Száz éve koronázták meg az utolsó magyar királyt
Boldog IV. Károly életpéldája az Istenbe vetett feltétlen bizalomra tanít - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az utolsó magyar király koronázásának centenáriuma alkalmából bemutatott fővárosi szentmisén pénteken.
2016. december 30. 15:18

Erdő Péter homíliájában kiemelte: "akkor emlékezünk méltón utolsó apostoli királyunk koronázására, ha megújítjuk magunkban a közösségért vállalt felelősséget és a bizalmat a gondviselő Istenben, aki a mi életünket is az örök boldogság távlatában szemléli".

A bíboros felidézte: a száz évvel ezelőtti ceremónia minden részletét bonyolult protokoll határozta meg. Az előkelő családok tagjai és a politikai vezetők egymás között kínos pontossággal rögzítették, hogy kinek mi a feladata, mi a rangsor, hogyan alakítsák ki a legapróbb részleteket is.

Az előkészületek leírását olvasva "szinte fáj a feszültség a háborúba sodródott ország végső erőfeszítései és az előkészületek túlérett cicomája között" - mondta.

A versengés és a pompa mögött már ott rejtőzött a szomorúság és a tragédia. Ezt IV. Károly jobban látta, mint bárki más az ünneplők közül. Erről tanúskodik az ünnepi ebéd története is. A pohárköszöntők elhangzása után ugyanis a király véget vetett az ebédnek, a meg sem kezdett ételeket pedig a város kórházaiba küldte a sebesült katonáknak - ismertette a bíboros.

Erdő Péter kitért arra: a külső tragédia és a belső világosság feszültsége jellemzi Károly király száműzetésének éveit is. Mélyen átérezte a felelősséget, amely a királykoronázás és a krizmával (szentelt olaj) felkenés vallási szertartása révén a vállára került. Az eskü is a vallási kötelesség tudatát erősítette az uralkodó lelkében. Ezért nem fogadta el Károly azt az ajánlatot, hogy mondjon le a trónról és ennek árán mentse meg családi vagyonát. Hozzátette: ez a döntése anyagi szükséget és száműzetést hozott számára, de nem fájt a szíve a hatalom és a dicsőség után, mert "meglátta az eseményekben az isteni gondviselés titokzatos tervének bontakozását".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében hangsúlyozta: az Európát létrehozó, az Európai Uniót megalkotó lelki és szellemi értékeket ma Közép-Európa nemzetei képviselik a legerőteljesebben.

Úgy fogalmazott: "napjainkban a közép-európai gondolat újjáéledésének vagyunk tanúi. Megkötöttük és készek vagyunk megkötni a magunk békéit, hogy a kommunizmus által sújtott nemzetek szövetségre lépve egymással elfoglalhassák méltó helyüket a nemzetközi, az európai színtéren".

Szavai szerint olyan új európai együttműködésre van szükség, amely felelősséget vállal a jelenért és a jövőért is: a megmaradásért, az összetartozásért, a gyarapodásért anyagi, szellemi, lelki és erkölcsi értelemben.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy "a keresztény magyar királyság története egy szenttel kezdődik és egy boldoggal ért véget. Ez a két név kijelöli azt a magasságot, ahonnan rátekinthetünk Európára, Magyarországra és a saját életünkre is".

Szent István és Boldog IV. Károly képesek életük példájával "felemelni a tekintetünket a legmagasabb magasság felé" - tette hozzá a miniszter.

Habsburg Károly - Habsburg Ottó egyik fia - köszöntőjében elmondta: a családi emlékezet megőrizte azt "a mély szimpátiát", amellyel Károly király Magyarország és a magyarok iránt viseltetett. E vonzalomnak volt köszönhető, hogy a Ferenc József császár halála utáni egyetlen koronázási ünnepségre a háború viszontagságai ellenére is Budapesten, Szent István koronájával került sor.

A száz évvel ezelőtti szertartás helyszínén, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban, közismert nevén a Mátyás-templomban megtartott szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a diplomáciai testület képviselői, a Habsburg-család és más történelmi családok tagjai.

Habsburg-Lotharingiai Károly 1887. augusztus 27-én született, apja Habsburg Ottó főherceg, Ferenc József unokaöccse  volt, édesanyja Mária Jozefa szász királylány.

Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy az lesz. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban.

Miután Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, Ferenc József 1916-ban bekövetkezett halála után Károlyt koronázták osztrák császárrá és apostoli magyar királlyá.

Az uralkodó 1917-ben menesztette Tisza Istvánt a magyar kormány éléről, a monarchiát pedig választójogi reformmal, a nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta összetartani. Helyzete a katonai összeomlás után tarthatatlanná vált, 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án Magyarországon is lemondott a kormányzásról, de trónigényét fenntartotta. A birodalom széthullása után Svájcba költözött, de politikai ambíciói megmaradtak.

Károly 1921-ben kétszer is megpróbálkozott a magyar trón visszaszerzésével, de mindkét kísérlete kudarcba fulladt. Madeira szigetén, száműzetésben halt meg 1922. április 1-jén.

Áder János köztársasági elnök üdvözli Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét a IV. Károly királlyá koronázásnak centenáriuma alkalmából rendezett ünnepi szentmisén a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban 2016. december 30-án. Az államfő mellett felesége, Herczegh Anita és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Elöl Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke
   

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Seregünk harckészségének a legjobbnak kell lennie
    „Már velünk vannak" a Leopardok. Nemrég mutatták be a Lynx páncélozott harcjárművet, amely csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz is lesz. A légvédelemhez pedig még idén megérkeznek azok a radarrendszerek, amelyek a híres izraeli Vaskupolának is részét képezik – mondta a miniszter.
  • A Székelyföld jellegzetes magyar régió
    Ugyanolyan globális kihívásoknak van kitéve a Székelyföld is, mint Európa bármelyik régiója, a székely embert is sokféle hatás éri, és ezzel együtt sokat változik. Ezeket a folyamatokat, változásokat próbálom íróként is „letapogatni”. Úgy vélem, a székely emberről alkotott sztereotípiák jórészt érvényüket vesztették – véli Zsidó Feremc.
  • A keresztyén hit mélysége a megmaradás kulcsa
    A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa".
MTI Hírfelhasználó