Hazudott Vona Gábor?
Bár Vona Gábor a Hír TV-nek adott interjújában manipulációval vádolta a Magyar Időket, a lap szerint hamar kiderült, a Jobbik elnöke hazudott. Az egykori radikális párt értelmiségi holdudvarához tartozó személyek ugyanis a lap kérdésére megerősítették korábbi nyilatkozataikat és leszögezték, eszük ágában sem volt telefonon elnézést kérni Vona Gábortól a Magyar Időkben megjelent mondataikért.
2016. november 17. 09:10

Több neves, a Jobbik holdudvarához sorolható értelmiségi a Magyar Idők megkeresésére néhány nappal ezelőtt kifejtette: a nemzeti érdekek ellen cselekedett a párt, amikor nem szavazta meg Orbán Viktor alaptörvény-módosító javaslatát. Vona Gábor erre rea­gálva a Hír TV-ben azt állította, az érintett személyek felhívták őt, és elnézést kértek tőle. Jelezték neki azt is, hogy nem akartak Jobbik-ellenes színben feltűnni.

A Magyar Idők a helyzet tisztázása végett ismét megkereste a szóban forgó embereket. A rövid beszélgetésekből nyilvánvalóvá vált, szó sincs arról, amit a Jobbik elnöke az ellenzéki hírcsatornának állított. Vagyis egyetlen nyilatkozó sem mentegetőzött telefonon Vona Gábornál. Mi több, mindannyian egyértelművé tették, hogy vállalják korábbi, a lap hasábjain megjelent álláspontjukat. Tóth Gy. László a lap újbóli megkeresésére kijelentette, hogy nem beszélt Vona Gáborral, és a megjelentek az általa a lapnak elmondottakat tükrözik.

– A megjelent nyilatkozatom teljesen rendben van – ezt már Vincze Gábor válaszolta a lap érdeklődésére. Raffay Ernő pedig leszögezte: nem hívta a Jobbik elnökét, és elnézést sem kért tőle, állításait fenntartja. Hasonlóan fogalmazott Borbély Zsolt Attila is. Bíró András Zsolt a Magyar Idők megkeresésére elismerte, hogy bár beszélt Vona Gáborral, és azt mondta neki, egy hosszabb beszélgetése volt a lap munkatársával, hozzátette: ő ugyan másra helyezte a hangsúlyt, de tény, arról is beszélt, ami megjelent.

Emlékezetes, Borbély Zsolt Attila erdélyi közíró, akit a jobbikosok rendszeresen meghívnak értelmiségi holdudvaruk üléseire, a Magyar Idők korábbi megkeresésére úgy fogalmazott: egy egyértelmű nemzetstratégiai imperativust kisstílű politikai alku tárgyává tettek. Hozzáfűzte: a parlamenti döntésig még megbocsátható dolog a taktikázás, de hogy nem szavazták meg, erre nincs és nem is lehet olyan magyarázat, amely összeegyeztethető a nemzeti szempontokkal. – Egyértelműen a nemzeti érdekek ellen cselekedtek, és úgy gondolom, szellemi holdudvaruknak is csalódást okoztak – mutatott rá. Azt is mondta, hogy az ismeretségi köre kilencven százaléka elítéli a Jobbik lépését, akik ezzel egyetértenek, azok mind jobbikos pártpolitikusok.

Szerinte a Jobbik nem vett tudomást arról, hogy ez az egész játszma nemcsak Magyarországon zajlik, hanem van egy nemzetközi kontextusa is.
Raffay Ernő történészt – aki az egyik legtöbbet invitált személy a Jobbik vidéki fórumaira – szintén megkereste a Magyar Idők. Ő akkor azt mondta: a Fidesz által felvetett kérdés a magyarság nemzetstratégiai szempontjából kiemelten fontos, azzal teljesen egyetért. Mint fogalmazott, ebben az esetben fontos lett volna felülemelkedni a pártpolitikai szempontokon. – Nem akarok senkit megbántani, fáj a szívem, amikor ez történik a nemzeti oldalon – tette hozzá a történész.

Kikérték Bíró András Zsoltnak, a kurultaj fő szervezőjének is az álláspontját. Őt egyébként Vona Gábor az egyik cikkében a példaképének nevezte. Bíró leszögezte, szerencsétlennek tartja, hogy a Jobbik nem szavazta meg az alaptörvény-módosítást, amit meg kellett volna tennie. Szavai szerint nem volt elegáns nemzeti ügyben feltételeket szabni, s szerencsétlennek tartotta azt is, hogy a két párt nem tudott egymással megegyezni a kérdésben. – Ugyanakkor túlzónak tartom azt is, hogy valóságos hadjárat indult Vona Gábor ellen a nemzeti médiában.

Vincze Gábor történész azt mondta, hogy a Jobbik vezetése túltaktikázta ezt a kérdést. – Vannak nemzeti ügyek, amikor ha fogcsikorgatva, nagy levegőt véve is, de oda kell állni és szavazni kell. S a jobbikos értelmiségi barátaimnak ugyanez a véleménye, olyanoknak is, akik ott voltak Soltvadkerten – fogalmazott korábban a lapnak a történész.

Tóth Gy. László politológus leszögezte: irracionálisnak, megmagyarázhatatlannak, politikailag pedig elhibázottnak tartja a párt döntését. – Vona Gábor létrehozott egy pártot a szélsőjobboldali eszmékre alapozva, ám potenciálisan a magyar társadalom 15-20 százaléka vall ilyen nézeteket, és körülbelül negyven százalék enyhén antiszemita. Aztán ezt az eszmeiséget otthagyta, kitalálta, hogy bemegy centrumba, ahol viszont ott van a Fidesz, amely az egészet lefedi, így nincs hely. Emiatt olyanokat lép, amivel csúszik át balra, de ez szintén képtelenség, amire ő is rájött. Vona Gábor jelenleg egy elképesztően nagy légüres térben van, és megmagyarázhatatlanok a lépései, amivel összezavarja saját választóit is. Ez így öngól, rejtély, hogy Vona mit csinál – hangsúlyozta.

Magyar Idők
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Karácsony végül igent mondott a vb-re
    A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnap délutáni ülésén. Az atlétikai világbajnokság körül egyetértés alakult ki, ám a szuperkórház megépítése, a Liget-projekt egyes elemei és az állatkerti biodóm megépítése körül maradtak bizonytalanságok.
  • A déli határ Európa utolsó védvonala
    Magyarország készül a békés karácsonyra, a boldog új esztendőre. De a déli határaink közelében százezernyi életerős, harcedzett, dühös férfi gyülekezik.
  • Orbán: Nem engedjük, hogy a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit
    A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődő tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós csúcstalálkozót megelőzően.
MTI Hírfelhasználó