Szégyenteljesen lapítanak a Soros-féle civilek
Ritkán nyilatkozik meg úgy az amerikai külügyminisztérium, mint ahogyan azt tette a tíz év fegyházra ítélt szír férfi, Ahmed H. ügyében – jelentette ki Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma reggel című műsorában.
2016. december 8. 11:16

Mint ismert, a Szegedi Törvényszék múlt szerdán, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek Ahmed H.-t. Az amerikai külügy arra szólította fel a kormányt, hogy civilek bevonásával átfogó vizsgálatot folytasson az ügyben.

Ifj. Lomnici Zoltán véli: ez a megnyilvánulás több ponton sérelmezhető. A nyilatkozat nem értelmezhető másképp, minthogy presszionálni kívánja a másodfokot, azaz befolyásolná, milyen döntés szülessen a fellebbezési szakban, ha erre sor kerül. Ezért rendkívül súlyosan aggályos az, amit az amerikai külügyminisztérium ez ügyben tett, és a saját, belső alkotmányos berendezkedésével sem összeegyeztethető.

Utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet arra: az Egyesült Államok alkotmánya szerint a végrehajtó hatalom, illetve az elnök kétféle módon szólhat bele az igazságszolgáltatásba – kegyelmi jogkör gyakorlásával és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kijelölésével –, egyébként nem. A magyar Alaptörvény is rögzíti, hogy a bírák ítélkezésükben nem utasíthatóak, csak a törvényeknek vannak alávetve, és függetlenül végzik a tevékenységüket, hiszen a végrehajtó hatalom (és az elnök) náluk sem szólhat bele az igazságszolgáltatásba a kegyelmi kérdéseken és a legfelsőbb bíróság tagjainak kijelölésén kívül - hangsúlyozta.

Ráadásul a közleményben idézőjelbe teszik a terrorcselekményt, ami a jogalkotó bírálata is, hiszen kétségbe vonják, hogy tényállásszerű volt az a magatartás, amit Ahmed H. elkövetett - folytatta. Ez már inkább szuverenitási kérdés, emiatt nem a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnöke, hanem a külügyminisztérium reagált rá magyar részről - tette hozzá.

Ismertetése szerint egy adott ország bírósági eljárásába jogilag semmilyen módon nem avatkozhat be egy másik ország. Ha vitatják az ítéletet, az érintett felek jogorvoslati eszközöket vehetnek igénybe: lehet fellebbezni, aztán alkotmányjogi panasszal élni az Alkotmánybíróságnál, végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni - közölte.

Példaként említette: nemrég egy 15 éves kisfiút lelőtt egy szövetségi határőr El Pasónál. A bíróság kimondta, hogy ez bűncselekmény, és a gyermek családja kártérítésért perelhet.

Egyik oldalon van egy rendzavaró, aki részt vesz egy olyan cselekményben, amelyben rendőrök súlyosan megsebesülnek. Az illető ráadásul határsértést is elkövet. A másik oldalon pedig bizonytalan, inkább mexikói területen lőttek le egy kisfiút. Az arány mindenki számára érzékelhető. Utóbbi esetről egyébként a média alig számolt be az Egyesült Államokban – érvelt az alkotmányjogász, aki szerint ez is egy olyan megnyilvánulás, aminél lehet egy mögöttes kiindulópont.

Tudjuk, hogy a jelenlegi amerikai kormány szoros kapcsolatban van Soros Györggyel. Az amerikai külügy nyilatkozatában pedig szerepel, hogy független civil szervezetekkel vizsgálódjon a magyar kormány, ami egyébként magyar viszonylatban bűncselekménynek számít. És Soros Györgyhöz köthető, magyarországi civil szervezetek nem tiltakoznak az amerikai külüggyel szemben. Nem mondják azt, hogy ez Magyarországon elfogadhatatlan. Szégyenteljes a lapítása azon civil szervezeteknek, melyek egyébként ott sürögnek-forognak a Szegedi Törvényszék, és a járásbíróság körül, és rendszeresen bírálják az ottani ítélkezést – szögezte le.

Hozzátette: egy éppen csomagoló külügyminisztérium megnyilatkozását hallottuk, messzemenő következtetéseket ezért ne vonjunk le.

hirado.hu - M1 - Ma reggel
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó