Az állattenyésztést veszélyezteti Brüsszel
Alaposan megnyirbálná a tagállamok jogait az állattenyésztés-szervezésben a legújabb európai uniós rendelet. A megváltozott szabályozás gyakorlatilag megszüntetné az önrendelkezést ebben a stratégiai ágazatban, a hazai tenyésztők helyett pedig a globális szereplők térnyerését segítené.
2016. december 27. 17:03
Megszűnhet a nemzeti önrendelkezés az állattenyésztésben. Az Európai Parlament és Tanács június 8-án hozott és 2018 novemberéig fokozatosan életbe lépő közös rendelete jelentős változásokat hozhat a tenyészállatok törzskönyvezésének és kereskedelmének szabályozásában, hiszen megszüntet vagy gyengít bizonyos tenyésztésszervezéshez kapcsolódó nemzeti jogköröket.
 
A módosítás lényege, hogy liberalizálják a tenyésztési piacot. Erre az Európai Bizottság szerint azért van szükség, mert az áruk és szolgáltatások szabad áramlása az ágazat szereplőinek nagyobb lehetőséget kínál a hatékonyabb termelésre.
 
Ugyanakkor ez az elv a szakemberek szerint csupán az erősebb és gazdagabb szereplőknek kedvez, akik így még nagyobb befolyásra tesznek szert a tagországokban, miközben a tenyésztők és az élelmiszer-előállító termelők sokkal kiszolgáltatottabbá válnak.
 
– A rendelet beleillik az Európai Unió liberális elitjének gondolkodásába, amely szerint le kell bontani a kereskedelmi akadályokat jelentő nemzetállami kereteket. Ez azért különösen veszélyes, mert a módosítással a stratégiai termékek előállítása és nemesítése feletti önrendelkezést kellene feláldoznunk a globalizációs célok érdekében – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke. A szakember szerint az új uniós szabályozás nemcsak a magyar, hanem valamennyi tagállam nemzeti tenyésztési programjára veszélyt jelent.
 
 
A jogszabály elsősorban a szarvasmarha-, juh- és lófélékre, valamint a sertésekre terjed ki, tehát a baromfit leszámítva az állattenyésztés valamennyi meghatározó ágazatát érinti. A módosítások szerint a jövőben megszűnik az az elv, miszerint egy fajtát egy országban csak egy tenyésztőszervezet keretei között lehet tenyészteni. A nemesítők több szervezetbe tagozódásával véget vetnek az eddig egységes nemzeti szintű tenyésztésnek, ami végső soron a hazai szereplők piaci pozícióját is gyengíti.
 
Farkas Sándor szerint épp azok az országok veszíthetik a legtöbbet ezzel a rendelettel, amelyekben komoly történelmi múltja van a tenyésztésnek – mint például Magyarországon –, hiszen eltűnhetnek a tájfajták, illetve az adott régió vagy ország adottságaihoz nemesített fajták, és piaci pozíciót veszíthetnek a honi tenyésztők.
 
Az unió liberalizációs törekvéseinek ellentmond az a tény is, hogy a tenyésztés már régóta nem egy-egy országban elszigetelten, hanem nemzetközi együttműködések keretei között folyik. A világfajtáknak nemzetközi tenyésztőszervezetei vannak, amelyeknek a magyarok is tagjai. – Bárkinek lehetősége van külföldről tenyészállatot vagy szaporítóanyagot behozni, amennyiben az előírásokat betartja – emelte ki a MÁSZ elnöke. Szerinte az is túlzó állítás, miszerint a tagállamok közötti tenyészállat- és szaporítóanyag-kereskedelem számos akadályba ütközik, hiszen a hazai szereplők eddig nem tapasztaltak olyan problémát, ami indokolttá tenné a szigorú szabályozást.
 
A törvénymódosítás negatív hatásait egyedül akkor lehet megelőzni, ha sikerül időben felkészülni az új szabályozásra. Farkas Sándor szerint elsősorban a tenyésztésszervezési rendszerünk megerősítésére van szükség. Ennek egyik feltétele egy erős tenyésztési hatóság vagy olyan szerv létrehozása, amely képes a nemzeti szakmapolitikai szempontokat érvényesíteni a globális érdekekkel szemben. Szükség van a honi tenyésztőszervezetek szakmai és pénzügyi megerősítésére is.
 
– A költségvetésből folyósítható tenyésztésszervezési támogatást maximálisan ki kellene használni, és országos infrastruktúrát kell létrehozni, hogy a tenyésztésszervezési folyamatok feletti irányítás a kezünkben maradjon – mondta az elnök.
 
Hozzátette: a magyar állattenyésztésnek komoly történelmi hagyománya van, és szerencsére még a kezünkben vannak a bioló­giai alapok is, van tehát mire építkezni, de ezzel együtt vesztenivalónk is van.
Magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó