Civil szervezetek és cégek nyilvántartásának gyorsításáról
A civil nyilvántartást érintő kérdések szoros összefüggésben állnak az Alaptörvény szerinti egyesülési szabadsággal, ennek alapján mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és joga van szervezetekhez csatlakozni.
2016. november 20. 14:25

Az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás a gyakorlatban nehézkes, kiszámíthatatlannak tűnő és meglehetősen hosszadalmas. Mindez már az Alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását, a mindennapokban történő érvényesülését is veszélyeztette. Mindenképpen indokolt tehát a nyilvántartó szerv szemléletén, a nyilvántartásba-vételi szabályokon változtatni annak érdekében, hogy a bejegyzési eljárás a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyek a privát autonómiája körébe tartoznak.

A javaslat e céloknak megfelelően több ponton gyorsítja és módosítja a nyilvántartásba-vételi, illetve változásbejegyzési eljárásokat. A civil nyilvántartáshoz kapcsolódóan a törvényességi felügyelet területén a cél az, hogy a civil szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás egységes nemperes eljárásként kerüljön a nyilvántartó bíróság hatáskörébe. Fontos eleme a javaslatnak, hogy az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben, jelentéktelen, apróbb hibák miatt bírósági hiánypótlásra már nem kerülhet sor.

Fontos változás, hogy a cégeljáráshoz hasonlóan, az egyesület, az alapítvány és a sportegyesület esetén a nyilvántartásba-vételi, illetve a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, továbbá a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen nem biztosít fellebbezési jogot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérelemnek helyt adó elsőfokú bírósági döntés azonnal jogerős lesz.

Annak érdekében pedig, hogy a tőkepiaci és a cégjogi folyamatok zökkenőmentesen illeszkedjenek egymáshoz, a javaslat megoldja a zártkörűen működő részvénytársaságok működési formájának megváltozásához kapcsolódó cégeljárási kérdéseket is.(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

A kereszténydemokraták vezérszónoka a gondokat sem titkolva kérdezte: mi lesz az eredménye annak, ha a törvény erejénél történő bejegyzés, azért, mert a bíróság határidőben nem intézte el,  a bíróság felé semmilyen szankció nincs? Az lesz az eredménye, hogy ‑ már elnézést kérek a kifejezésért ‑ a civil szervezetek nyilvántartásába zöldségek kerülhetnek be, ami nem biztos, hogy a célunk lehet ebben az ügyben

Dr. RUBOVSZKY GYÖRGY, (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a kereszténydemokraták támogatják, de azért szeretnénk leszögezni, hogy nem tartjuk elegendőnek. Van a kezünkben egy összehasonlítási alap. Nagyon furcsa lesz, de az Igazságügyi bizottság gyakorlatából vagyok kénytelen a példát venni. Az Igazságügyi bizottság tárgyalta a Habsburg Alapítvány létrehozásáról és a bírósági bejegyzésről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat arról győzött meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium pontosan ismeri azokat a problémákat, amelyek a bíróságon vannak. Erre való tekintettel, egy önálló eljárási szabályt alkotott az alapítvány bejegyzésének. A problémám ezzel kapcsolatban a következő: a jelen törvényjavaslat leglényegesebb része az, hogy az ügyészséget az eljárásból ‑ ügyfélként tekintve ‑ most kivesszük. Ezzel egyetértek, rendben van, korlátozódik az ügyészi tevékenység, nehogy az legyen, hogy a civil szervezetek bejegyzési eljárása az ügyészek részvétele miatt húzódjon el. Üdvözlendő ez a lépés, ami most megtörtént, csak én tisztelettel azt kérem: ez ne az ügy befejezése, hanem az első lépése legyen, folytatni kellene, ezeket a gyorsító intézkedéseket.

- Örülök annak, hogy nem lehet újabb hiánypótlással az eljárást tovább elhúzni. Egyetlenegy dolog, amit azért felvetnék, és ami bennem kétségeket vált ki: ez pedig a törvény erejénél fogva történő bejegyzés. Egyszerűen ezt összekapcsolnám azzal, hogy ha a bírósági ügyintéző határidőt késik, akkor beszámol a főnökének, megmagyarázza,  hogy az ügy be van fejezve. Ez nem megoldás; tisztelettel, nem megoldás! Valami olyat kell találni, ami a bíróságokat sarkallja arra, hogy a munkájukat jól végezzék el. Mi lesz az eredménye annak, ha a törvény erejénél történő bejegyzés, azért, mert a bíróság határidőben nem intézte el a bíróság felé, semmilyen szankció nincs? Az lesz az eredménye, hogy ‑ már elnézést kérek a kifejezésért ‑ a civil szervezetek nyilvántartásába zöldségek kerülhetnek be, ami nem biztos, hogy a célunk lehet ebben az ügyben. Tehát ez egy nagyon-nagyon drasztikus lépés, de rettenetesen meggondolandó, hogy ennek teret adjunk. Megítélésem szerint inkább a bíróságot kell kényszeríteni arra, hogy az alkotmányban biztosított és önálló hatalmi ágként végző feladatát teljesítse is.

- Tisztelt Országgyűlés!  Ilyen körülmények között, mint az Igazságügyi bizottság tagja, én is részese voltam éveken keresztül a bírósági vezetők meghallgatásának. Szeretném közölni: e hónap 15-én kerül sor a 2015. évről szóló beszámoló meghallgatására. Ott is szóba fogjuk hozni, és remélem, hogy a bíróság is aktív lesz azon a területen, hogy ezeket a civil szervezeti ügyeket gyorsítani tudjuk. Örülök annak, hogy egyszerűsíti a polgári törvénykönyv az egyesületekkel kapcsolatos gondot. Annak idején az jelent meg, hogy adatokkal, aláírással rendelkező tagjegyzéket kellett volna beadni, ami egy politikai párt tekintetében, naprakész állapot tekintetében szinte a lehetetlenséggel azonos. Ez nem ugyanaz, mint egy nyolctagú kft.; itt tízezrekről van szó.

- Tisztelt Országgyűlés! Szeretném lezárni a hozzászólásomat azzal, hogy a gyorsítás feltétlenül indokolt. Megítélésem szerint, tökéletesen ismeri az Igazságügyi Minisztérium a problémákat, ezért az a kérés, hogy ezt első lépésként tekintve folytassuk, indokolt. Ezt a mostani lépést természetesen ‑ mint első lépést ‑ a kereszténydemokraták meg fogják szavazni. 

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó