Amiket 2016 elején még nem tudtunk
A tavalyi év igazán bővelkedett tudományos felfedezésekben – nem panaszkodhatunk, hogy a tudományos világ minden területéről ne érkezett volna egy-egy korszakalkotó információ. Összegyűjtöttük, mennyivel lettünk okosabbak 2016-ban ahhoz képest, amilyenek 2015-ben voltunk.
2016. december 30. 11:23

Léteznek a gravitációs hullámok

A gravitációs hullámok létezését már Albert Einstein is kijelentette, de bizonyítani nem tudta. A hullámokat összeolvadó fekete lyukak keltették, és segítségükkel sokkal többet tudhatunk meg az univerzum keletkezéséről. A hullámok  ugyanis pontosan olyan formában vannak jelen, mint amilyenekben az univerzum keletkezésekor voltak – csakhogy a fénynél sokkal korábbi, a keletkezés utáni első másodperc törtrészében látható állapotokat figyelhetjük meg segítségükkel. A felfedezés óta már sikerült a hangjukat is megfigyelnünk.

Nagyon közel van hozzánk egy földszerű bolygó

Négy fényévnyire (csillagászati szempontból gyakorlatilag a szomszédban) létezik egy földszerű bolygó, ami miatt a csillagászok igazán izgatottak voltak 2016-ban. A bolygó nagyjából akkora, mint a Földünk, és könnyen lehet, hogy folyékony formában víz is van rajta – már ha megfelelő távolságban van a csillagától ahhoz, hogy a folyadék ne párologjon el a nagy melegben, és ne fagyjon meg a nagy hidegben. A Proxima Centauri vörös törpe körül keringő bolygó persze még korántsem biztos, hogy annyira hasonlít a miénkre, de nagy esély van rá. A Proxima b, ha minden jól megy, kis légkörrel is rendelkezhet, és akár óceánok is lehetnek a felszínén.

Megverhetik a robotok az embereket egy logikai játékban

A Google gépagya lealázta az addigi góvilágbajnokot – ez azért nagy szó, mert a gó nevű táblajátékhoz nem csak logika kell, hanem megérzések és meglepő lépések is, hogy valaki megnyerhessen egy játszmát. Az AlphaGo szoftver mind az öt játszmában legyőzte a háromszoros európai góbajnok Fan Huit anélkül, hogy bármilyen előnyt kapott volna. Ezután a tízszeres világbajnok Lee Sedul ellen állt ki, őt 4-1-re sikerült megvernie. A gó egyébként állítólag több mint háromezer éves, Kínában játszották először, és ez volt az utolsó olyan logikai játék, amit a mesterséges intelligenciával dolgozóknak meg kellett ugraniuk – úgy tűnik, most sikerült.

Négy zsiráffaj van, nem csak egy

Korábban úgy gondoltuk, hogy a zsiráf egy állatfajt jelöl – egy friss kutatás viszont kiderítette, hogy ez nem így van, és valójában négy különböző zsiráffaj él a Földön. A kutatók az állatok DNS-ének vizsgálatával jutottak erre a következtetésre, és azt állítják, hogy a fajok legalább annyira különböznek, mintha jegesmedvéről és barnamedvéről beszélnénk. Az, hogy négy különböző fajt ismerünk, azt is jelenti, hogy az állatok sokkal nagyobb veszélyben vannak, már ami a fajok kihalását illeti.

Rengeteg hélium van Tanzánia alatt

Korábban már írtunk arról cikket, hogy a hélium mennyire fontos elem a Földön, és mennyivel több mindenre használhatjuk, mint a lufik felfújása. 2016-ban kiderült, hogy Tanzánia alatt létezik egy 1,5 milliárd köbméternyi héliumot rejtő természetes tároló, amely, ha sikerül gazdaságosan és sikeresen a felszínre hozni, nagyon gazdag országgá teheti gazdáját. A globális héliumfelhasználás jelenleg 0.23 milliárd köbméter körül van, a most felfedezett mennyiség pedig kétszer annyi, mint amennyit a világ legnagyobb héliumtározója tartalmaz az Egyesült Államokban.

400 éves cápát filmeztek

A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) egyébként is nagyon hosszú ideig él – kutatók most lefilmeztek egy olyan példányt, ami már 400 éves, ezzel minden rekordot megdöntve. A faj problémája az, hogy nemi érése valamikor 150 éves kora körül fejeződik be, addig nemzőképtelen, így szaporodni sem tud – a Vörös listán egyelőre csak a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolható, de egyre fogy a populáció. A majdnem 400 éves cápa olyan öreg, hogy amikor született, a harmincéves háború még tartott, az első telepesek akkor értek oda Massachusetsbe, és I. Jakab volt Anglia trónján.

Lehet, hogy van egy kilencedik bolygónk

Csillagászok egész évben azon vitáztak, hogy vajon van-e egy kilencedik bolygó a Naprendszerben. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói az úgynevezett Kuiper-öv objektumainak mozgása alapján számították ki, hogy kell arrafelé lennie egy nagyobb tömegű testnek, a tavalyi év folyamán pedig sorra jöttek a pro és kontra érvek a bolygó létezésére. Ha valóban kering arrafelé valami, az valószínűleg az Uránusz vagy a Neptunusz „kicsinyített mása”, hélium- és hidrogénburokkal rendelkező jégóriás lehet.

Feltárultak a Pluto titkai

Hála a New Horizons űrszonda folyamatosan érkező adatainak, 2016-ban rengeteg mindent megtudtunk a törpebolygóról. Tudjuk például, hogy nincs túl sok planetáris por a bolygó körül, vagy azt, hogy sokkal hidegebb és összetettebb a légköre, mint korábban gondoltuk. Atmoszférája kék, és ritkább, mint gondoltuk korábban, a talajnál pedig a nyomás mintegy tízmilliomod bar, ez a földi légnyomás csupán százezred része. Egyelőre nem ismert, hogy a légkör csak nemrég ritkult-e meg ennyire. A New Horizons ködfátyolt is fényképezett a felszínen, amely nagy magasságokig elnyúlik.

A medveállatkák brutális teremtmények

Nem elég, hogy furán néznek ki, még elég horror dolgokat is művelnek – a medveállatkákat ugyanis lefagyaszthatod akár 30 évig is, utána ugyanúgy éldegélnek vígan, mint előtte. Gyakorlatilag elpusztíthatatlan állatok, küldtek már ki belőlük szkafander nélkül néhányat a világűr vákuumába is, de semmi bajuk nem lett tőle. Az Antarktiszon begyűjtött és „felolvasztott” állatok még több napig éltek egészségesen, egyikük pedig szaporodott is. Tanulhatunk tőlük!

A káromkodás nem jelent rosszat

Egy 2016-os kutatás kimutatta, hogy a káromkodás nem jelenti azt, hogy a káromkodó embernek nem jó a szókincse – sőt, akik sokat káromkodnak, azok valószínűleg sokkal intelligensebbek társaiknál, és gazdagabb a szókincsük is. Egy másik kutatás szerint azért káromkodunk, mert az bizonyos szintig erősebbnek mutat minket, mint amilyenek vagyunk, és több szitokszót használunk, ha épp érzelmesebb hangulatban vagyunk.

Gyógyul az antarktiszi ózonréteg

Az Antarktisz felett hatalmas ózonlyuk tátongott – egészen mostanáig, a friss kutatások szerint ugyanis egyre inkább gyógyul ez a sérült ózonréteg. 2015-ben az ózonlyuk a 2000-ben mért adatokhoz képest, 15 év leforgása alatt 4 millió négyzetkilométerrel kisebb lett. Ez annak köszönhető, hogy egy nemzetközi megegyezés következtében fokozatosan egyre kevesebb olyan vegyszer került a levegőbe, amely károsíthatja a bolygót védő réteget. Az ózonlyukról Joe Farman brit Antarktisz-kutató értekezett először egy 1985-ös Nature cikkben.

hirado.hu - M5/Különóra
megmondó
Miért fogadnak demokratikus intézményben tőzsdespekulánst? Erre a kérdésre nem lehet politikailag korrekt – PC – feleletet adni.
  • Olimpiarombolás: mögöttes erők
    A több évszázados hungarofób indulat most is felsistergett.
  • Nyelvi bűnözés
    A sokszínűséget hozza-e el, ha a gyilkost „fiúnak” nevezi, a bűnözőt „”fiatalnak” titulálja egy szerv?
  • A liberalizmus egyik alapelve: a korrupció
    Korruptak voltak Honecker alatt, korruptak voltak Medgyessy alatt, és „megbízhatóak”újabb bő évtized elteltével Brüsszelben az Európai Unió égisze alatt is.
  • Soros után
    „A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki nem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.”
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI