Civilizációk végét jelentheti sok modern kori betegség
Ma már nem a járványok, hanem a civilizációs betegségek a legnagyobb gyilkosok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatói posztjának magyar jelöltje, Szócska Miklós szerint. A korábbi egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek kiemelte, a globális migráció elképesztő egészségügyi kockázattal jár, így kiemelt felelősség, hogy globálisan miként gondoskodunk ezekről az embertársainkról.
2016. november 23. 11:59

– Az Egészségügyi Világszervezetről ma elsősorban a járványok kapcsán lehet hallani. Talán nem véletlenül egyik kiemelt pontja a programjának a járványügy kezelése.

– Az egészségügy mindeddig az egyes államok hatáskörébe tartozott, de ez a modell a XXI. század kihívásaira láthatóan már nem találja a választ: a világot átszövő új gazdasági berendezkedés, az új fogyasztói szokások, a rengeteg, kontinenseken is átívelő utazás alapjaiban forgatja meg az egészségügyről alkotott képet. Véleményem szerint ezért az országoknak az állami érdekeken túl globális kockázatközösségben kell gondolkodniuk, hiszen amennyiben ezeket a kérdéseket nem együttesen kezeljük, mindannyian rosszul járhatunk. Ha ugyanis a fejlett világ gazdasági működése egy járvány miatt megbénul, az legalább akkora költséggel járhatna, mint egy háború kirobbanása. Éppen ezért intézményesen kell felkészülnünk a járványokra, a világszervezetnek pedig ebben magára kell vállalni a kezdeményező szerepet. 2013-ban az ebolajárvány tapasztalataiból kiindulva kezdődött el például azoknak a sürgősségi orvoscsoportoknak a globális hálózatba szervezése a WHO-n belül, amelyek vállalják, hogy a kockázatosnak ítélt helyeken is biztosítják az egészségügyi ellátást. Az első jelentősebb mozgósításra a bejelentések szerint most fog sor kerülni, Moszul ostrománál.

– Ha járványveszélyről van szó, mindig hatalmas pánik tör ki, ami gyakran károsabb az érintett területekre, mint maga a járvány.

– Igen, ma az az ország, ahol kitör a járvány, meg van szégyenítve. Az ebola mindenkit meglepetésként ért, ezzel szemben a zikavírusról már jó előre tudtunk, csak túlságosan megijedtünk tőle: voltak olyanok, akik csupán emiatt mondtak le az olimpiai részvételről. A nemzetközi egészségügyi szabályzat a WHO tagállamai számára előírja a járványügyi felügyelet biztosítását. De kérdés, hogy vannak-e megfelelő erőforrásaik erre és mi a teendő például a háború sújtotta térségekkel? Ha ezeken a területeken nem maradt elegendő állami erőforrás, akkor értelemszerűen közösen kell támogatnunk őket. Fontos azonban, hogy ezekben az esetekben ne felelősöket keressünk. Olyan légkört kell teremtenünk WHO-s szinten, ahol az érintett tagállamok büszkén felvállalják a világszervezeti segítséget. Fel kell készülnünk a kulturális párbeszédekre: ahol úgy tartják, hogy a haldokló illő búcsúztatása, simogatása segítséget nyújt majd a szeretett családtagnak a túlvilágon, ott akkor sem fogják elengedni a beteget, ha súlyosan fertőzőek a testnedvei. De érezni kell a nagyságrendeket is. Míg az ebolának 11 ezer ember esett áldozatul, addig a tuberkulózisban vagy a maláriában milliók szenvednek évente világszerte.

– Mennyiben kockáztatja ezt a biztonságot a globális migráció?

– Elképesztő egészségügyi kockázata van a migrációnak: csak Jordániá­ban kétmillió menekült tartózkodik jelenleg. Feltehetjük a kérdést, hogy a menekülttáborokban élő gyermekek megkapják-e időben a gyermekkori védőoltásokat? Így például a gyermekbénulás már kontroll alá került, azonban most újra veszélyként fenyegethet. Ha a konfliktusokban és népvándorlásban érintett milliók, tízmilliók nem kapnak megfelelő védelmet, akkor olyan járványokkal találkozhatunk, amelyekről már rég azt hittük, hogy a múlté. Az, hogy globálisan hogyan gondoskodunk ezekről az embertársainkról, nagyon komoly felelősség. Hozzáteszem, Magyarországon nem kell aggódnunk, hiszen itthon kiemelten magas az átoltottsági szint.

– Ezt tartja a legnagyobb veszélynek világszinten?

– Az igazi gyilkosok ma már nem a járványok, hanem a nem fertőző krónikus betegségek, amelyek az egészségtelen életmód következményei. Ezek már nemcsak a nyugati világban, hanem a fejlődő országokban is átveszik a főszerepet szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseket okozva. A világ népességének négyötödét ma nem védi egészségbiztosítás, vagy nem fér hozzá teljes körű ellátáshoz. Így nagyon leegyszerűsítve az történik, hogy ezek az embertársaink vagy meghalnak, vagy csődbe viszi a családot a gyógyíttatásuk. Az érintett országokban a világ összes pénze nem lesz elég arra, hogy mindenkit kigyógyítsunk a krónikus betegségekből: így például egyszerűen nem tudunk minden eldohányzott tüdőt kicserélni. De ezekben a kérdésekben egyelőre csak tagállami szintű válaszok születnek, miközben velünk szemben a globális marketing küzd a népesség figyelméért. Ha nem tudunk megállapodni az iparral, hogy egészségesebb termékekkel üzleteljenek, akkor nem lesznek fenntarthatók a szociális rendszerek. A nem fertőző betegségek civilizációk végét jelenthetik. Ehhez kell szabni a válaszokat.

– Mennyiben járultak hozzá a magyar válaszok az ön jelöléséhez?

– Itthon kevesen tudják, de Magyarország nemzetközi szinten több tekintetben is egyfajta népegészségügyi sztárnak számít. Korábban néha kellemetlen volt részt venni a nemzetközi egészségügyi konzultációkon, de ma már elismerik Magyarországot és tanácsokat kérnek tőlünk. Hazánk felismerte, hogy a hosszú távú cselekvés sokszor szembe megy rövidtávú gazdasági érdekekkel, és ennek megfelelően lépett. Sikerült olyan egészségpolitikai válaszokat adni, amelyeket a befolyásos gazdasági szereplők is elfogadnak, de az egészségügy is fenntarthatóbbá válik általuk. A válság mélypontján bevezettük a népegészségügyi termékadót, amellyel egyrészt forrást teremtettünk az egészségügyi dolgozók béremelésére, ezáltal le tudtuk lassítani az orvosok és ápolók elvándorlását, másrészt ösztönöztük a gyártókat is. Rögtön az adó bevezetését követő évben a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán, vagyis teljesen eltávolította vagy csökkentette a káros összetevő (só, cukor) mennyiségét. Ezzel kevesebb sót és cukrot tartalmaznak az élelmiszerek, ami kevesebb cukorbetegséget, magas vérnyomást, valamint szív- és érrendszeri megbetegedést eredményez hosszú távon. Emellett a szintén súlyos bajokat okozó dohányzás területén is számos intézkedést hoztunk. Többek között 76 nap alatt sikerült átvinni a törvény módosítását, amely megtiltja a zárt légtérben történő dohányzást. Magyarország a 27.-ről a 11. helyre ugrott a dohányzás elleni küzdelmet értékelő listán.

– A WHO-t több kritika érte a hatékonyságát és függetlenségét illetően is. Ezeken hogyan javítana?

– Céljaim között szerepel egy belső teljesítménymenedzsment rendszer létrehozása, és a finanszírozási modell átalakítása is, hiszen a szervezet forrásai­nak 80 százalékát célzott adományok teszik ki. De szükség van például egy új antibiotikum-stratégiára is: a gyógyszer-finanszírozásban hatalmas probléma, hogy gazdasági érdekekből alábbhagytak az antibiotikumokkal kapcsolatos kutatások. Ezzel szemben világszerte felelőtlenül használjuk ezeket a hatóanyagokat, ami utat hagy a rezisztencia kialakulásának. Éppen ezért, ha nem tesszük érdekeltté a gyártókat, hogy ismét beruházzanak a kutatásokba, bajba kerülhetünk, hiszen a klímaváltozással teljesen új kórokozók veszélyeztethetnek minket. De terveim között szerepel az eredményalapú finanszírozáshoz hasonló innovatív finanszírozási modellek elterjesztése is a gyógyszerek terén: a milliós terápiákat nem lehet ígéret szintjén finanszírozni, hanem csak akkor, ha meghozzák a kívánt eredményt. Mindemellett új üzleti modellek kidolgozását is szükségesnek tartom, amelyek nem csak tanulmányok és beszélgetések szintjén zajlanak, hanem igenis rávezetik a tagállamokat a kreatív, innovatív modellekre. Nem kis feladatok ezek, de meggyőződésem, hogy világszinten is meg tudunk birkózni velük. A WHO-nak határozott, innovatív és koncepciózus válaszokat kell adnia ezekre a kihívásokra, én erre vállalkozom megválasztásom esetén.

------------------------------------------

Hat aspiráns szállt ringbe

A magyar kormány Szócska Miklóst, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettesét, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóját jelölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatói posztjára. A pozícióért összesen hatan szálltak versenybe, közöttük négy európai. Kiemelte: mindenkit meglepetésként ért a magyar jelölt, de az első két bemutatkozó előadás és a jelöltek közötti vita alapján a tagországok képviselői már látják, hogy „van mondanivaló”. „Új hangot hoztunk, amire – sokan úgy látják – érdemes odafigyelni” – tette hozzá. Szócska Miklós egészségügyi szakemberekkel és a diplomácia képviselőivel együtt azon dogozik, hogy minél több ország ismerje meg a programját. Januárban a szervezet igazgatótanácsa leszűkíti a jelentkezők listáját öt főre. A három végső jelölt közül pedig a közgyűlés, azaz a tagországok választják ki a WHO új főtitkárát, aki 2017 júliusától veszi át a posztot Margaret Chantól.

magyaridok.hu
  • Baljós, ha a baloldal kerül hatalomra
    Mi folyik az Európai Parlamentben: annyi féle jobboldali csoportosulás és szövetség van, de nincs köztük egység és feltehetően lesznek még szakadások. Ez szomorú, mert bár a számok tükrében a jobboldalnak jelentős ereje van az intézményben, egyébként megoldható apróbb véleménykülönbségek miatt mégis a gyakorlatban kisebbségben, ellenzékben van.
  • Bayer Zsolt: Karácsony a barlangban - Kgeri példáltan tahósága
    Ő alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok – ezzel jellemezte a különbséget önmaga és a miniszterelnök között.
  • Orbán: fel kell gyorsítani a vakcinák beszerzését
    Ideológiai szempontokat félretéve fel kell gyorsítani a koronavírus elleni vakcinák beszerzését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a portugáliai Portóban pénteken, az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján.
MTI Hírfelhasználó