Nyilvánosak lehetnek a Soros-birodalom titkai
A jelentésekben a Magyarországot folyamatosan bíráló, úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent.
2016. december 10. 08:44

Tiszta képet kaphatunk januárban a Soros-birodalom magyarországi ténykedéséről, miután az Információs Hivatal már az év elején dönthet a milliárdos befolyásolási kísérleteit feltáró beszámoló egyes részleteinek nyilvánosságra hozataláról. Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy az amerikai spekulánshoz közeli, magukat civilnek hazudó szervezetek miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába.

A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke arra számít, hogy akár már januárban eldőlhet, mi kerülhet nyilvánosságra azokból a beszámolókból, amelyeket az Információs Hivatal (IH) készített Soros György magyar származású amerikai tőzsdespekuláns tevékenységéről, magyarországi befolyásszerzési kísérleteiről. Érdeklődéséünke Németh Szilárd közölte: tudomása szerint a dokumentumok titokgazdája, a polgári hírszerzés főigazgatója, Pásztor István vezérőrnagy jelenleg azt vizsgálja, a beszámoló mely részleteit és milyen mértékig ismerheti meg a közvélemény anélkül, hogy sérülnének Magyarország nemzetbiztonsági érdekei.

Fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy magukat civilnek hazudó szervezetek mindenféle legitimációs megméretés nélkül miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába Soros György anyagi és egyéb közreműködésével.

Emlékezetes: a nemzetbiztonsági bizottság november 7-én tartott kihelyezett ülést az IH fővárosi központjában, ahol a szervezet vezetői a polgári hírszerzést felügyelő és a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János jelenlétében széles körű beszámolón ismertették a Soroshoz köthető civil szervezetek tevékenységét, illetve azok nemzetbiztonsági összefüggéseit. A bizottság alelnöke ekkor kérte fel a minisztert és a hírszerzés vezetőit arra, hogy vizsgálják meg, mi hozható nyilvánosságra az elhangzottakból.

Ezek a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek (például a K-Monitor és a Transparency International) korábban többször is feljelentették Magyarországot a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezésnél, ahonnan most kilép hazánk. A külügy a döntést azzal indokolta, hogy a szervezet elferdíti a tényeket, és a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok megleckéztetésének terepévé vált. Hozzáfűzték: a jelentésekben a Magyarországot folyamatosan bíráló, úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban figyelmen kívül hagyták. A kilépésünk nyomán megírtuk, hogy elemzők szerint a nemzetközi egyezményben Soros György milliárdos spekulánshoz köthető civil szervezetek álfüggetlen szak­értői mondanak ítéletet a tagországok korrupciós helyzetéről.

Ismert, hogy az amerikai demokrata vezetés számos ponton kapcsolódik a Soros-birodalomhoz. Az Egyesült Államok korábban többször megpróbált beleavatkozni a magyar belügyekbe. Az amerikai diplomácia elsősorban politikai alapon mutatott érdeklődést a magyar bűnüldöző szervek munkája iránt. Az egyik ilyen ügy volt, amikor 2011-ben Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztossal kezdeményezett informális találkozót az USA nagykövetsége, hogy tájékozódjon a korrupciógyanús ügyekről, de legfőképpen Gyurcsány Ferencnek a sukorói kaszinóberuházásban játszott szerepéről. Budai szerint a találkozó célja egyértelműen az információgyűjtés volt, azt mondta, hogy a számonkérő jellegű beszélgetés folyamán az akkori amerikai nagykövet, Eleni Tsakopou­los Kounalakis első titkára főként eljárásjogi aggályokat fogalmazott meg. Azt is megkérdezte, miért folyik politikai üldözés Gyurcsány Ferenc ellen.

Kounalakis amerikai exnagykövet Gyurcsányért aggódott

Kounalakis amerikai exnagykövet Gyurcsányért aggódott

Egy újabb példája volt az amerikaiak nyomásgyakorlási szándékának a kitiltási botrányként elhíresült ügy. Akkor az amerikai követség volt ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend kevert korrupció gyanújába magyar állami tisztviselőket. Emiatt mások mellett Vida Ildikó korábbi NAV-elnök nem léphetett be az Egyesült Államokba. Csakhogy a Fővárosi Főügyészség később megállapította, hogy az amerikai hatóságoknak nincsenek konkrét információik és bizonyítékaik a kitiltási ügyben.

Legutóbb nagy port vert fel, hogy az amerikai külügyminisztérium közölte: aggódik a röszkei zavargások miatt első fokon terrorcselekményért és más bűnügyekért tíz évre ítélt szír Ahmed H. miatt, és azt szeretnék, ha független civil csoportok is részt vennének az ügy vizsgálatában. A magyar külügy szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon bele a bíróság dolgába.

magyaridok.hu
  • Jogi bástyákkal is védeni kell a család intézményét
    Vejkey Imre: Minket azért akarnak kiközösíteni, mert megvédjük a családokat és a gyermekeket, mert nem engedjük a család relativizálását! Egyetértünk Ferenc pápával, aki budapesti látogatása során búcsúzóul azt üzente a magyaroknak és az egész világnak, hogy „a család apából, anyából és gyermekekből áll, pont”.
  • Megújul a pápai katolikus nagytemplom
    Jövő tavasszal megkezdődik a pápai katolikus nagytemplom megújítása. Elsőként a templom külseje újul meg, a tervek szerint 2023 tavaszára - közölte a Veszprémi Főegyházmegye érseke kedden a Veszprém megyei településen.
  • Bethlen István országépítő munkája
    Meggyőződésem, hogy Bethlen Istvánnak és kormányának évtizedeken át méltatlanul zárójelbe tett, sőt, elhazudott országépítő munkája hasznos válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, amelyekkel saját korunk kihívásai szembesítenek bennünket - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Bethlen-kormány megalakításának 100. évfordulója alkalmából szervezett keddi konferenciára írt köszöntőjében.
MTI Hírfelhasználó