A rovásírás izgalmas történetének nyomában
Rendkívüli értékről, a rovásírásról tartott előadást Róna-Tas András nyelvész, orientalista a Magyar Tudományos Akadémia Tudományünnepén.
2016. november 26. 12:51

Hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, valamint több könyve is megjelent a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről.

- Az írásokat sokféleképpen osztályozhatjuk, a szerint is többek között, hogy mivel, hogyan és mire írnak. Eme osztályozás szerint a rovásírás olyan írás, amelyet általában fába, nagyon ritkán kőbe rónak, vésnek – magyarázta az M1 – Minden tudás című műsorában.

Leginkább a templomi falakba vésett írások maradtak fent. Ezek renoválás közben vagy ásatásokon, különféle temetőkből kerültek elő. Ma a legrégebbi fennmaradt székely emlék a 14. századi, eredetileg rovással, fába rögzített írás.

Róna-Tas András elmondta, hosszú időn keresztül csak azt tudtuk, hogy az emlék 1496 előtti időszakból származik, mert egy akkori templomfelújításhoz használták fel azt a követ, amin fennmaradt a felirat. A szemöldökfán, ablak fölé helyezték el, méghozzá fejjel lefelé, ami sok embert megtévesztett. Aztán kiderült, hogy későn került oda, maga a kő jóval korábbi időszakból származik– fejtette ki.

A székely-magyar rovásírás alapvetően alfabetikus, melynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak. Jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz. A székely-magyar rovás kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovásíráscsaládba tartozik.

Ugyan a székelyek őrizték meg, de eredetileg az egész magyarság használta, valószínűleg a honfoglalás előtt.

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából most monográfia készül, amely az összes emléket részletesen bemutatja. A nyelvészek ma már rendszerben vizsgálják az írást. Nem egy-egy betűt, mint korábban.

A szakember szerint a rendszer rögtön sok mindent elárul magáról. Például, hogy vannak benne olyan betűk, amelyek a magyar nyelvben nem régi hangokat jelölnek. Például a c hangunk nem ősi magyar hang, a honfoglalás előtt nem ismerték a magyarok. Ezzel szemben a székely abc-ben van c hangot jelölő betű, így biztosan lehet tudni, hogy ez a betű nem régebbi, mint a 14. század eleje, mert nem volt korábban c – fejtette ki Róna-Tas András.

Ugyanez a helyzet a zs betűvel is, mert a zs hang a magyarban a honfoglalás után jött létre.

Mindezek alapján kiderül, hogy a rovásírás a legrégebbi magyar nyelvemléknek is tekinthető. Napjainkban számos műkedvelő, érdeklődő ember figyelmét kelti fel. Egyre többen ápolják a népi-nemzeti hagyományőrzés keretében a magyar szellemi örökség ezen érdekes részét.

hirado.hu - M1
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Gyorsan le kell győzni a gender-ideológiát
    Orbán Viktor „éles eszű, vicces, briliáns és teljesen magabiztos”, egyáltalán nem olyan, ahogy a nyugati média ábrázolja – írja az American Conservative című lapban Rod Dreher amerikai újságíró, a budapesti Danube Institute vendége, aki külföldi újságírók és kutatók kis csoportjának tagjaként csütörtökön részt vett egy beszélgetésen a magyar kormányfővel. Hozzáteszi: Orbán két órát töltött velük, és még a legkeményebb kérdésekre is tartalmasan válaszolt.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
MTI Hírfelhasználó