Jobban élünk és egyre többet költünk
Kevesebb a szegény, leginkább a nélkülöző gyermekek száma csökkent.
2016. december 2. 12:17

Többet kerestünk és többet is költöttünk tavaly, mint egy évvel korábban, az életünkkel mégsem vagyunk elégedettebbek – derül ki a KSH legfrissebb, A háztartások életszínvonala 2015 című kiadványából. Az adatok szerint a legalacsonyabb keresetűek jövedelme nőtt a leginkább, mérséklődött a szegények aránya, ám még mindig sokan élnek a nélkülözés küszöbén.

Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 440 ezer, a nettó 1 millió 150 ezer forint volt 2015-ben, az előbbi 4,8, az utóbbi 4,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A fogyasztói árak 0,1 százalékos csökkenését beszámítva tavaly az átlagos évi reáljövedelem 4,7 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legfrissebb, A háztartások életszínvonala 2015 című kiadványuk adatait ismertetve Kincses Áron főosztályvezető-helyettes azt is elmondta, hogy a bevételeken belül tovább nőttek a munka­jövedelmek: az egy főre vetített éves bruttó 994 ezer forint munkajövedelem 6,1 százalékkal volt magasabb a 2014-esnél. Az átlagos éves társadalmi jövedelmek 418 ezer forintot tettek ki, azaz 2,2 százalékkal haladták meg az előző évi mértéket. A szakember kiemelte, hogy a legnagyobb ütemben, 5-6 százalék körüli mértékben a legalacsonyabb keresetűek nettó jövedelme nőtt, míg a két legfelső kereseti tizedben volt a legkisebb a növekedés, 4,2 és 3,7 százalékos. Az átlagosan keresők bére az országos átlag körüli mértékben emelkedett.

alap

A magasabb bevételből többet is költöttünk az év során, fejenként és átlagosan 979 ezer forintot, ami az árak változásának hatását is figyelembe véve 7,9 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Továbbra is élelmiszerekre és alkoholmentes italokra (240 ezer forint), lakásfenntartásra és háztartási energiára (210 ezer forint), valamint közlekedésre (109 ezer forint) ment el a legtöbb pénz.

A legszegényebbek helyzetét vizsgálva a KSH vizsgálata megerősíti, hogy tovább csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, 1,9 százalékponttal az egy évvel korábbihoz képest. Eszerint a teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember élt a nélkülözés vagy a kirekesztődés árnyékában. A szegénységi küszöb alatti, vagyis évi 887 ezer forintnál kisebb jövedelemből összesen 1 millió 398 ezren éltek. Azok aránya ugyanakkor, akikre egyaránt igaz, hogy nincs vagy alig van munkájuk, az átlagos jövedelem 60 százalékánál kevesebből élnek és anyagilag nélkülöznek, a 2014. évi 3 százalékról 1,9 százalékra csökkent, és 185 ezer főt tett ki.
Kincses Áron aláhúzta: a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység mérséklődött, a 18 év alattiaknak 2014-ben még a 25 százaléka nélkülözött, egy évvel később a 19,9 százaléka. Tovább csökkent azok aránya is, akiknek komoly gondot okozna egy váratlan kiadás, vagy anyagi okokból nincs autójuk, mosógépük, telefonjuk: 2014-ben a népesség 19,4 százaléka tartozott ebbe a csoportba, 2015-ben már csak a 16,2 százaléka. Mérséklődött a munkaszegénységben élők, tehát azok aránya is, akik alig jutottak munkához: a teljes népességhez viszonyítva a 60 éven aluliak 6,1 százaléka tartozott ebbe a csoportba, 1 százalékponttal kevesebben, mint 2014-ben.

A KSH vizsgálata kitért arra is, amit szubjektív jóllétnek nevezünk, vagyis hogy az emberek mennyire elégedettek az életükkel. Ez azt mutatja, hogy a javuló életkörülmények, a növekvő jövedelmek ellenére a lakosság nem érzi jobban magát a bőrében, igaz, rosszabbul sem, mint 2014-ben. Leginkább a fiatal felnőttek látják pozitívan a világot, majd az elégedettség a 45–54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken. Az általános biztonságérzet viszont nőtt: a községekben élők 81, a fővárosiak 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében.

Megszűnik a létminimum-számítás

Nem méri többé a létminimumot a KSH. Janák Katalin főosztályvezető közölte: miután az utóbbi években minden oldalról támadták a létminimum-számítást, és sem szakmai, sem politikai konszenzust nem sikerült kialakítani egy módszertanról, ezentúl csak a nemzetközileg is elfogadott, úgynevezett laekeni indikátorokat használják a szegénység mérésére. Ez három tényezőt vizsgál: 1. az illető jövedelme eléri-e az átlag 60 százalékát, 2. anyagi okokból kényszerül-e alapvető dolgokról lemondani, 3. olyan háztartásban él-e, ahol a munkaképes korúak munkaidejük kevesebb mint 20 százalékában dolgoznak.

magyaridok.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó