Lezsák: pótolhatatlan a nyugati magyar szórvány szerepe
A magyarságnak pótolhatatlan szolgálatot tehet a nyugati szórványközösség, akárcsak annak élenjáró képviselői.
2016. november 18. 21:49

Ezt hangoztatta a Bethlen Gábor Alapítvány pénteki díjátadó ünnepségén Lezsák Sándor parlamenti alelnök, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A kérdés az, idehaza “mennyire tudunk élni ezzel a lehetőséggel, észrevesszük-e” a nyugati magyarság segítőkészségét és az abban rejlő lehetőséget. Nem mindegy, hogy ki és miként tájékoztatja Magyarországról a külföldet – hangsúlyozta Lezsák Sándor, az amerikai elnökválasztás eredménye kapcsán kijelentve, “remélhetjük az amerikai magyarok legjobbjainak térnyerését a külügyi adminisztráció tájékoztatásában”.


Szent Márton és Európa – Konferencia Budapesten

A Bethlen Gábor-díj három idei kitüntetettje közül Koszorús Ferenc ügyvédet, az Amerikai Magyar Szövetség vezetőjét és kisebbségi jogvédőt méltatva Lezsák Sándor arról beszélt: a díjazott évtizedek óta szervezi az amerikai magyar közösséget, de már az 1970-es évektől részt vett a romániai magyarok ellen elkövetett tényfeltáró testület munkájában.

Koszorús Ferenc segítette a rendszerváltás után a magyar kormány tengerentúli kapcsolatépítését, de annak a helyzetnek a kialakításában is szerepe volt, A díjazott tevékenységének köszönhető, hogy Kossuth Lajos szobrot kapott a washingtoni Capitoliumon, jogelméleti munkája pedig az erdélyi magyar autonómiatörekvés jogalapjának igazolására is kiterjedt.

A Bethlen Gábor-díjat az idén – irodalmi, kulturális, művészeti és társadalmi szerepvállalásáért, a nemzeti művelődés kiemelkedő szolgálatáért – a Hitel folyóirat szerkesztősége is megkapta; az elismerést Papp Endre főszerkesztő és a szerkesztőség több tagja vette át Lezsák Sándortól.

Petrik Béla, az alapítvány kurátora a lap méltatásakor azt emelte ki: másfél évtizedes vajúdás után, 1988-ban jelent meg először “a népi-nemzeti ellenzék lapja”, amely négy évvel később vonult ki a napi politikából, és folytatta irodalmi periodikaként a küzdelmet “a mindannyiunkat elérő és mindenen átgázoló felejtés ellen”.

A harmadik idei díjazott, Eva Maria Barki később veszi át az elismerést.

Átadták a Márton Áron emlékérmeket is

A Márton Áron Emlékérmet az idén Bárth János néprajzkutatónak, a Duna-Tisza köze és Székelyföld néprajzi öröksége, értékeinek feltárásában végzett magyarságszolgálatáért, Stanko Andric horvát történésznek a térség és Szlavónia keresztény múltja, s Kapisztrán Szent János életútja értékmentő kutatásáért ítélték oda.

A harmadik díjazottat, Lászlófy Pál tanárt, akinek az erdélyi magyar oktatásügyben végzett pedagógiai és szervezői munkájáért, nevelő tevékenységéért ítélték oda az elismerést, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára méltatta mint az erdélyi magyarság egyik őrállóját.

Szavai szerint a díjazott nem csupán természettudományokra, hanem erkölcsre, tartásra, közösségük szeretetére is nevelte diákjait, de azt is megemlítette: az ő tevékenysége nélkül a romániai magyar pedagógusok szervezete nem lehetne az oktatás megkerülhetetlen szereplője és a magyar kormányzat stabil partnere, és az sem volna elképzelhető, hogy 29 helyen legyen magyar oktatás a csángóknak.

Az idei Tamási Áron-díjas Lukácsi Huba gimnáziumi tanár, a Latinovits Zoltán Diákszínpad alapítója lett.

MTI
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
MTI Hírfelhasználó