Stabil Fidesz-KDNP, ellehetetlenülő kis pártok
A magunk mögött hagyott esztendő meglehetősen nyugodtnak értékelhető a pártpreferenciák változása – vagy inkább annak hiá­nya – szempontjából. A Fidesz–KDNP áll az első helyen, és immár tíz éve őrzi vezető helyét a pártok népszerűségi listáján. A többi párt tekintetében sem történt olyan drámai változás, ami felborította volna az év elején tapasztalható erősorrendet. A kormányzó koalíció után a második legnagyobb politikai erő egyértelműen a Jobbik, amelyet az MSZP és a DK követ. A többi politikai alakulat nem éri el a parlamentbe jutás ötszázalékos határát. Sőt, az LMP-t leszámítva időnként egyszázalékos támogatottsággal sem bírnak.
2016. december 28. 09:30
A közvélemény-kutatók által az év során közzétett felmérésekből kiolvasható tendencia, hogy az egyes pártok vonatkozásában nem változtak az erőviszonyok: a Fidesz–KDNP áll az élen, a Jobbik követi, amely az MSZP-t utasítja maga mögé. A szocialisták Gyurcsány Ferenc volt kormányfő pártját, a DK-t szorítják le a dobogóról, a négyes után pedig a parlamenten kívül rekedni látszó pártok következnek, élükön az LMP-vel. Fontos megjegyezni, hogy a kormánykoalíció jelentősen növelte támogatottságát az idén, különösen a biztos szavazók körében. Ez több bel- és külpolitikai oknak tudható be, amelyek közül a migránsválság a legfontosabb. Ugyanakkor, Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve, nem maga a válság ténye állította az embereket a kormánypártok mögé, hanem annak kezelése.
 
Érdekes helyzetet teremt az is, hogy a baloldal összessége és a Jobbik önmagában közel azonos mértékű szavazó­bázist tudhat maga mögött, a megkérdezettek pedig hol az egyiket, hol a másikat helyezik erősebb pozícióba. A Jobbikkal kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy a párt mélyreható átalakuláson megy keresztül, és jelenleg is zajlik Vona Gábor néppártosodási programja. Bár a párt radikális alapjaihoz képest bekövetkezett éles fordulat hozott új szavazókat a Jobbiknak, valószínűleg el is térített bizonyos csoportokat. Továbbá az a tény, hogy a népszavazást követő alkotmánymódosítást nem támogatták, a szavazóik többségének szintén csalódást okozott. Ezen trendek ellenére a Jobbik stabilan őrzi második helyét, viszont láthatóan vesztett lendületéből.
 
 

A politikai baloldalról az MSZP mellett kizárólag a DK-nak lehet esélye bekerülni a parlamentbe, és az is egyértelművé vált, hogy a közeljövőben a szocialistáknak be kell érniük a harmadik hellyel. A zöldpártként induló, Schiffer András nélküli LMP viszont lassan az ötszázalékos parlamenti határ alá süllyedhet. Érdemes megemlíteni, hogy százalékokban kifejezhető támogatást nyert az 1-2 százalékon mozgó Kétfarkú Kutya Párt is, mely már valós politikai ambíciókat dédelget. Legalábbis olyan pártokat előzött meg, mint a PM vagy a Liberálisok, akik az év végére több közvélemény-kutatónál is lekerültek a palettáról.

 
A kis baloldali pártok – az Együtt, a PM és a Liberálisok –, amelyek 2016 elején összesen öt százalékát adták az összes biztos szavazó támogatásának, az év végére összesen körülbelül háromszázaléknyi támogatást tudnak maguk mögött.
A bizonytalan szavazók száma kissé növekedett az esztendő végére: míg év elején 35, decemberre már inkább a 40 százalékhoz állt közelebb a számuk. A bemutatott eredményeket a négy legnagyobb közvélemény-kutató intézet – a Medián, a Nézőpont, a Századvég és a Závecz – felméréseire alapoztuk. Az alábbiakban a biztos pártpreferenciával rendelkező választók körében mért adatokkal foglalkozunk, átlagolva a négy intézet eredményeit.
 
A 2016-os év eleji mérés szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága 44 és 53 százalék közti értéket mutatott. A második helyen az év elején is a Jobbik állt, 17-23 százalékos támogatottsággal, míg az MSZP 14-15, a DK: 5-9, LMP pedig 3-5 százalékos támogatottságot könyvelhetett el. Érdekes tény, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, PM, Együtt, Liberálisok) összesített támogatottsága meghaladta a Jobbikét.
A márciusi–áprilisi időszakban a kutatók kicsit alacsonyabb, 41-44 százalékos Fidesz–KDNP-támogatottságot regisztráltak. A Jobbikot kicsit alacsonyabb alsó határral, 20-24 között mérték, a szocialisták 12-17 százalékon zártak az első negyedévben, míg a DK-nál markáns gyengülés volt megfigyelhető ebben az intervallumban. Márciusi fejlemény a Nézőpont felmérése alapján, hogy a Jobbik biztos szavazói­nak a száma meghaladta a baloldalét (MSZP, DK, Együtt, PM és a Liberálisok) együttvéve. Áprilisra azonban a baloldal ismét valamivel több szavazót tudott maga mögött, mint a radikálisok, és az LMP-nek még megvolt az 5-6 százalékos támogatottsága.
 
Június–júliusra újabb tendenciák mutatkoztak. Ekkor a Fidesz–KDNP 44-54 százalékos támogatottságot regisztráltak a pártot választó megkérdezettek körében, ezzel a kormánypártok behozták év eleji népszerűségi szintjüket, hajszálnyival meg is haladva azt. A Jobbik kisebb eltérést mutatott a különböző intézetek között, és stabil, 17-24 százalékos népszerűségnek örvendett. A szocialisták a biztos pártválasztók 11-19 százalékának nyerték el a szimpátiáját. A DK 5-10 százalék közötti támogatottsággal stabil parlamenti pártnak mutatkozott. A többi baloldali kis párt 1-2 százalékon állt, ami viszont ezúttal azt jelentette, hogy egy baloldali összefogás maga mögé utasította volna a Jobbikot.
 
A Závecz Research közvélemény-kutatónál az MSZP erre egyedül is képes lett volna ebben az időszakaszban. Az LMP-t illetően nem volt nagy eltérés a mért támogatottságban pusztán a százalékokat tekintve (3-7 százalék közötti értékek), viszont a Medián és a Závecz adatai alapján nem kerültek volna be a parlamentbe.
 
A további értékeket elemezve a szeptem­ber–október áll a fókuszban, amikor az elkötelezett szavazók köré­ben a Fidesz–KDNP 45-54 százalékos támogatottságot könyvelhetett el. A Jobbik támogatottságának az intervalluma 17-21 százalék volt, ami némi gyengülést jelentett a korábbi időszakhoz képest. Az MSZP népszerűsége csökkenő, 9-15 százalék közti értékeket mutatott, míg a DK-nál 4-9 százalék közötti értékeket mértek. Ebben az időszakaszban a Kétfarkú Kutya Párt is felkerült a mért pártok listájára – legalábbis a Nézőpont Intézetnél.
 
Az LMP támogatottsága öt százalék környékén mozgott a vizsgált időszakban, viszont inkább alulról súrolta a parlamenti bekerülés határát.
 
Az év utolsó szakaszában, november–decemberben a Fidesz–KDNP népszerűsége 43-53 százalékon állt. A Jobbikra vonatkozó felmérések az év végén 16-25 százalékos támogatást mutattak, az MSZP pedig 10-16 százalékon teljesített. A DK hasonlóan szerepelt a felmérésekben, mint az előző vizsgált időszakaszban, míg az LMP három százalék körüli támogatottsági szintre „eresztett le” a Századvég mérésének kivételével, amely szerint épp bejutottak volna a parlamentbe.
 

 

 

Zárug Péter Farkas politológus:

Támogatottságuk szempontjából a pártok nagyjából ugyanúgy kezdik az új évet, mint az elmúlt esztendőt. A kormánypártok vezetik a pártpreferencia-listát, ami azért is nagy teljesítmény, mert az elmúlt 25 évben nem volt más politikai erő, amely ellenzéki és kormánypártként is tartotta előnyét a többi párthoz képest. Az év során a Fidesz kényelmesen megőrizte előnyét, és az ellenzék hiába próbálta a népszavazás érvénytelenségét a maga javára fordítani. A Jobbik néppárti próbálkozása eddig sikertelen. Az MSZP-nél az elnökcsere, valamint az olyan események, mint a vasárnapi zárvatartás elleni kampány nem hozott elmozdulást. A baloldali együttműködés úgy döcög, mint 2013–2014-ben is. A baloldalon is kínálkoztak lehetőségek, de ezekkel nem éltek, mint ahogy azt a kormányzásuk alatt is elszalasztották. Amennyiben a kormánypártok 2017-ben a bérnövekedés érdekében politizálnak, nem sok esély látszik a pártpreferenciák megváltozására, a minipártoknak pedig nincs esélyük arra, hogy 2018-ban a parlamentbe jussanak.

Boros Bánk Levente politológus:

Az elmúlt esztendő állandóság éve volt. A politikai erősorrend évek óta változatlan, a Fidesz–KDNP pozíciója a legkevésbé sem rendült meg, és az érvénytelen népszavazás is a kormánypártot erősítette. A második-harmadik helyekért lesz izgalmasabb a küzdelem a Jobbik, illetve az MSZP között. Ugyanakkor a Jobbik a néppártosodási kísérlet nem hozott számottevő erősödést. A baloldalon az látszik, hogy az MSZP nem motivált egy valós összefogási kísérlet megszervezésére, huzamosan a belső pozícióharcokkal vannak elfoglalva, kvázi politikai könyöklés folyik. Az sem egyértelmű, hogy egy összefogás jegyében milyen formában kellene együttműködniük. Ez a hezitálás annak is köszönhető, hogy több balos kis párt egy százalék alatti támogatottságot mutat. Az LMP végig billegett az utóbbi években, Schiffer András volt elnök kiválása pedig érvágás a számukra. Egy többvezetős LMP ugyanis mindenképpen gyengülést jelent, mivel a jelenlegi pártirányítók, Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Hadházy Ákos még nem rendelkeznek kiforrott politikai karakterrel.

Magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó