Lezsák: pótolhatatlan a nyugati magyar szórvány szerepe
A magyarságnak pótolhatatlan szolgálatot tehet a nyugati szórványközösség, akárcsak annak élenjáró képviselői.
2016. november 18. 21:49

Ezt hangoztatta a Bethlen Gábor Alapítvány pénteki díjátadó ünnepségén Lezsák Sándor parlamenti alelnök, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A kérdés az, idehaza “mennyire tudunk élni ezzel a lehetőséggel, észrevesszük-e” a nyugati magyarság segítőkészségét és az abban rejlő lehetőséget. Nem mindegy, hogy ki és miként tájékoztatja Magyarországról a külföldet – hangsúlyozta Lezsák Sándor, az amerikai elnökválasztás eredménye kapcsán kijelentve, “remélhetjük az amerikai magyarok legjobbjainak térnyerését a külügyi adminisztráció tájékoztatásában”.


Szent Márton és Európa – Konferencia Budapesten

A Bethlen Gábor-díj három idei kitüntetettje közül Koszorús Ferenc ügyvédet, az Amerikai Magyar Szövetség vezetőjét és kisebbségi jogvédőt méltatva Lezsák Sándor arról beszélt: a díjazott évtizedek óta szervezi az amerikai magyar közösséget, de már az 1970-es évektől részt vett a romániai magyarok ellen elkövetett tényfeltáró testület munkájában.

Koszorús Ferenc segítette a rendszerváltás után a magyar kormány tengerentúli kapcsolatépítését, de annak a helyzetnek a kialakításában is szerepe volt, A díjazott tevékenységének köszönhető, hogy Kossuth Lajos szobrot kapott a washingtoni Capitoliumon, jogelméleti munkája pedig az erdélyi magyar autonómiatörekvés jogalapjának igazolására is kiterjedt.

A Bethlen Gábor-díjat az idén – irodalmi, kulturális, művészeti és társadalmi szerepvállalásáért, a nemzeti művelődés kiemelkedő szolgálatáért – a Hitel folyóirat szerkesztősége is megkapta; az elismerést Papp Endre főszerkesztő és a szerkesztőség több tagja vette át Lezsák Sándortól.

Petrik Béla, az alapítvány kurátora a lap méltatásakor azt emelte ki: másfél évtizedes vajúdás után, 1988-ban jelent meg először “a népi-nemzeti ellenzék lapja”, amely négy évvel később vonult ki a napi politikából, és folytatta irodalmi periodikaként a küzdelmet “a mindannyiunkat elérő és mindenen átgázoló felejtés ellen”.

A harmadik idei díjazott, Eva Maria Barki később veszi át az elismerést.

Átadták a Márton Áron emlékérmeket is

A Márton Áron Emlékérmet az idén Bárth János néprajzkutatónak, a Duna-Tisza köze és Székelyföld néprajzi öröksége, értékeinek feltárásában végzett magyarságszolgálatáért, Stanko Andric horvát történésznek a térség és Szlavónia keresztény múltja, s Kapisztrán Szent János életútja értékmentő kutatásáért ítélték oda.

A harmadik díjazottat, Lászlófy Pál tanárt, akinek az erdélyi magyar oktatásügyben végzett pedagógiai és szervezői munkájáért, nevelő tevékenységéért ítélték oda az elismerést, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára méltatta mint az erdélyi magyarság egyik őrállóját.

Szavai szerint a díjazott nem csupán természettudományokra, hanem erkölcsre, tartásra, közösségük szeretetére is nevelte diákjait, de azt is megemlítette: az ő tevékenysége nélkül a romániai magyar pedagógusok szervezete nem lehetne az oktatás megkerülhetetlen szereplője és a magyar kormányzat stabil partnere, és az sem volna elképzelhető, hogy 29 helyen legyen magyar oktatás a csángóknak.

Az idei Tamási Áron-díjas Lukácsi Huba gimnáziumi tanár, a Latinovits Zoltán Diákszínpad alapítója lett.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó