Tovább tárgyalnak a minimálbérről
Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő héten kedden folytatják az egyeztetést - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően Budapesten. Az MSZP részleges fizetésemelést vár.
2016. november 19. 09:06

A kormány ajánlata változatlan, 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést – ismertette a miniszter. Hozzátette, úgy vélik, jelentős támogatás lehet a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentése, mivel ezzel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre.

A miniszter elmondta, a kormány továbbra is jelentős béremelést akar, a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keretek között. Ahhoz hogy a magyar gazdaság versképesebben tudjon integrálódni az európai gazdaságba, hozzá kell nyúlni a bérekhez. Kitért arra, hogy a munkavállalói oldallal egyetértenek, örülnek, hogy támogatják a kormány álláspontját.

A tervezett járulékcsökkentéssel hat év után a vállalkozók járulékterhe Csehország vagy Szlovákia szintjére mérséklődne. Magyarország már nem az alacsony bérszínvonal miatt vonzó a külföldi befektetők számára, mint mondta, “vannak nálunk olcsóbb országok is” – erről már az M1 csatornán beszélt a miniszter.  A keddi tárgyalások előtt megfontolandónak nevezte a Liga Szakszervezetek javaslatát, miszerint 2017-ben 5 százalék ponttal csökkentenék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban újabb egy százalékpontos mérséklés valósuljon meg.

Élvonalba kerül Magyarország

A társasági adó 9 százalékra csökkentése kapcsán a miniszter szerint jó üzenet, hogy erősödik az ország tőkevonzó képessége, mert az Európai Unióban Magyarország a társasági adó 9 százalékos, alacsony szintjével az élvonalba kerül. A miniszterelnöki bejelentés után már érkezett megkeresés Kanadából, hogy valóban erre a szintre csökken-e a társasági adó Magyarországon – tette hozzá.

Elismerte, hogy a lépés leginkább az 1500 nagy cégnek kedvez, amely 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a nagyvállalatok jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak, nagymértékben exportra termelnek, és jelentős a GDP-hez való hozzájárulásuk is. A kis és középvállalkozások számára az igazi könnyítéseket, a KATA illetve a KIVA adónemekben jövő évtől tervezett könnyítések jelentik – tette hozzá.

A munkaadók magasabb járulékcsökkentést akarnak

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette a munkáltatói oldal javaslatát, amely szerint a társasági nyereségadó-csökkentést járulékcsökkentésre konvertálnák át. A munkaadók 6 százalékos járulékcsökkentést javasolnak 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elfogadása fejében.

A társasági adócsökkentési javaslat – elismerve, hogy jó gesztus, üzenet a külföldi befektetők számára – de mindössze 1000-1100 vállalkozást érintene a Magyarországon működő mintegy félmillió vállalakozásból – mondta.  A VOSZ és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országok Szövetsége (MGyOSz) által képviselt vállalkozások döntő többsége számára a társasági adó tervezett 10 százalékról 9 százalékra csökkentése “nem igazán ajándék” – mondta Dávid Ferenc.

Úgy vélte, van értelme a tárgyalást folytatni, a költségvetési forrás megvan, a vita arról szól, hogyan osszák meg.

Elmondta azt is, hogy a VOSZ és a MGyOSz nem javasolta a társasági adó kulcsának jelentős csökkentését. Úgy vélte, a béremeléseknek van elsőbbsége, ehhez kérnek segítséget, ezért javasolták a 6 százalékos járulékcsökkentést.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkavállalói oldal javaslata, hogy 2017-ben 5 százalékkal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban egyszázalékos csökkentés valósuljon meg, amit a kormányzati oldal elfogadhatónak tartott.

Így a kormányzat és a munkavállalói oldal véleményével folytathatják a tárgyalásokat, szeretnék, ha a munkaadói oldal javaslata közelítene ehhez – mondta.

A munkavállalói oldal kitart korábban kidolgozott programja mellett, hogy 2018-ra elérjék a nettó bérek a létminimumot – mondta.Támogatják a kormányzat javaslatát is, amely összességében megfelel ennek – tette hozzá Doszpolyné Mészáros Melinda.

Nem elégséges munkaadói javaslat

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, a munkaadói oldal javaslata kisebb mértékben tudja csak garantálni, hogy a béremelkedés és a versenyképesség-javítás a következő években ne okozzon egyensúlytalanságot a társadalombiztosítási kasszákban. Ezért túlzónak tartja ezt a javaslatot – tette hozzá.

Egy százalékpont járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint kiesést jelent, a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forint kiesést jelentene a társadalombiztosítás kasszájából, erre a kormány nem lát most lehetőséget – mondta a miniszter.

A társasági adó csökkentési javaslat 20-25 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban. Az elmúlt években komoly segítséget biztosított ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyvédelmi akció, több mint 910 ezer ember foglalkoztatását tudták megvédeni, három év alatt 450 milliárd forintot hagyva ennél a kkv szektornál – tette hozzá Varga Mihály.

MSZP: csonka fizetésemelés terveznek

Az MSZP alelnöke szerint “csonka fizetésemelést” tervez a kormány, ennél Magyarország és a magyar emberek többet érdemelnek – Gúr Nándor erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt.

“Keveseknek sokat, a sokaknak keveset se” – így jellemezte a Fidesz politikáját Gúr Nándor, aki szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot már 2011-ben emelnie kellett volna kormánynak, de ezt öt éven keresztül nem tette meg. Úgy fogalmazott: most a választások előtti évben, “a szajréból csepegtetnek” és “megpróbálják hülyíteni” az embereket, de a “magyar emberek nem hülyék”.

Hangsúlyozta: míg 2010 előtt adómentes volt a minimálbér és összesen 32 ezer forint járulék terhelte, ma ez a teher 69 ezer forint. Közölte: 2018 után az MSZP mértékadó fizetésemelést hajtana végre a közszférában, és olyan utat járna, “ahol nincs százezer forint alatti nettó minimálbér”.

A társasági nyereségadó csökkentéséről az MSZP alelnöke azt mondta: ez vagy “a haverokat szolgálja”, vagy olyanokat, akik nem magyar dolgozókat foglalkoztatnak. Szerinte a kormány 1000-1100 cég érdekeit képviseli, miközben 500-600 ezer cég számára nem 19-ről 9-re hanem 10-ről 9 százalékra csökken a társasági adó mértéke.

Hangsúlyozta: az MSZP a dolgozók pártján áll, mert ők azok, akik nem jutnak hozzá a jogos jussukhoz, akik elől ellopják a pénzeket.

hirado.hu - MTI
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • 50 éve lépett az első ember a Holdra
    Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
MTI Hírfelhasználó