Van der Bellen nyerte az ausztriai elnökválasztást
A Zöldek jelöltje a befutó
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elismerte, hogy jelöltje, Norbert Hofer vereséget szenvedett az ausztriai elnökválasztás vasárnapi megismételt második fordulójában.Az előzetes becslések alapján a függetlenként induló, de a Zöldek pártjának támogatását élvező Alexander Van der Bellen nyert a szavazatok 53,5 százalékával, míg Hofer 46,5 százalékot kapott.
Utoljára frissítve: 2016. december 4. 20:49
2016. december 4. 18:29

A becslések Van der Bellen előnyét mutatják

SORA intézet az ORF osztrák közszolgálati televízió megbízásából készített, a szavazatok több mint nyolcvan százalékos feldolgozottságára alapozva készült előrejelzésében azt mutatta ki, hogy Van der Bellen a szavazatok 53,3 százalékát, míg Norbert Hofer a szavazatok 46,7 százalékát szerezte meg. Az ARGE kutatóintézet szint azonos, egytized százalékpontos eltéréssel hasonló eredményt jósol. A közvélemény-kutató intézetek folyamatosan frissítik előrejelzésüket a szavazatok összesítésének előrehaladtával. A korábbi becslésekhez képest keveset, néhány tized százalékpontot mozdultak el az eredmények.

Az FPÖ elismerte, hogy jelöltje, Norbert Hofer vereséget szenvedett a megismételt második fordulóban.

Herbert Kickl, az FPÖ főtitkára a közszolgálati televízióban nyilatkozva gratulált a sikerhez Alexander Van der Bellennek.
Norbert Hofer is gratulált ellenfelének a győzelemhez a Facebook közösségi oldalon. Ugyanakkor azt írta, „végtelenül szomorú vagyok, hogy nem sikerült, szívesen vigyáztam volna Ausztriára”. A politikus bejegyzésében összetartásra szólította fel az osztrákokat.

Heinz-Christian Strache az FPÖ elnöke ugyancsak gratulált Van der Bellennek, és megköszönte a Hoferre szavazók voksát. Az osztrák közszolgálati televízióban azt mondta, hogy határozott félelemkampány folyt Hofer ellen, és döntőnek nevezte, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, Reinhold Mitterlehner Van der Bellent támogatta.

Hofer az ORF stúdiójában arról beszélt, hogy a következő parlamenti választáson képviselőként méretteti meg magát „Strache mögött”.
Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár gratulált Van der Bellennek. A néppárti elnök kijelentette: az új államfőnek a közös ügyeket kell előtérbe helyeznie. Lothar Lockl, Van der Bellen kampánymenedzsere szerint a választási kampány alatt az emberek megismerték a jelöltet, aki egyértelművé tudta tenni számukra, hogy Ausztria tekintélyét növelni fogja.

Peter Hajek közvéleménykutató elemzése szerint a Van der Bellenre voksolók harminc százaléka az ország jobbratolódását akarta elsősorban megakadályozni, a Hoferre voksolók harminc százaléka pedig az ausztriai menekültválság kezelésén akart változtatni.

Végleges eredmények hétfőre várhatók, amikor a levélben leadott szavazatokat is összeszámolják.

Európa-barát Ausztriáért küzdött

„Kezdettől fogva egy Európa-barát Ausztriáért küzdöttem” – hangoztatta Van der Bellen az ORF közszolgálati televízióban nyilatkozva.
A 72 éves politikus hangsúlyozta, hogy „az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás értékeit” fogja védelmezni. A szavazatok 80 százalékos feldolgozottsága mellett közel 7 százalékpontos a különbség a két jelölt között, ami meglepetés, hiszen a legutolsó felmérések is szoros küzdelmet jósoltak. Az FPÖ és Norbert Hofer már elismerte a vereséget, és gratulált Alexander Van der Bellennek.

Az ország 8,64 millió lakosa közül nagyjából 6,4 millió voksolásra jogosult dönthetett arról, hogy ki legyen Ausztria államfője a következő hat évre. A levélszavazatokat hétfőn reggel kezdik el számolni, ezért a hivatalos végeredményt hétfőn este közlik.

Leszavaztak az elnökjelöltek

Alexander Van der Bellen feleségével együtt Bécs hatodik kerületében, Mariahilfben szavazott. A jelölt az ott megjelent újságíróknak arról beszélt, hogy a választási kampány nagyon érdekes, azonban igen fárasztó volt. Norbert Hofer a burgenlandi Pinkafőn (Pinkafeld) szavazott. Hofer reményét fejezte ki, hogy ötven százalék feletti eredményt ér el. A jelölt a média képviselői előtt kijelentette, hogy nem akar népszavazást Ausztria Európai Unióból való kilépéséről. Meglátása szerint államfőként kiállna az EU mellett, amely „pozitív irányba” fejlődik.

A választóhelyiség előtt arról is beszélt, hogy különbséget kellene tenni a menekültek és a bevándorlók között.

Christian Kern osztrák kancellár, szociáldemokrata politikus is szavazott délelőtt. Az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) úgy nyilatkozott, hogy Van der Bellenre adta a voksát. Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke is szavazott. Elmondása szerint bizakodó és reménykedő, azonban szoros eredményre számít. Eva Glawischnig, a Zöldek elnöke a szavazása után arról beszélt, hogy az új államfő reményei szerint nem megoszt, hanem hidat épít majd. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a szavazás rendben lezajlik.

Napközben nem közöltek hivatalos részvételi adatokat, mert az alkotmánybíróság döntése értelmében az urnazárásig nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információt, amely befolyásolhatják a választás kimenetelét. Az alkotmánybíróság szigorítása értelmében nem közölnek a médiumokkal 17 óra előtt előzetes eredményeket sem, a szavazóhelyiségben nem lehetnek jelen a média munkatársai, valamint a választónak hivatalos dokumentummal kell igazolnia magát, amennyiben a választási bizottság tagjainak többsége nem ismeri őt.

A belügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint érkezett néhány lakossági panasz az új szabályzás miatt, például egy választópolgár, aki korábban személyazonosságot igazoló okirat nélkül szavazott, most ezt nem tehette meg. Wolfgang Sobotka belügyminiszter tájékoztatása szerint nem érkezett visszaélésről szóló bejelentés.

A beszámolók szerint sokan mentek el szavazni Bécsben, Karintiában és Tirolban is, Felső-Ausztriában azonban a vártnál kevesebben voltak. A választási részvétel az áprilisi első fordulón 68,5 százalékos volt, a májusi második fordulón a választásra jogosultak mintegy 72 százaléka voksolt.

Az osztrák elnökválasztás kronológiája

A választási kampány csaknem egy éve tart. Az első fordulót áprilisban rendezték, akkor hatan indultak a tisztségért. A legtöbb szavazatot Norbert Hofer és Alexander Van der Bellen szerezte meg. Mivel az első fordulóban senki nem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, egy hónap múlva megtartották a második fordulót kettejük között. A még május 22-én tartott második fordulóban is Van der Bellen győzött, de akkor a voksok 50,35 százalék szerezte meg Hofer 49,65 százalékával szemben, alig több mint harmincezer szavazat döntött.

A szabadságpárt azonban választási visszaélésekre hivatkozva jogi úton támadta meg az eredményt, amelyet az alkotmánybíróság jóváhagyott és elrendelte, hogy az egész országban meg kell ismételni a szavazást. Az osztrák választások történetében példa nélküli eljárásról volt szó.

A második megismételt forduló eredetileg kitűzött októberi időpontját azonban elhalasztották. Az indoklás szerint számos hibásan leragasztott választási boríték miatt nem lehetett volna a szavazást jogszerűen és kifogástalanul lebonyolítani. Így december 4-e előtt immár negyedszerre kezdték meg kampányukat a jelöltek. A választás megismétlése 15 millió euró többletköltséget jelent a belügyminisztériumnak.Az utóbbi hetek felmérései szerint kiélezett lesz a verseny, hiszen a két jelölt fej fej mellett halad, így a szakértők szerint teljesen nyitott a választás kimenetele.

A vasárnap tartandó választás azért is történelmi jelentőségű, hiszen a második köztársaság (1945 után) történetében először nem a két nagy párt, a jelenlegi kormánykoalíciót is alkotó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki az új elnök.

------------------------------------------------

A függetlenként induló, de a Zöldek pártjának támogatását élvező Alexander Van der Bellen nyerte az ausztriai elnökválasztás vasárnap tartott megismételt második fordulóját.

Az ORF osztrák közszolgálati televízió megbízásából készült előrejelzés eredménye szerint Van der Bellen a szavazatok 53,6 százalékát, míg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hofer a szavazatok 46,4 százalékát szerezte meg. Az ORF-SORA közvélemény-kutató intézet becslése alapján Van der Bellen a szavazatok 53,6, míg Hofer a szavazatok 46,4 százalékát szerezte meg.

Egy másik előzetes becslés, az ARGE kutatóintézet által készített előrejelzés szerint Van der Bellen 53,3, Norbert Hofer 46,7 százalékos eredményt ért el. Az előzetes becsléseket a szavazatok több mint ötven százalékos feldolgozottságára alapozva készítették.

Az FPÖ elismerte Hofer vereséget

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elismerte, hogy jelöltje, Norbert Hofer vereséget szenvedett az ausztriai elnökválasztás vasárnapi megismételt második fordulójában. Herbert Kickl, az FPÖ főtitkára az ORF közszolgálati televízióban nyilatkozva gratulált a sikerhez a függetlenként induló, de a Zöldek pártjának támogatását élvező Alexander Van der Bellennek.

Norbert Hofer is gratulált ellenfelének a győzelemhez a Facebook közösségi oldalon. Ugyanakkor azt írta, “végtelenül szomorú vagyok, hogy nem sikerült, szívesen vigyáztam volna Ausztriára”. A politikus bejegyzésében összetartásra szólította fel az osztrákokat.

Heinz-Christian Strache az FPÖ elnöke ugyancsak gratulált Van der Bellennek, és megköszönte a Hoferre szavazók voksát. Az osztrák közszolgálati televízióban azt mondta, hogy határozott félelemkampány folyt Hofer ellen, és döntőnek nevezte, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, Reinhold Mitterlehner Van der Bellent támogatta.

A levélszavazatokat hétfőn bontják fel

A hivatalos urnazárást követően vasárnap délután öt órakor véget ért a szavazás Ausztriában az elnökválasztás megismételt második fordulójában.  Az ország 8,64 millió lakosa közül nagyjából 6,4 millió voksolásra jogosult dönthetett arról, hogy ki legyen Ausztria államfője a következő hat évre.

A választók két jelöltre adhatták voksukat, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hoferre és a függetlenként induló, de a Zöldek pártja által támogatott Alexander Van der Bellenre. A felmérések szerint nagyon szoros küzdelem várható, az utóbbi hetek és hónapok közvélemény-kutatásai hibahatáron belüli eredményeket jeleznek, a két jelölt fej fej mellett haladt.

A tartományokban eltérő időpontokban voltak nyitva a szavazóhelyiségek. Leghamarabb Vorarlberg tartományban zárták a szavazóhelyeket, itt 13 óráig tudtak voksolni. Legtovább, délután 17 óráig Bécsben és Tirolban lehetett az urnák elé járulni.

A levélszavazatokat hétfőn reggel kezdik el számolni, ezért a hivatalos végeredményt hétfőn este közlik.

Napközben nem közöltek hivatalos részvételi adatokat, mert az alkotmánybíróság döntése értelmében az urnazárásig nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információt, amely befolyásolhatják a választás kimenetelét. Az alkotmánybíróság szigorítása értelmében nem közölnek a médiumokkal 17 óra előtt előzetes eredményeket sem, a szavazóhelyiségben nem lehetnek jelen a média munkatársai, valamint a választónak hivatalos dokumentummal kell igazolnia magát, amennyiben a választási bizottság tagjainak többsége nem ismeri őt.

A belügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint érkezett néhány lakossági panasz az új szabályzás miatt, például egy választópolgár, aki korábban személyazonosságot igazoló okirat nélkül szavazott, most ezt nem tehette meg.

Wolfgang Sobotka belügyminiszter tájékoztatása szerint nem érkezett visszaélésről szóló bejelentés.

A beszámolók szerint sokan mentek el szavazni Bécsben, Karintiában és Tirolban is, Felső-Ausztriában azonban a vártnál kevesebben voltak.

A választási részvétel az áprilisi első fordulón 68,5 százalékos volt, a májusi második fordulón a választásra jogosultak mintegy 72 százaléka voksolt.

hirado.hu - MTI
MTI Hírfelhasználó