Szijjártó: azonnal bővíteni kellene az Európai Uniót
Azonnal bővíteni kellene az Európai Uniót, a visegrádi országokat (V4) aggasztja az Európai Bizottság álláspontja, amely szerint a következő öt évben nem lesz bővítés - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Varsóban.
2016. november 29. 15:06

 

A visegrádi négyeknek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország - V4) az eddigieknél is aktívabbaknak kell lenniük az Európai Unió bővítésének felgyorsításában - hangoztatta Szijjártó Péter az új kezdeményezéseket indokolva.

Az első javaslat az, hogy az EU még az idén nyisson meg három fejezetet Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, mégpedig a közbeszerzésről, az oktatásról és a kutatás-fejlesztésről szólókat. A második javaslat az, hogy Albánia esetében "ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Bizottság következő jelentéséig, vagyis 2018-ig", hanem azok azonnal kezdődjenek el, "amint Albánia erre készen áll".

Harmadrészt pedig "fejezzék be a Macedóniával űzött csúf játékot, és vegyük rá Görögországot arra, hogy ne éljen vétójogával, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését" - fogalmazott Szijjártó Péter. Szorgalmazta: a két ország kétoldalú tárgyalásokon próbálja megoldani problémáit, Görögország csak akkor használja a vétójogát, "ha a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan nem sikerül megállapodni a kétoldalú ügyekről".

Szijjártó úgy értékelte, hogy "furcsa helyzet alakult ki Európában", tekintettel arra, hogy a közép-európai országok az EU bővítéséért szállnak síkra, közben pedig "Nyugat-Európában bővítési fáradság uralkodott el, és a kontinens második legerősebb gazdaságával rendelkező ország éppen elhagyni készül az EU-t".

A V4-ek aggódnak a Nyugat-Európából érkező hírek miatt - mondta, utalva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az EU-ban.

A visegrádi országok ezzel nem értenek egyet - hangsúlyozta a miniszter. "Nem a következő öt éven belül, hanem azonnal bővíteni kellene az EU-t" - húzta alá, hozzátéve: az EU megerősödéséhez vezető egyik legfontosabb eszköz éppen a bővítés. Az integrációs folyamat lassítása biztonsági és gazdasági kockázatot jelent - értékelte.

"A Nyugat-Balkánról szólva a bevándorlási válságot nem hagyhatjuk el a napirendről" - folytatta Szijjártó Péter, majd kifejtette: e válság jelenleg észlelhető lecsendesedéséhez nem kizárólag az EU és Törökország közötti megállapodás vezetett, hanem "legalább ugyanannyira a nyugat-balkáni országok azon döntése, hogy visszavették a saját határaik feletti ellenőrzés képességét és jogát".

Nem tudható, hogy az EU-török megállapodás meddig tart ki, és mikor indul újabb bevándorlási nyomás Európa felé a Nyugat-Balkánon keresztül - jelentette ki Szijjártó. Európa alapvető érdekének nevezte, "hogy a nyugat-balkáni országok legyenek abban az erőállapotban, hogy megvédjék határaikat egy újabb bevándorlási nyomás esetén".

A nyugat-balkáni országok megerősítéséhez vezető leggyorsabb és leghatékonyabb út az európai integráció - fejtette ki. "Ezért Magyarország a V4-ekkel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja minél gyorsabban megtörténjen" - szögezte le.

Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia külügyminisztere a sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy sikerül konszenzusra jutni a migráció ügyében az EU következő, december 15-16-án esedékes csúcsértekezletéig. Ha a konszenzus mégsem jönne létre, Szlovákia át fogja adni javaslatát az EU következő soros elnökének, Máltának - mondta.

Szlovákia javaslatának lényege, hogy az EU-tagországok minden egyes tagállam és az unió egésze számára is elfogadható feltételekkel vegyenek részt a migráció szabályozásában. A Szlovákia által javasolt "hatékony szolidaritás" elvét jelenleg tanulmányozza az Európai Bizottság. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter korábban ennek példájaként hozta fel a Szlovákia által Ausztriának a menekültek elhelyezésében nyújtott segítséget, azt, hogy területén átmenetileg elhelyezett 1200 menekültet, akik Ausztriától kértek menedékjogot. Ezek az emberek Szlovákiában várták ki kérelmük elbírálását. Ily módon azok a tagországok, amelyek nem célországai a migránsoknak, "tehermentesíthetik" a fő nyomás alatt álló tagországokat - mondta Kalinák.

A keddi varsói egyeztetésen a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei is részt vesznek. A találkozón a Nyugat-Balkán EU-integrációja és a migráció mellett az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kérdése is szerepel.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • Célt értek a pályázati források
    Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek.
MTI Hírfelhasználó