, nem volt se fűtés, se élelem. A fájdalomcsillapító már hétfőn elfogyott, ezért az orvos arra kérte, álljon a beteg fejénél, és vigasztalja, amíg ő a lábát amputálja.

"A gondviselés intézte, hogy 24 éves papként ott lehettem, ahol ekkora szükség volt rám" - fogalmazott.

Az ünnepségen részt vett Wittner Mária '56-os szabadságharcos, aki korábban szintén megkapta az elismerést.
   

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
MTI Hírfelhasználó