Megszűntek az iskolák finanszírozásának gondjai
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos "ügyek" megszűntek.
Utoljára frissítve: 2016. november 29. 17:56
2016. november 29. 11:23

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos "ügyek" megszűntek - mondta Palkovics László oktatási államtitkár kedden az Országgyűlésben, hozzátéve: a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája.

Az államtitkár - a közoktatás helyzetéről ellenzéki kezdeményezésre megtartott vitanapon - közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől.

Megjegyezte, a költségvetés tervezése iskolai szinten történik, ebből számítják ki a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetését, és iskolai szinten november végéig elkészülnek a költségvetések.

Emlékeztetett: a Klik-et az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van a döntéshozatal helyétől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni.

Palkovics László arról is beszélt, hogy a következő időszakban két új testület jöhet létre: a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács, amely a miniszter tanácsadó szervezeteként a Köznevelési Kerekasztal által leképezett funkciókat tartalmazza, valamint a tankerületi központi tanács, amelynek keretei között a közösség is beleszólhat az iskola ügyeibe.

Az államtitkár az iskolarendszer előtt álló kihívásokról szólva elmondta: a ma iskolába járó gyerekek kétharmada nagy valószínűség szerint olyan munkakörben fog dolgozni, ami még ma nem létezik, így egy bizonytalan, nem ismert jövőre vonatkozóan kell olyan oktatási rendszert kialakítani, amiből kikerülve a tanulók boldogulni tudnak. Szerinte ezért azt kell az iskolában elérni, hogy a gyerekek megértsék és elfogadják, hogy meg tudnak tanulni különböző dolgokat, és ezt életük során bármikor meg tudják tenni, vagyis a tanulási folyamat nem ér véget az iskolával.

Palkovics László egy eredményes oktatási rendszer három legfontosabb elemének a jó képességű tanárt, a tanárok módszertani felkészültségét és a méltányos oktatást tartotta, ugyanakkor elismerte, hogy az Oktatási Hivatal kompetenciamérése szerint jelenleg "erőteljes szakadék" van a főváros és a nagyvárosi iskolák, illetve többi iskola között, vagyis a tudáshoz való hozzáférés nem ugyanolyan az iskolákban.

Jelezte: a nemzeti alaptanterv (nat) koncepciójának kialakítása jelenleg is folyik, ebben foglalkoznak a módszertannal, a méltányos és egyénre szabott oktatással, a 9 osztályos általános iskola kérdésével és az iskolaidő hosszával is. Az a cél, hogy 2019 szeptemberétől már az új nat szerint kezdődjön meg az oktatás, felmenő rendszerben - mondta.

Az államtitkár beszámolt a Köznevelési Kerekasztal témáiról és az iskolák által megfogalmazott kritikákról is, és ezek alapján az elmúlt időszak változásai között említette, hogy a gyerekek terhelésének csökkentése érdekében rugalmas tanmenetajánlásokat hoztak létre, valamint az első két osztályban lehetőséget adtak a 30 perces tanórákra.

Hozzátette: átalakult a szakképzési rendszer is, megjelentek a szakgimnáziumi kerettantervek, benne a természettudományos tantárgy. Ezzel kapcsolatban elismerte: valóban elég gyorsan történt a tantárgy megjelenítése, de úgy tűnik, a tanárok ezt tudják kezelni. Elmondta: mivel több kritika érte a tanfelügyeleti rendszert is, ezért ezt egyszerűbbé tették és ritkább lett intézményi önértékelés is.

Palkovics László beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte a pedagógusok továbbképzésének egyetemi alapra helyezését és azt, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.

Fidesz: a cél a versenyképes tudás és a pedagógusok megbecsülése
    
Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka az oktatási rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak a mindennapi munkájukhoz. Ennek eszközei között említette a pedagógus életpályamodellt, számos lezárult, továbbá 210 milliárd forint értékű folyamatban lévő fejlesztést. Kiemelte azt is, hogy a szülők terhei is csökkentek az ingyenes tankönyv és gyermekétkeztetés miatt. Előbbi 733 ezer diákot érint és 2 milliárd forintot hagy a családoknál, utóbbi pedig 90 ezer helyett már 270 ezer gyermekre vonatkozik és az iskolai szünetekben is rendelkezésre áll.

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy 2010-ben a kormányváltáskor szétaprózott volt az iskolarendszer, a fenntartó önkormányzatok súlyosan eladósodtak, nagy különbségek voltak az intézmények gazdasági helyzetében és a korábbi kormányzatok kudarcai is megjelentek.

A fideszes képviselő a rendszerváltás óta legnagyobb béremelési programnak nevezte a 2013-ban indított életpályamodellt, amely 5 év alatt átlagosan 50 százalékos fizetésemelést jelent. Ezzel szembeállította, hogy az MSZP is tett hasonló ígéretet, de mindössze 3 hónapig állta azt, emellett pedig iskolabezárási programot indított.

Kucsák László arról is beszélt, hogy a nem pedagógus végzettségű segítők idén kétszer 35 ezer forint pluszt kaptak, jövőre pedig általános 7 százalékos és munkáltatói döntésen alapuló 3 százalékos emelést kapnak. Hozzátette, hogy a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók béremelése követi a pedagógusokét.
    
MSZP: végéhez ér a totális államosítás
    
Hiller István, az MSZP vezérszónoka a vitanap műfajának kiüresedését tette szóvá és bírálta azon kormánypárti nyilatkozatot, miszerint nyugalom van az oktatásban. Mint mondta, a kormány korábban tagadta a teljes államosítást, 2017. január 1-jén viszont annak "utolsó lépcsőjén is fellépnek". Értékelése szerint ezzel elszakítják oktatási intézményeket a helyi közösségektől, s minden részletig egy hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre.

Az ellenzéki politikus utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyházi oktatást elismerő szavaira, amely mögött azt feltételezte, hogy az állami iskolák jelentős részét egyházi fenntartásba adná az állam, s ennek előkészítése zajlik. Bírálta, hogy ezzel az állam és egyház közötti 120 éve kialakult viszonyt akarnák újraszabályozni.

A szocialista képviselő egyúttal azt kérte: a kormány győzelmi jelentések helyett a számokkal foglalkozzon, mert noha valóban nőtt a GDP-arányos hányad, ezt egy erőteljesen megkurtított költségvetéshez képest kell nézni.

Hiller István felvetette azt is, hogy van-e szándék arra, hogy a bölcsődékben, óvodákban dolgozók munkaviszonyát közfoglalkoztatottként határozzák meg, majd visszafoglalkoztatják őket. Emellett úgy látja: a kormány szétverte az érdemi érdekegyeztetés formáit, amelyeket egyelőre nem sikerült helyreállítani.

Arra is rákérdezett, hogy tervezik-e 150 központba koncentrálni a felső tagozatokat, továbbá arról érdeklődött, hogy kik írják a nemzeti alaptantervet.

KDNP: valódi nevelésre van szükség
    
Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka helyesnek ítélte a közoktatásban bekövetkezett változásokat, szerinte az oda vezető út miatt vannak viták. Szavai szerint korábban eltérőek voltak a műveltséghez hozzáférés esélyei, mindennapossá váltak a normaszegések, a nevelők megbecsülése mélypontra süllyedt, pénzkivonás, iskolabezárások, érettségi botrányok jellemezték a rendszert.

A kormánypárti politikus szerint öt éve olyan rendszer megalkotását tűzték ki, amely egyebek mellett elősegíti a fiatalok fejlődését, készségeinek és ismereteinek bővítését, életkori sajátosságoknak megfelelő tudatos fejlesztést jelent. Ezek a célok kezdenek megvalósulni - értékelt.

Az egyik legfontosabb újításként hivatkozott a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésére, amely azt jelenti, hogy a gyermekek 3 és 6 éves koruk között közösségben nevelkednek, megtanulnak alkalmazkodni és együttműködni, ezáltal könnyebben bent maradnak az oktatási rendszerben is. Üdvözölte az anyagi források bővülését, további az ingyenes tankönyvcsomagokat és étkeztetést is.

A kereszténydemokrata politikus kiemelte a hit- és erkölcstan bevezetését is, amelyre szerinte óriási szükség van egy olyan világban, ahol a társadalom fogalmai meglazultak. Ugyancsak pozitívnak tartotta, hogy egész nap nyitva vannak az iskolák, s eredményesnek tartotta a mindennapos testnevelés bevezetését, hozzátéve: a kormány nagy erőkkel dolgozik a megfelelő infrastruktúra kialakításán.

Hoffmann Rózsa kiemelte a nevelők, tanárok megbecsülését, amelyet az életpályamodell szolgál, továbbá azt, hogy arra ambicionálják a tanárokat, hogy többet mutassanak fel. Kifejtette: ma már jelentős számú mestertanár és kutató pedagógus van.

Jobbik: az oktatás Magyarországon nem fontos

Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy az oktatásnak nincs önálló minisztériuma, miközben a propagandaügyeknek van.

Rámutatott arra is: 29 OECD-ország közül 2013-ban Magyarország a 29. helyen álltunk a GDP-arányos oktatási kiadásokat nézve, vagyis "ez az ország tartotta legkevésbé fontosnak az oktatást".

Lényeges körülménynek nevezte, hogy a kormányzat csak akkor kezdett tárgyalni a szakmával, amikor már tarthatatlan volt a helyzet, az új köznevelési törvény elfogadása előtt nem folytatták le a szükséges egyeztetéseket.

A politikus az oktatáspolitika sikertelenségéről beszélt, majd rátérve a Klik és a fenntartás kérdésére közölte: finanszírozási okokra hivatkozva az önkormányzatokat teljes egészében kizárják a saját iskoláik életéből.

Emlékeztetett arra a korábbi, kormányzati érvelésre is, miszerint a tankönyvpiacba azért kell belenyúlni, mert túlburjánzottak a kiadványok. Rámutatott ugyanakkor arra: bár radikálisan nyúltak bele a tankönyvjegyzékbe, mégis csupán 10 százalékkal csökkentették a könyvek számát, miközben értékes kiadványokat veszítette el a magyar oktatási rendszer.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára gyors és érdemi megoldást sürgetett, hogy kikerülhessenek abból a nyomorból, amiben élnek - fogalmazott.

LMP: nem lehet sikertörténetről beszélni

Ikotity István (LMP) felszólalásában először az 1990 óta történteket tekintette át. Úgy ítélte meg, ilyen időtávban sikertörténetről, de még jó irányról sem lehet beszélni az oktatással kapcsolatban, sőt visszalépésnek nevezte a lezajlottakat.

A társadalom állapotáról szólva azt mondta: az emberek mindennapjaivá vált a bizonytalanság, a kilátástalanság. A társadalom tovább szakadt, nemcsak gazdagokra és szegényekre, hanem tájékozottakra és kevésbé tájékozottakra.

Ha hozzáférésről van szó, szerinte a kormány kulcsszava mindössze az ingyen étkezés és az ingyen könyv.

Emlékeztetett arra is: ha a pedagógusok bértábláját nem választották volna el a minimálbértől, akkor annak emelése most sokkal jelentősebb lenne.

Szintén kifogásolta az oktatási minisztérium hiányát és a kifejezetten csak oktatással foglalkozó szakbizottságot a parlamentből. Szerinte az, hogy ellenzéki kézbe adták a kulturális és oktatási bizottság vezetését, szintén azt mutatja, hogy a kormányoldalnak nem szívügye a terület.

Elavultnak nevezte az iskolarendszert, kifogásolta például azt, hogy Magyarország ragaszkodik a nyolcosztályos alapfokú képzéshez.

Kiscsoportos foglalkozásokat, megfelelő módszerek használatát javasolta.

A szabad iskolaválasztáson is el kell gondolkodni - mondta -, mert az szerinte egyértelműen növeli a szegregációt.

Szabó Szabolcs: vissza kell emelni a tankötelezettségi korhatárt

Szabó Szabolcs független képviselő szerint az alapelvek tekintetében olyan ellentéteket fogalmaznak meg a képviselők, amelyek egy vitanap keretében feloldhatatlanok.

Ő is a tankötelezettségi korhatár visszaemelését szorgalmazta 18 évre. A természettudományos tárgyak szakgimnáziumi helyzetéről azt mondta: valóban van példa azok komplex tanítására, de nem az óraszámcsökkentéssel.

Az iskolák alapvető felszereltségi hiányosságairól is beszélt, valamint arról, hogy a még megmaradt alapítványi és magániskolák szerinte főleg a szakképzésben vannak nehéz helyzetben. Vagy "behúzódnak" egyházi intézmények alá, ami szakmailag nehezen indokolható viszont fenntartásuk drágább az adófizetőknek, vagy egy szakmai fenntartó alá, ami szintén költségesebb - mutatott rá.

A szegregációval kapcsolatban jelenleg kötelezettségszegési eljárás van Magyarországgal szemben - jegyezte meg -, ami valóban nem az elmúlt hat év eredménye, ám előrelépés az elmúlt években sem történt - fogalmazott.

---------------------------------------------

Számos kérdésre válaszolt az oktatási államtitkár az Országgyűlés keddi, közoktatási vitanapján.

Emmi: a szabad iskolaválasztás az egyik legnagyobb vívmány

Palkovics László oktatási államtitkár az MSZP-s Hiller Istvánnak válaszolva azt mondta: a közfoglalkoztatás nem kap olyan szerepet, mint amilyet a képviselő említett.

Sikeresnek nevezte a Köznevelési Kerekasztal működését, mint mondta a nemzeti alaptantervet írók között van Csapó Benő, Csépe Valéria az MTA-tól, oktatási szervezetek, intézmények és több száz szakértő vesz részt a munkában.  

Mód van arra, hogy a tankerület koordináljon az iskolák között, például az iskolai szegregáció elleni fellépés érdekében - mutatott rá. Azt is mondta, megoszlanak a vélemények arról, jó-e a gyermekeket kiemelni a családból, és ismertetett olyan iskolatípusokat, amelyek a felzárkóztatást szolgálják.

A tankönyvpiaccal kapcsolatban az államtitkár azt mondta: konszolidálódott a piac, a költségeket kézben lehet tartani, választék pedig van.

Az önkormányzatok a tankerületi tanácson keresztül tudnak rálátni az iskolák működésére. Az iskola főnöke az igazgató - tette egyértelművé Palkovics László.

Célként azt jelölte meg, hogy a gyermekek kompetenciával rendelkezzenek. Lexikális tudás nélkül azonban bizonyos ügyek sérülnek - fogalmazott -, az iskolákból kikerülőknek pedig alkalmazható tudással kell rendelkezni.

A szabad iskolaválasztást az oktatás egyik legnagyobb vívmányának nevezte.

A szakgimnáziumokkal kapcsolatban kijelentette: szakképesítéssel is erős az elhelyezkedési lehetőség, és a képzés megtérülése szerinte jó mind az egyén, mind a közösség szempontjából.

Cáfolta, hogy a kormány ne foglalkozna a szegregációval, és kijelentette: a kötelezettségszegési eljárás valószínűleg nem fog elindulni.
    
Kabinetiroda: cél a versenyképes tudás
    
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt emelte ki: a kormány szeretné elérni, hogy a pedagógusok megbecsülést, a szülők segítséget, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak, megfelelő körülmények között. Kifejtette, hogy 2013 és 2017 között 50 százalékkal nőnek az ágazati bérek, amelyekben korábban jelentős regionális különbségek voltak, és béremelésben részesülnek a pedagógusok munkáját segítők, továbbá a bölcsődei nevelők.

Az államtitkár kitért arra: a korábbi kormány pedagógusok ezreit tette az utcára.

Mint mondta, ma a diákok kétharmadának, 733 ezer gyermeknek jár az ingyenes tankönyv, s a rendszerváltás óta a legnagyobb arányú a térítésmentes étkeztetés, ami 318 ezer gyermeket érint naponta. Fontosnak nevezte, hogy senkit ne érjen hátrány az oktatásban amiatt, hogy az ország kevésbé jómódú részében vagy kevésbé jómódú családban születik.

A jobb körülményekről szólva kifejtette, hogy 521 iskola újult meg, épülnek a mindennapos testneveléshez szükséges tornatermek és tanuszodák.

Dömötör Csaba egy felmérésre hivatkozva azt is közölte: a magyar közoktatás ötven ország átlagánál jobb eredményt ért el.
    
Fidesz: gazdasági érdekek lehetnek a vitanap mögött
    
Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy az ágazat korábbi problémái megoldódtak vagy folyamatban van rendezésük, így az ellenzék azért kezdeményezhetett vitanapot, hogy az egy évvel ezelőtti hangulatot felszítsa és politikailag a javára fordítsa. Ugyancsak a feltételezett indokok közé sorolta, hogy komoly üzleti érdekek szenvednek csorbát. Erre példaként hozta, hogy 2017-től a továbbképzés bekerül az egyetemek falai közé, s sérül annak a mintegy 900 cégnek az érdeke, amely ebből élt. Ugyancsak piaci érdekeket sértenek a tankönyvpiaci változások és a pedagógusi szaktanácsadói rendszer újraszervezése - tette hozzá.

A kormánypárti politikus szerint a vitanap megerősíti a baloldal és a Jobbik közötti politikai közeledést, utóbbi korábban az állami fenntartást képviselte, most pedig a korábban Gyurcsány Ferenc által javasolt bentlakásos iskolák ötletét karolta fel.

Pósán László azt is mondta: ha az ellenzék világvégét vízionál és túlzásokba esik, akkor ellehetetleníti az érdemi párbeszédet.
    
MSZP: sorskérdésekről van szó
    
Varga László (MSZP) értékelése szerint az ülés négy vitanapja összefügg, az uniós fejlesztéseket és a közoktatást a munkaerőpiaci problémák szolgálatába kell állítani. Szerinte a kormány 2010 után nagy arányban vont ki forrásokat az oktatásból és folyamatosan leépítette az újraelosztást.

Szóvá tette a köznevelés szó használatát is, ami szerinte azt jelzi, hogy nem az alkalmazkodóképesség fejlesztése a cél, hanem az ideológiai átnevelés. A kormány olcsó, könnyen kizsákmányolható munkaerőt képez, ami az új feudalizmust szolgálja - összegzett.

A korábbi tiltakozó megmozdulásokra utalva az ellenzéki képviselő az egyeztetések hiányát rótta fel, s szerinte a tüntetésekre kifárasztás és látszategyeztetés volt a válasz. Hozzátette: köztiszteletben álló pedagógusoknál telt be a pohár, érdemes volna hallgatni rájuk.

Varga László beszélt arról is, hogy a forráshiányos kistelepüléseken van létjogosultsága az állami fenntartásnak, azonban az iskolavárosok fenn tudják tartani intézményeiket, s azok a közéletben fontos szerepet töltenek be.

Megjegyezte azt is, hogy ha minimálbér-követő lenne a pedagógusok bérezése, akkor 25 ezer forinttal többet kapnának az érintettek. A szocialista politikus azt is mondta: az iskolaigazgatók választásánál érezhető a politika befolyása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt pedig nem lehet tudásalapú társadalmat építeni.

KDNP: jó irányba halad az oktatásügy

Hoffmann Rózsa (KDNP) arról beszélt, hogy az egyházi iskolákat 2010 előtt jellemző áldatlan helyzet megoldódott és ezek az intézmények egy sokszínű rendszer részeként virágoznak. Azt, hogy ma iskolák vannak Magyarországon, azt elsősorban az iskolákat alapító katolikus egyháznak, a bencés szerzeteseknek köszönhető, majd később a reformáció korában a reformátusok mentették a tudást - fogalmazott.

Az új köznevelési rendszerben lényeges változást hozott az iskolák állami fenntartásba vétele - folytatta. Hangsúlyozta, ez nem államosítás, mert az 1948-ban történt, most viszont az állam nem vette el a tulajdonjogot.

A tartalmi szabályozásra áttérve lényeges változásnak nevezte a nemzeti alaptanterv megújítását. Kiemelte, hogy ezt a törvény értelmében ötévenként egyébként is felül kell vizsgálni.

Az iskolák autonómiája nem szűnt meg és nem is csökkent, sőt az állításokkal ellentétben nőtt - jelentette ki a képviselő, aki úgy összegzett, hogy jó irányba halad az iskolaügy.

Jobbik: nagyobb mértékben kell bevonni a fiatalokat a döntésekbe

Farkas Gergely (Jobbik) javaslatként fogalmazta meg, hogy a diákokat a mostaninál nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba. Hangsúlyozta, hogy a legutóbb 2014-ben összehívott országos diákparlament 42 pontos javaslatot fogadott el, de a megfogalmazott problémák megoldásában nem történt előrelépés. Azt is óriási problémának nevezte, hogy ezt a testületet háromévente hívják össze és a köztes időszakban nincs olyan érdekképviseleti szervezet, ami képes lenne eljuttatni a parlamenthez a tanulók javaslatait.

A Jobbik a kezdetektől fogva azt szeretné, ha a diákoknak nagyobb beleszólásuk lenne az őket érintő kérdésekbe - jelentette ki.

A képviselő szintén visszatérő problémának nevezte, hogy a magyar fiatalok jelentősen el vannak maradva a többi európai országtól a nyelvtanulás terén. Nyelvreformra lenne szükség, mert nem a nyelvórák mennyiségével, hanem azok minőségével van a gond - szögezte le.

Fidesz: bölcs döntés volt a szakképzés átalakítása

Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy az új szakképzési törvény elfogadása után átalakult a vizsgáztatás rendszere, kiterjesztették a duális képzést, megvalósult a szakmunkásképzés reformja, valamint tavaly szeptember óta a második államilag támogatott szakképzés megszerzése is ingyenessé vált.

A szakképzés rendszerét elemezve a politikus azt mondta, hogy a szakgimnáziumokban tanulók a középiskola befejezése után képzett munkaerővé válhatnak. A szakközépiskolák pedig három plusz két éves képzést nyújtanak, a tanulók dönthetnek arról, hogy már a 11. évfolyamot követően bekapcsolódnak-e a munka világába vagy pedig a 13. évfolyam után, érettségi és szakképesítés birtokában teszik-e meg ezt. A szakiskolák pedig a sajátos nevelési igényű gyerekeket készíti fel a szakmai vizsgákra - tette hozzá.

Bölcs és bátor döntés volt a szakképzés átalakítása - összegzett.

LMP: a legfontosabbakról nem esik szó

Sallai R. Benedek (LMP) bírálta, hogy a kormánypárti felszólalásokban éppen az oktatási rendszer legfontosabbak résztvevőiről, a pedagógusokról, a diákokról és a szülőkről nem esik szó.

Ne legyen hajsza az iskolában, ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a fontos - kérte. A fiatal felnőttek úgy jussanak ki a munkaerőpiacra, hogy rendelkezzenek az új tudás elsajátításának képességével - javasolta a képviselő. Az iskola adjon megfelelő tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről és változásairól - tette hozzá.

Az iskolai környezet pedig tegye lehetővé a gyermek fejlődését - nyomatékosított a politikus.

Fidesz: cél a versenyképes tudás
    
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos gratulált annak az általános iskolás, középiskolás és egyetemi csapatnak, amely Indiában egy robotprogramozási versenyben nemrégiben jó eredményt ért el. Hangsúlyozta: fontos, hogy még több, ehhez hasonlóan sikeres és tehetséges gyerek kerüljön ki az iskolákból, az a cél, hogy a gyerekek biztos és versenyképest tudáshoz jussanak. Az eszközökben vitatkozhatunk, de célban nem - fordult az ellenzéki képviselőkhöz.

Hangsúlyozta: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerekeknek a következő 10-15 évben más tudásra lesz szükségük, mint amit a mai munkaerőpiac kívánalmai mutatnak. Jelezte: idén nyáron a kormány elfogadta a digitális oktatási stratégiát, amely egyrészt együtt jár egy szélessávú internetprogrammal és infrastruktúrafejlesztéssel, valamint egy oktatási módszertani paradigmaváltással is.
        
MSZP: súlyos szakmai hiba
    
Szabó Sándor, az MSZP képviselője a fideszes hozzászólásra úgy reagált: egyentankönyvek mellett elég nehéz lesz versenyképes tudást szerezni. A szocialista politikus szerint 2013-ban, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával korszakváltás történt a közoktatásban, az ország az összes általános iskolája, szakiskolája és szakközépiskolája egy nagy "gigaközponthoz" került, viszont az üzemeltetés az önkormányzatoknál maradt. Megjegyezte: egy év elteltével, 2014-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a Klik megbukott, hiszen kiderült, hogy sem olcsóbb, sem jobb, sem hatékonyabb nem lett a működés, a rendszer forráshiányos és bürokratikus volt.  

Kritizálta, hogy bár az intézmények ma már ismerik a költségkeretüket, de nincs lehetőségük a pénzük elköltésére, mert mindenhez a Klik engedélye kell. Indokolatlan és súlyos szakmai hibának tartotta, hogy 2017 elejétől teljes mértékben elveszik az iskolákat az önkormányzatoktól. Szerinte ez különösen a nagy iskolavárosokban helytelen, itt vissza kellene adni a fenntartást és a működtetést az önkormányzatoknak, és csak ott kell állami beavatkozás, ahol szükséges.
        
Palkovics: a működési anomáliái megszűntek
    
Palkovics László oktatási államtitkár a Klik-et ért kritikákra úgy reagált: ennek a fajta intézményfenntartásnak és intézményirányításnak fontos szerepe van az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Elismerte: valóban voltak működési anomáliák a Klik-nél, de ezek már megszűntek. Jelezte: 91,5 milliárddal növekedett idén a Klik költségvetése, ebből 17 milliárd volt az adósság. Hangsúlyozta azt is: január 1-jétől felálló új rendszer működése "legalább olyan jó, de inkább jobb lesz, mint az eddigi".
    
Fidesz: számunkra első a gyermek
    
Vinnai Győző (Fidesz) úgy vélte: a jó oktatáshoz jó képességű tanárokra van szükség, valamint olyan módszertanra, amellyel egy gyorsan változó világban használható kompetenciákat kell fejleszteni. "Számukra az első a gyermek, célunk, hogy a magyar diákok versenyképes tudás szerezzenek, a tanítók és a tanárok pedig megbecsülést kapjanak mindennapi munkájukhoz" - jelentette ki.

Hangsúlyozta: 2016 szeptemberétől szélesebb mozgástere van az iskoláknak és a tanároknak a tananyag feldolgozásában, hiszen rugalmas tanmenet-ajánlásokat vezettek be, így több idő lesz a gyakorlásra és az egyéni differenciált fejlesztésre. Emellett a minősítési eljárások egyszerűsödtek, a kötelező benntartózkodás már az intézményvezető hatáskörébe tartozik, lehetőség van a minőségi munka díjazására és a többletteljesítmény elismerésére.

Közölte: jövőre 35 ezer pedagógus számára nyílik meg a lehetőség, hogy minősítést szerezzen. Úgy vélte: az, hogy a pedagógusképzésre egyre többen jelentkeznek, nem csak a béremelésnek tudható be, hanem a pálya presztízse is emelkedett.
         
Jobbik: vonják vissza a szolidaritási hozzájárulást!
    
Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője azt firtatta, hogy ha az államtitkár szerint finanszírozási többlet van a Klik-nél, akkor vajon a következő évi költségvetésben miért van szükség a szolidaritási hozzájárulás kifizetésére. Szerinte ez 50 milliárdos elvonást jelent az önkormányzatoktól, részben úgy, hogy a központi finanszírozásból kevesebbet kapnak, részben pedig saját bevételüket vonják el.

Úgy vélte: alaptörvény-ellenes és igazságtalan ez a koncepció, ezért vissza kell vonni.

Fidesz: az iskolai sikerességet az óvoda alapozza meg
    
Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy a társadalmi leszakadás megakadályozásában és az iskolai sikeresség elérésében fontos az óvodai nevelés. A hároméves kortól kötelező óvodai részvétel célja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek minél korábban kapcsolódjanak be a nevelésbe, így csökkenthető a későbbi iskolaelhagyók száma - tette hozzá. Hangsúlyozta: folytatódik az óvodai és bölcsődei kapacitásbővítési program, 2018-ig 60 ezerre nő a bölcsődei férőhelyek száma.

LMP: az Európai Bizottság jelentése is az ellenzék érveit támasztják alá

Ikotity István (LMP) szerint Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az Európai Bizottság oktatási és képzési figyelőjének - amiből az államtitkár számos pozitívumot idézett Magyarország vonatkozásában - csak a bevezetőjét olvasta. A későbbi fejezetek ugyanis az LMP felszólalója szerint már az ellenzéki álláspontját támasztja alá.

Az LMP politikusa cáfolta a többi közt azt, hogy Magyarország GDP-arányosan az uniós átlagot meghaladóan költene az oktatásra, a szám ugyanis csak úgy jön ki, ha abba a kormányzat az EU-s támogatásokat is beleszámolja, ráadásul az arányszám alacsonyabb a 2010-es költésnél.

Sérelmezte, hogy mindössze az oktatási források alig több mint 6 százalékát költi az ország fejlesztésre. Szerinte a végzettség nélküli iskolaelhagyás nem alacsonyabb az uniós átlagnál,hanem nagyjából megegyezik azzal, ráadásul a közösség egészében a szám csökken, míg Magyarországon stagnál. Ugyanígy vitatta Rétvári Bence megállapításait az iskola előtti nevelésben részesülőkről, de rámutatott arra is: a felnőttképzésbe bekapcsolódók számát tekintve jelentős a lemaradásunk.
    
Fidesz: számos lépés a tehetségek felkarolásáért

Dunai Mónika (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy a vitanapon az ellenzéki padsorokból kevés szó szólt a gyermekekről.

Kijelentette: a liberális-szocialista oktatáspolitika és kormányzás csökkentette az alapfokú művészeti oktatás normatíváját, drasztikusan esett vissza a szakkörök, foglalkozások száma a támogatás megvonása, csökkentése miatt. Ugyanígy alacsonyabb lett a kollégiumok támogatása is.

A Fidesz azonban arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy minél teljesebben tudjanak ne csak a felzárkózgatással, hanem a tehetséggondozással is foglalkozni.

A legjelentősebbnek a nemzeti tehetség programot nevezte. Szólt a támogatásokról, arról, hogy évente 350 ezer fiatal vehetett részt tehetsége kibontakoztatását segítő programokban. 2016-ban 2,7 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat.

MSZP: buta átalakítások zajlottak

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint buta és rossz irányú átalakítások zajlottak az oktatásban. Nagy a baj - jelentette ki -, ilyen mértékű szakadék szegény és gazdagabb gyermekek között még nem volt. Az oktatás- és társadalompolitika viszont nemcsak a szegény gyermekeket zárta ki az oktatásból, a politikájuk elérte a középosztálybeli gyermekeket is, jó oktatást az kap, akinek van pénze - értékelte a kormány teljesítményét.  

Az állami közoktatás lassan használhatatlan - jelentette ki. A tanárokat szerinte politikailag egrecíroztatják, a tankönyvek tárgyi hibákkal vannak tele, azokat a pedagógusok hétharmada nem tartja megfelelőnek.

Az egyházi iskolákkal kapcsolatosan megjegyezte: a vallás magánügy, és kirekesztő, ha a közoktatásnak azt a szerepet szánja a kormányzat, hogy jó keresztény embereket neveljen. A lemorzsolódás is kemény tünete szerinte a kormány által kialakított kirekesztő iskolarendszernek. Rámutatott: több mint 42 ezer gyermek esett ki a közoktatásból a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt.

Szerinte élménypedagógiára van szükség, amelynek legfontosabb feladata az érzelmi intelligencia kialakítása.

Fidesz: a közösségi étkezés az oktatás része
    
László Tamás (Fidesz) azt mondta, a közétkeztetést, vagyis a közösségi étkezést az oktatás szerves részének tartják. Szerinte az országban az egészségtelen táplálkozás mélyen beleivódott a mindennapokba. Ismertetése szerint 2010-ben a XV. kerület egyik iskolájának konyháján az alapanyagok egy százaléka volt friss élelmiszer.

Hozzátette: az egészségesebb étkezés érdekében rengeteg komoly lépést tett a kormányzat; először ajánlásokat fogalmaztak meg, ennek ellenére 2015. szeptember 1-jén a kötelező normák szinte készületlenül értek nagyon sok intézményt.

Ráadásul az otthonról hozott étkezési szokások miatt az átalakítás túl gyors volt - mondta, közölve azt is: a kormány korrigálta a rendszert.

László Tamás kitért arra, hogy az egészségesebb közösségi étkezés átalakítását jelentős, 50 százalékos normatívaemelés előzte meg.
    
Jobbik: a szakközépiskolának fontos szerepe van az integrációban
    
Ander Balázs (Jobbik) "a szakközépiskoláknak átkeresztelt szakiskolákról" szólva azt mondta, hogy ezek az intézmények komplex kórképet jelentenek. Mint mondta, sokan ódzkodnak tőlük, közben egy évfolyam 25 százaléka kerül ilyen iskolatípusba. Sokan "közoktatási elfekvőként" tekintenek ezekre az iskolákra - közölte.     

Szerinte ez az iskolatípus jelenlegi állapotában nem fogja teljesíti azt a várakozást, hogy a gazdaság megmentője legyen.

Az ellenzéki politikus egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az oktatás olyan mint a tanár, de szerinte azt is be kell látni, hogy a tanár nem "omnipotens közhasznú Übermensch". Hozzátette: a tanároktól olyan társadalmi problémák megoldását várják, amire sem eszközük, sem felhatalmazásuk nincsen.

Ander Balázs azt mondta, a cigány-magyar együttélésben, az integrációban nagyon fontos, kardinális szerep hárul erre az iskolatípusra. Ezért jobban oda kellene rá figyelni - közölte.

Fidesz: bátor lépés volt a mindennapos testnevelés bevezetése
    
Horváth László (Fidesz) bátor lépésként értékelte a mindennapos testnevelésórák bevezetését. El kellett indulni, nem lehetett tovább várni, még akkor is, ha a bevezetésnek nem voltak meg a feltételei - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy az oktatás egy olyan terület, ahol közmegegyezés kellene a politikai elitben. Ezen a területen sem erőből, sem tüdőből, sem dühből nem lehet lefolytatni a vitákat - jegyezte meg.
    
MSZP: ne hagyják az út szélén a romákat!
    
Teleki László (MSZP) szerint 1990 előtt a romák 90-95 százaléka aktív kereső volt, mintegy 80 százalékuk elvégezte az általános iskolát, mintegy 30 százalékuk befejezte a szakmunkásképzőt. Szerinte meg kell adni a romáknak a lehetőséget ahhoz, hogy változhassanak. Ezen lehetőség nélkül nem lesz sikeres a romák integrációja - vélekedett.

Bírálta a tankötelezettség korhatárának leszállítását, amivel szerinte párhuzamosan megteremtették, hogy 16 éves kortól részt lehessen venni a közfoglalkoztatásban.

Szólt arról is, hogy a cigány gyerekek 20 százaléka szegregált oktatási intézménybe jár. Ezt meg kell szüntetni - szögezte le.

Úgy látta, kormányzati felelősség, hogy a cigányságnak jövőképet mutassanak. Ne hagyják az út szélén a magyarországi romákat - kérte.

Fidesz: teljes körű egészségfejlesztésre van szükség

Vantara Gyula (Fidesz) szavai szerint a kormány célja, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok munkáját pedig megbecsüljék. A képviselő hangsúlyozta, hogy minden esetben a gyermekek érdekeit tartják szem előtt.

A köznevelési intézményekben a nevelési oktatási feladatok része a környezeti nevelés, a nemzeti alaptantervnek pedig egyik kiemelt területe a fenntarthatóságra nevelés - hívta fel a figyelmet. Az iskolák számára számos olyan választható program áll rendelkezésre, amelyek összhangban állnak a fenntarthatósággal és a környezeti neveléssel - közölte.

A teljes körű egészségfejlesztésbe beletartozik az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés és testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségekhez és a szenvedélybetegségek kialakulásához vezető szerek fogyasztásának valamint a bántalmazásnak és az iskolai erőszaknak a megelőzése, a balesetmegelőzés illetve a személyi higiénia - közölte.

Hangsúlyozta, hogy a Mintamenza program a gyermek egészséges közétkeztetését tűzte ki célul.
    
A Jobbik problémákat látott az iskolai szociális munka körül

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy a 2000-es évek elején fogalmazódott meg, hogy az iskolákban szociális munkásokat alkalmazzanak. Ebből évekig nem lett semmi, aztán a jelenlegi kormány rendeletben határozta meg, hogy létre kell hozni az iskolai szociális munka intézményét - tette hozzá.

A végrehajtási problémákat említve kiemelte, hogy az iskolai szociális munka keretein belül végrehajtott projektekhez pályázni kell a forrásokra. Aggályosnak tartotta, hogy miért kell pályázni a tevékenység elvégzéséhez a szükség  pénzre, ráadásul úgy látta, hogy a gyermekjóléti központok munkája között így éles szakadékok alakulnak ki.

A képviselő megoldásnak tartotta, hogy az oktatási intézmények plusz egy főt foglalkoztassanak, akik ellátják az intézményben a szociális munkát.

MSZP: a kormány skatulyát akar húzni a gyerekekre

Heringes Anita (MSZP) a korábban elhangzottakra reagálva azt mondta, úgy érzik, hogy a kormánypárti politikusok minden gyermekre egy "skatulyát" szeretnének húzni, hogy az oktatási rendszerből egyforma diákok jöjjenek ki.

Nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni az iskolai közétkeztetést, hogy ráerőltessék a gyermekekre az elképzelésüket - szögezte le. Az iskolákra és az étkeztető cégekre hivatkozva cáfolta, hogy a diákok örültek volna a közétkeztetési reformnak.

A tankötelezettség 16 évre való leszállítása a következő generáció ellen elkövetett legnagyobb bűnök egyike - jelentette ki, hozzátéve, bűn amit a kormányzat a szakmunkásképzésben tesz.

Minden gyermek más oktatás érdemelne és akkor mindenkiből ki lehetne hozni a legjobbat - összegezte mondanivalóját.
    
MSZP: nem valósult meg az egységes színvonal
    
Tukacs István (MSZP) szerint az oktatás egységes színvonalának, minőségének a nyomai sem látszanak, minden településen megmaradt az elit és a szegények iskolája. Azt is felvetette, hogy nem csökkent a tananyag, ami nem válik az oktatási rendszer javára. Kevesebb tananyag és praktikusabb tudás mellett foglalt állást.

Az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy a fenntartó kérdése nem hozza lázba a szülőket, azonban az önkormányzati intézményfenntartás idején személyesebb volt a szülők és az iskola kapcsolata. Egyúttal visszautasította, hogy az önkormányzatok az intézmények fenntartásával összefüggésben verték volna adósságba magukat.

 Palkovics: fontos az esélyteremtő képesség
    
Palkovics László a közoktatási vitanap végén zárszavában a felvetésekre reagálva közölte: a pedagógusok egy részének a kísérleti tankönyvek hibái ellen voltak kifogásai, azonban azok kijavítása után tudják használni azokat. Az egyházi fenntartással összefüggésben arról számolt be, hogy ma 14-15 százalék jár ilyen intézményekbe, ezzel szemben a két világháború között több mint 40 százalékos volt az arány.

Leszögezte azt is, hogy a Klik nem termel adósságot, kifizeti a költségeit, a jövőben pedig még egyértelműbb lesz a felelősségi rendszer, mindenért a kormány vállalja a felelősséget.

Az oktatási államtitkár a tananyag mennyiségére vonatkozóan közölte, hogy négy elemből áll össze az óraterhelés, ennek átalakítása hosszabb időt vesz igénybe.

A digitális oktatási stratégiáról szólva jelezte, hogy az infrastruktúra mellett a tartalmi fejlesztés a fontos a digitális platformon, ezen dolgoznak.

Palkovics László a szakiskolák ügyében úgy reagált: a szaktanárok hiányát ösztöndíjjal igyekeznek megoldani, az eszköz ellátottság területén pedig jó forma a duális képzés.

Kiemelte, hogy a mindennapos testnevelést a családok 73 százaléka előrelépésnek tartja, mert a gyermekek 40 százaléka mozgáskoordinációs problémákkal rendelkezik.

Az államtitkár az iskolát 16 évesen elhagyók esetében családi nyomás feltételezett, s mint mondta, az érintetteket egyebek mellett tehetséggondozó programokkal igyekeznek az oktatási rendszerben tartani. Kitért arra is, hogy a tankerületi központokban szándékaik szerint lesz, aki a lemorzsolódás megelőzésével foglalkozik.

MTI
MTI Hírfelhasználó