Legfőbb cél a közpénzekkel való tisztességes gazdálkodás
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosítása levonja az eltelt egy év gyakorlati tapasztalatait, jelentős szigorítást vezetve be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon egyaránt.
2016. november 13. 11:46

Magyarország az Európai Unió tagjaként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely három részből áll és 2017-től minden európai uniós tagország számára kötelező.  Az  irányelv meghatározza a közpénzköltés rendjét az Európai Unió területén, egységesen vonatkozik nemcsak az Európai Unió által biztosított támogatásokra, hanem a hazai forrásokra is. A közpénz felhasználása szempontjából a közbeszerzési törvény módosítása a középmezőnybe sorolja Magyarországot. Szembetűnő változás, hogy a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásban, öt ajánlatot kell majd kérni és 300 millió forint lesz az értékhatár. A nyilvánosság érdekében  2016 decemberével megkezdődik az elektronikus közbeszerzés kialakítása, amely két lépcsőben, 2017 nyarán és 2017 végén fejeződik be. Ez azt jelenti,  hogy egy év alatt a teljes magyar közbeszerzési rendszer elektronikus lesz, így lehetővé válik nem csak a  közbeszerzési ajánlatok benyújtása, hanem az ajánlatok sorsának követése is. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Uniós napirendi pont. Szövege: PDF.)

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka is fölöttébb optimistán tekint a javaslatra. Bízik abban, hogy az elmúlt év tapasztalatait át tudja ültetni, és az Európai Bizottság észrevételeit is képes lesz érvényesíteni annak érdekében, hogy Magyarországon a közpénz felhasználása valóban a közérdeket szolgálja.

Dr. VEJKEY IMRE, (KDNP)- Hölgyeim és Uraim! Önök előtt is ismeretes, a közbeszerzések útján történő beszerzések egyre nagyobb nemzetgazdasági jelentőségre tesznek szert, az európai uniós támogatások felhasználása tekintetében is kiemelkedő a szerepük. Az Országgyűlés által alkotott 2015. évi CXLIII. törvény a 2014-ben elfogadott új uniós közbeszerzési irányelvek átültetésével jelentősen megújította a hazai közbeszerzési eljárást szabályait, a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszerrel együtt. Hozzájárult egyrészt ahhoz, hogy a verseny tisztasága, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelvei ne csak a szerződéskötésig tartó folyamatban, hanem a teljesítésének teljes szakaszában is érvényesüljenek, másrészt a társadalmi és gazdasági szempontból előnyös közbeszerzések megvalósításához, harmadrészt pedig az európai uniós támogatási források minél szélesebb körű felhasználásához.

- Hölgyeim és Uraim! A jelen törvényjavaslat levonja  az eltelt egy év gyakorlati tapasztalatait, jelentős szigorítást vezetve be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon egyaránt. A közbeszerzések szereplőinek széles körű visszajelzései alapján vezet be olyan gyakorlati alkalmazást segítő intézkedéseket, melyek az egyes rendelkezések pontosítása mellett a közbeszerzési eljárások további gyorsítását és egyszerűsítését is segítik. A törvényjavaslat legfőbb célja a közpénzekkel való tisztességes és ellenőrizhető gazdálkodás követelményeinek a további fokozása és a közbeszerzéseken a verseny további erősítése.

- Hölgyeim és Uraim! Most tekintsük át, hogy gyakorlati szempontból a törvényjavaslat által melyek a különösen jelentős módosítások. Elsőként említeném a közbeszerzési eljárások szabályainak módosításán belül a nemzeti eljárási rend reformját. A módosítás az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökkenti az értékhatárt. Ezen értékhatár felett a közbeszerzéseket összefoglaló tájékoztatás közzétételével nyilvánosan kell meghirdetni. Ugyanakkor az egyszerűsítést szolgálja, hogy a módosítás kizárólag az építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések lefolytatásának lehetőségét. Ez az eljárási típus a jövőben 300 millió forintos értékhatárig alkalmazható.

- Hölgyeim és Uraim! A tisztességes versenyt és a vállalkozások szélesebb körének a közbeszerzéshez való hozzáférését szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét eljárásaiban változtatni köteles. A rendelkezés hatékony eszközként szolgálhat az esetleges korrupciós kapcsolatok kialakulásának megelőzésére, hiszen megakadályozza az egyes szállítók bebetonozását azon beszerzéseknél, amelyek nem kerülnek hirdetménnyel meghirdetésre. A nyilvánosság és a beszerzések transzparenciájának biztosítása érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy az ajánlatkérő köteles honlapján és a közbeszerzési adatbázisban is nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők megnevezését, valamint a bontási jegyzőkönyvet, melynek alapján követhető, hogy kik tettek ténylegesen ajánlatot az eljárásban.

- Hölgyeim és Uraim! Az előbb említett nemzeti eljárási rend reformjához kapcsolódóan az Országgyűlés elé benyújtásra került a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosítására vonatkozó javaslat is. Lényegében a több mint tíz éve változatlan nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzetközi közbeszerzési értékhatárokat árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli.

- Hölgyeim és Uraim! A közbeszerzési eljárási kötelezettségek a nemzeti eljárásrendben alkalmazható egyszerűsítések mellett is szigorúan szabályozott eljárásrendet követelnek meg, az ajánlatkérők részéről speciális szakértelmet kívánnak. A törvénymódosítás az értékhatárok emelkedésével párhuzamosan a közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó beszerzések szabályozott és ellenőrizhető megvalósítása érdekében az értékhatárok alatt is előírja három ajánlat bekérését. A kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések szerint a kormány az ajánlatkérők nem közbeszerzési eljárás keretében megkötött, nemzeti értékhatárt el nem érő szerződéseinek megkötésére meghatározhat részletesebb követelményeket is, továbbá az ajánlatkérők beszerzéseiről kötelesek a közbeszerzésekért felelős miniszter részére tájékoztatást adni. Ezzel a szabályozással jelentősen, 8 millió forint helyett 1 millió forintra csökken az az értékhatár, amely felett ajánlatkérők jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelően választják ki a szerződéses partnereiket.

- Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat által a közbeszerzések még egyszerűbbek és gyorsabbak is lesznek, valamint  az átláthatóságuk is növekedni fog. Mindezek alapján kérem, a KDNP frakciójához hasonlóan, önök is támogassák! 

Bartha Szabó József
  • Szlávik: bár jók az oltási adatok, a védekezést nem lehet elengedni
    Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz - figyelmeztetett a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiának adott interjújában.
  • Bayer Zsolt: Tusk a Katynban
    Donald Tusk remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik.
  • Novák Katalin: Komoly jobboldali erő a láthatáron
    A Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, pártjuk egyelőre élvezi a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget.
MTI Hírfelhasználó