Száz éve halt meg Ferenc József
Éppen 100 éve, 1916. november 21-én hunyt el Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított.
2016. november 21. 23:40

Születése pillanatától császárnak nevelték

1830. augusztus 18-án született. Apja a súlyos mentális problémákkal küszködő V. Ferdinánd császár testvére, Ferenc Károly főherceg volt, anyja az igen ambiciózus Zsófia bajor hercegnő, akiről az a mondás járta, hogy ő az “egyetlen férfi a császári családban”. A fiút gyermekkorától úgy nevelték, hogy egykoron császár lesz belőle: már négyévesen tanulásra fogták, nagykorúságára minden tudományban jártas volt, nyolc nyelven beszélt (magyarul is), értett a hadvezetéshez, a birodalom ügyeibe Metternich kancellár avatta be.

Az 1848-as forradalmak kitörése után az uralkodásra alkalmatlan V. Ferdinánd ténykedése már-már a birodalom létét veszélyeztette, ezért Zsófia és a kamarilla döntött eltávolításáról. Mindez 1848 végén következett el, miután a magyar csapatok Schwechatnál vereséget szenvedtek, és a második bécsi forradalmat is sikerült leverni. A gyermektelen Ferdinándot 1848. december 2-án lemondatták.

A trónra nem erélytelen és az államügyek iránt kevéssé érdeklődő testvére, hanem unokaöccse lépett.

II. Ferenc helyett Ferenc József

– Azzal, hogy a fiatal császár kettős névvel lépett trónra, egyszerre két irányban igyekezett politikai gesztust tenni – mondta a hirado.hu-nak ifj. Bertényi Iván történész, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. Az apjától örökölt Ferenc névvel nagyapjára, a konzervatív I. Ferenc császárra emlékeztetett, míg a második névvel a felvilágosult reformjairól ismert II. József császárra. Így az új uralkodó neve egyszerre sugallt konzervatív rendet és korszerű változtatásokat.

Egy 16 éves lány lett a birodalom első asszonya

1854. április 24-én tartották Bécsben Ferenc József osztrák császár és Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő esküvőjét. A mindössze 16 esztendős „Sisi” az ifjú uralkodó vonzalmának köszönhetően, nővére helyett lett a Habsburgok birodalmának első asszonya, szabadságszerető, „vadóc” természete miatt azonban nem tudta megszokni a Hofburg sivár környezetét, ezáltal házassága is boldogtalanná vált - írja a rubiconline.hu.

A puritán uralkodó

– Ferenc József annyiban régi vágású uralkodó volt, hogy felfogása szerint ő uralkodásáért felelősséggel Isten és nem alattvalói felé tartozott, ugyanakkor minden energiájával igyekezett jó uralkodó lenni – mondta Bertényi Iván.

Ez a mindennapokban azt jelentett, hogy hajnali 4-5 óra között kelt, és kora reggeltől az íróasztalánál dolgozott, minden aktát elolvasott. Uralkodása ebben az értelemben szolgálat volt, és számára a pompa inkább csak az uralkodás eredményességéhez hozzájáruló kellék volt. A puritán császár egyszerű ételeket evett, és egy katonai vaságyban aludt.

Haynau végrehajtott a kegyetlen ítéletet

Hermann Róbert történész a bécsi Collegium Hungaricum szeptemberi konferenciáján arról beszélt, hogy azok a legendák, amelyek arról szólnak, hogy csak és kizárólag Haynau felelős az aradi vértanúk kivégzésért, hamisak. Az meg végképp nem igaz, hogy Ferenc József nem is tudott a kegyetlen ítéletről. Haynau végrehajtó volt, Ferenc József akaratát teljesítette – magyarázta Bertényi Iván.

A 1848-as szabadságharc leverése után átszervezte a birodalmat

Az új császár az 1848-as eseményekből tanácsadóival együtt azt a tanulságot szűrte le, hogy minden baj oka az erős központi hatalom és centralizáció hiánya, azaz mindenekelőtt a magyarok közjogi különállását kell megszüntetni. Az 1849. március 4-én Olmützben kihirdetett oktrojált alkotmány megszüntette Magyarország önállóságát, és teljesen beolvasztotta a centralizált Habsburg Birodalomba. A magyar honvédsereg dicsőséges tavaszi hadjárata után Ferenc József a birodalom megmentése érdekében személyesen, megalázkodva kért orosz segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez.

Magyarország gyors és véres “pacifikálása” után hozzálátott a birodalom átszervezéséhez: az alkotmányt sutba vágták, a császár néhány tanácsadójára, a rendőrségre és a hadseregre támaszkodva intézte az ügyeket. Nem túl eredményesen: a krími háborúban elszigetelte országát, majd 1859-ben a francia-olasz háborúban hiába állt a hadak élére, súlyos vereséget szenvedett Solferinónál.

Mindezek hatására 1860-ban föderatív jellegű alkotmányt “ajándékozott” népeinek, de a magyarok passzív ellenállása folytatódott. Az 1866-os porosz-osztrák háború, a königgrätzi csatavesztés aztán nyilvánvalóvá tette, hogy a német egység nem osztrák vezetéssel jön létre, és Ausztria elvesztette itáliai birtokait is, elkerülhetetlenné vált a birodalom lényegi átalakítása.

A császár kiegyezett a magyarokkal 1867-ben

Ferenc József kiegyezett a magyarokkal, és 1867. június 8-án magyar királlyá koronázták. A dualista Osztrák-Magyar Monarchiának egy uralkodója (egy személyben osztrák császára és magyar királya), de két fővárosa, két parlamentje volt. A Monarchia a bonyolult belső közjogi viszonyok ellenére kifelé egységes külpolitikát képviselt és regionális nagyhatalomnak számított. Ferenc József ettől kezdve abszolutista hajlamai és neveltetése ellenére az alkotmányt tiszteletben tartó uralkodóként kormányzott, és keményen ellenállt a birodalom – főként a csehek által szorgalmazott – föderalizálásának. Magyarország a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult, Budapest lett Európa talán leggyorsabban növekvő nagyvárosa.

Soha nem látott jólét köszöntött be (ha nem is mindenkinek), amely az utókor emlékezetében csak “boldog békeidőkként” élt tovább. Azonban hozzá kell tenni, hogy ez nem személyesen Ferenc Józsefnek köszönhető, ám nem is teljesen független tőle – mondta Bertényi Iván. – Hiszen a béke és a stabil politikai rendszer nélkül nem jöhetett volna létre ez a gazdasági és kulturális fejlődés, márpedig a dualista rendszer megalkotásánál és fenntartásánál az uralkodó játszotta a legfontosabb szerepet.

Tudatában volt a Monarchia végzetének

A stabilitás azonban alig egy nemzedéknyi ideig tartott. A századfordulóra az ezernyi belső ellentéttől feszített Monarchia egyetlen összetartó ereje a császár, “a birodalom első hivatalnoka” maradt. Ferenc József, bár maga is tudatában volt az elkerülhetetlen végzetnek, és számos egyéni tragédia is sújtotta – testvére, Miksa elfogadta a mexikói trónt, de rövid uralkodás után kivégezték, egyetlen fia, Rudolf trónörökös öngyilkos lett, házassága a szépséges Erzsébet császárnéval megromlott, ráadásul “Sisi” életét 1898-ban Genfben kioltotta egy anarchista -, mégis fegyelmezetten tette kötelességét. 1914-ben még megérte az első világháború kirobbanását, de a sors megkímélte attól, hogy tanúja legyen szeretett birodalma agóniájának.

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése előtt két évvel, 1916. november 21-én halt meg a schönbrunni kastélyban. Életének 86 évéből 68-at a trónon töltött, személyével egy korszak, a “boldog békeidők” is sírba szállt.

Máig nosztalgiával emlegetik a nevét

Egykori birodalmának országaiban sokan ma is nosztalgiával emlegetik nevét, amelyet a Jeges-tengerben egy szigetcsoport is visel, s évtizedekig róla volt elnevezve az 1872-ben alapított kolozsvári tudományegyetem, a mai szegedi egyetem jogelődje. Halálának centenáriumán Bécsben több kiállítás mutatja be életét és korát.

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Feltételekkel támogatja hazánk az uniós hitelfelvételt
    Feltételekkel, de hozzájárul Magyarország az európai uniós hitelfelvételhez – így döntött ma az Országgyűlés, miután elfogadta a kormánypártok erről szóló javaslatát. Ennek értelmében hazánk csak akkor támogatja a hétvégi uniós csúcson a mentőcsomagot, ha a felvenni készült 750 milliárd eurót kizárólag a gazdaság talpraállítására és például új munkahelyek létrehozására fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országoké és kikötötték azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
MTI Hírfelhasználó