Válságos évet zárt a világ
A külpolitikai újságírók 2016-ban sem tétlenkedtek, hiszen 2014 – a Krím félsziget elfoglalásának éve – és 2015 – a bevándorlási hullám felerősödésének, illetve a súlyos európai terrormerényleteknek az esztendeje – után ez az év is bővelkedett megrázó, meglepő és hosszú távú következményekkel járó eseményekben.
2016. december 30. 21:29

A migrációs válság idén is megoldandó probléma maradt, de az Európai Unió tagállamai elmozdultak arról a holtpontról, hogy egymást bírálva önálló menekültügyi politika kialakításán fáradozzanak, hiszen idén a probléma közös megoldására és a határvédelemre helyezték a hangsúlyt. Márciusban írták alá azt a menekültügyi megállapodást Törökországgal, amely jelentősen csökkentette a Görögországba igyekvő migránsok számát. A bevándorlás korlátozásához a balkáni migrációs útvonalon elhelyezkedő országok – Macedóniától Ausztriáig – is hozzájárultak intézkedéseikkel, s lezárták határaikat a bevándorlók tömege előtt. A menekültek elosztásában továbbra sem jutottak dűlőre az uniós tagállamok, az erről szóló vita egyik ellenpólusát Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a visegrádi országok, a másikat Angela Merkel német kancellár, Matteo Renzi előző olasz miniszterelnök és az Európai Bizottság jelképezte.

A bevándorlási hullámmal együtt a terrormerényletek sorozata is folytatódott. Az idei legsúlyosabb európai támadásokat március 22-én Brüsszelben a nemzetközi repülőtéren és egy metróállomáson (32 halott), június 28-án Isztambulban az Atatürk repülőtéren (45 halott), július 14-én Nizzában a tengerparton (86 halott) , illetve december 19-én Berlinben a karácsonyi vásáron (12 halott) követték el. A világ számos más pontján is aktívak voltak az Iszlám Államhoz hű terroristák, például a floridai Orlandóban, ahol júniusban 49 embert lőtt le egy melegbárban egy iszlamista.
Szíriában és Irakban sem értek véget az Iszlám Állam elleni harcok, illetve a szíriai kormánycsapatok és a lázadók összecsapásai. Az orosz katonai támogatásnak köszönhetően egyre több területet foglalnak vissza Bassár el-

Aszad szíriai elnök erői, míg Irakban megkezdődött az Iszlám Állam ottani fellegvárának számító Moszul ostroma. Az idei évtől részt vesznek a szíriai hadjáratban a török katonák is. Magának Törökországnak egyszerre több fronton kellett idén harcot vívnia: az Iszlám Állam és a kurd szeparatisták mellett július 15-én puccsot kíséreltek meg Recep Tayyip Erdogan kormányzata ellen. A sikertelen puccsot a fennálló hatalom megtorló intézkedésekkel bosszulta meg, ami kiváltotta a nyugati világ haragját.

Helyszínelés a július 14-i gázolásos merényletet követően Nizzában

Helyszínelés a július 14-i gázolásos merényletet követően Nizzában

2016 a nacionalista politikai erők előretörésének az éve is volt: Donald Trump amerikai választásokon aratott győzelmével, illetve Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépésével alábbi cikkeinkben foglalkozunk bővebben. Németországban három tartományi választáson is jól szerepelt az Alternatíva Németországnak nevű bevándorlásellenes párt, amely ma már a harmadik legerősebb politikai alakulat. Ausztriá­ban az FPÖ, Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Frontja ért el nagyon jó eredményeket, de Spanyolországban – ahol a tavaly decemberi választások után közel egy évig húzódott a kormányalakítás – és Olaszországban is előretörtek az euroszkeptikus és rendszerellenes pártok.

Eközben folytatódott a politikai, diplomáciai és gazdasági konfrontáció a NATO és Oroszország között, Brazíliában megpuccsolták Dilma Rousseff elnök asszonyt a költségvetési számok manipulálása miatt, Dél-Amerikában, majd a világ más pontjain mindenkit megrémisztett a csecsemők kisfejűségét okozó zikavírus, Európa és Kanada pedig aláírta a sokat bírált szabadkereskedelmi megállapodást, míg a hasonló egyezmény Amerikával a jelek szerint nem valósul meg.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó