Beérik az ország munkájának gyümölcse
Bár az egész 2016-os évre rányomta a bélyegét a brüsszeli erőszakos migránsbetelepítési szándék, a kötelező kvóta forszírozása, nem tudták ránk erőltetni. A bevándorlást és vele együtt szükségszerűen a terrorizmust magára húzó Nyugattal szemben sikerült elérni, hogy az ország polgárai biztonságban érezhessék magukat. A határvédelem megszervezését és a gazdasági bővülést, innovációt párhuzamosan kellett véghezvinni, ám ezek sem akadályozták meg az országot a fejlődésben. A családok előreléphettek, s az ország is megtett egy nagy lépést az erőfeszítések beértével, az eredmények beköszöntével. A növekedés beindulásának, a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak pozitív visszajelzése, hogy az ország nemzetközi elismertsége tovább emelkedett, a nagy hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába helyeztek minket. Válogatásunkból kiderül: a kedvező fejleményeket sem az ellenlábas külföldi, sem a hazai ellenzéki csoportosulások, szervezetek nem voltak képesek negatív színben feltüntetni.
2016. december 31. 10:42

Január 1.: Áder János köztársasági elnök újévi köszöntőjében úgy fogalmazott: mindenkinek az lehet a legfőbb kívánsága, hogy legyen békés a világ, mert az előző év arra intett, nincs nagyobb kincs annál, mint hogy biztonságban tudhassuk országunkat, szeretteinket, családunkat.

Január 18.: Az amerikai hírszerzés nagyszabású vizsgálatba kezdett, hogy feltárja, az oroszok nyújtottak-e támogatást európai szélsőséges pártoknak. Egy beszámoló szerint a Jobbik is az érintett alakulatok közé tartozik.

Január 23.: Gyurcsány Ferenc úgynevezett évértékelőjében ismételten hitet tett a migránsok befogadása mellett, mert úgy vélte, Magyarország nemcsak képes erre, hanem még jól is jár az ideérkező szakemberekkel.

Január 27.: A nemzetközi holokauszt-emléknapon Frölich Róbert főrabbi az M1 aktuális csatornán kifejtette: „Itt Magyarországon mi (…) nem érzünk olyan fenyegetettséget, mint a francia zsidók Franciaországban, Magyarország valamiért védettebb terület, nem érezzük azt, hogy fenyegetve lennénk, persze aggódunk a többiekért.”

Február 4.: Liberális pedagógusszerveződések tüntetéseket rendeztek Miskolcon és más városokban. Budapesten a Szabadság téren mindössze pár százan gyűltek össze. A tiltakozók szerint a közoktatásban súlyos pénzügyi és szakmai problémák vannak, s az elmúlt évek változásai miatt tarthatatlanná vált a helyzet. Bár a szakminisztérium mind a február 9-i Köznevelési Kerekasztalra, mind a későbbi tanácskozásokra meghívta az úgynevezett érdekvédőket, azok nem vettek részt rajta.

Február 15.: A tavaszi ülésszak nyitányán Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében legyen számukra nemzeti ügy a kötelező kvóta elleni sikeres fellépés és az ország megóvása az illegális migrációtól.

Február 23.: Nyakó István, az MSZP szóvivője hiába akarta elsőként beadni népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Irodánál a vasárnapi boltzár megszüntetéséről, mert megelőzte egy magánszemély. A politikus úgy vélte, a gyors leadásban az ott tartózkodó „kigyúrt” férfiak akadályozták meg, akik miatt nem tudta előbb megközelíteni a blokkolószerkezetet. Később a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és Nyakó beadványát fogadta el érvényesnek.

Február 24.: A kötelező betelepítési kvóta elutasításáról szóló országos népszavazást kezdeményez a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A feltett kérdés: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Kettős kerítés, a legkorszerűbb technikai eszközök, rendőrök és katonák védik a déli határt

Kettős kerítés, a legkorszerűbb technikai eszközök, rendőrök és katonák védik a déli határt

Február 25.: A kommunizmus áldozatainak emléknapján a köztársasági elnök Békéssámsonban tartott beszédében rámutatott: az, hogy szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető.

Február 28.: Európa fejlettsége elegendő ahhoz, hogy megfékezze a kontinensre irányuló népvándorlást, Brüsszelből azonban még a védelem szándéka is hiányzik – fejtette ki a kormányfő évértékelőjén. Hangsúlyozta: Magyarország nem hagyja, hogy mások ráerőltessék elhibázott politikájuk keserű gyümölcseit. Úgy fogalmazott: „Nem akarunk és nem fogunk (…) bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra.” Az évértékelő idején ellenzéki tiltakozás zajlott pár száz résztvevővel a Várkert Bazár előtt.

Március 15.: Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg nekünk, kit engedjünk be a házunkba és hazánkba, kivel éljünk együtt és kivel osszuk meg az országunkat – mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében a Nemzeti Múzeumnál. Arról is szól: Európában ma tilos kimondani az igazságot, így arról sem szabad beszélni, hogy Brüsszel idegeneket akar közénk telepíteni. Délután a néhány ezer embert vonzó ellenzéki tüntetésen a Kossuth téren Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője arra szólította föl a miniszterelnököt és az államfőt, hogy kérjenek bocsánatot a megalázottaktól, a kormány szüntesse meg a Köznevelési Kerekasztalt és a tüntetőkkel tárgyaljon, különben sztrájkolni fognak az iskolákban.

Március 24.: Terrorizmus elleni törvénycsomag alkotásáról döntött a kormány – jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter. Június 7-én fogadták el a belügyi tárca előterjesztését, amely létrehozza a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot. Az alaptörvény továbbá kiegészül a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendjével, amelynek elrendelése esetén a honvédség egységeit is be lehet vetni.

Április 6.: Magyarország visszafizette a 2008-ban az MSZP–SZDSZ-kormány által felvett EU–IMF-óriáshitel utolsó részletét is – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Ángel Gurría, az OECD főtitkára ezután sikertörténetnek nevezte Magyarország eredményeit.

Április 12.: A parlament megszavazta a vasárnapi boltzár néven emlegetett kereskedelmi pihenőnap eltörlését, mivel a kabinet szerint nem sikerült teljes mértékben meggyőzni az embereket a hasznosságáról. Ezzel okafogyottá vált az MSZP népszavazási kezdeményezése.

Április 20.: Vona Gábor szóvivője útján tudatta, hogy három alelnöke, Apáti István, Novák Előd és Szávay István nem lesznek a tisztújítás után az elnökség tagjai. Kiderült: helyettük polgármestereket ültetne a vezetőségbe. A Jobbik kongresszusa május 28-án az újraválasztott elnök akarata szerint döntött. Novák Előd június 6-án Vona felszólítására – megelőzve a kizárást – lemondott képviselői mandátumáról.

Április 28.: A Politico értékelése szerint Orbán Viktor az Európai Unió egyik legbefolyásosabb vezetője.

Május 1.: A városligeti szocialista majálison, rekord alacsony számú közönség vett részt. Tóbiás József MSZP-elnök arról beszélt, hogy 2018-ban nem pártszövetséggel, hanem a helyi közösségek megszólításával nyerhetnek. Kunhalmi Ágnes budapesti elnök börtönnel fenyegette a kormánypártok tagjait. A milliárdos Gyurcsány Ferenc előzetesen bejelentette, hogy a DK anyagi nehézségek miatt nem tudja megtartani a rendezvényét.

Május 1.: Gyurcsány Ferenc azt mondta egy lapinterjúban, hogy akár a Jobbikkal is összefogna az Orbán-kormány menesztése érdekében. Később hasonló gondolatokat fogalmaztak meg olyan egykori SZDSZ-es politikusok, mint Kőszeg Ferenc és Haraszti Miklós, december végén pedig Medgyessy Péter volt MSZP–SZDSZ-es miniszterelnök is.

Május 25.: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: titkosszolgálati dokumentumok bizonyítják Soros György amerikai milliárdos magyarországi befolyását. Szerinte nincs olyan migránspárti, az ellenzékhez köthető szervezet, ami mögött ne az ő pénze lenne.

Május 31.: Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője váratlanul bejelentette, hogy távozik a pártpolitikából. Társelnöki posztjáról június elsejével, parlamenti mandátumáról pedig augusztus 31-ével mondott le, párttagságát viszont megtartotta. Az LMP július 16-i kongresszusa Hadházy Ákost választotta Szél Bernadett mellé társelnöknek, és ő kapta a mandátumot is.

Június 20.: Újból meghosszabbították négy hónappal a kémkedéssel gyanúsított jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla ügyében a nyomozást – közölte az ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 20-án ismét meghosszabbítja január 20-ig a határidőt, egyúttal jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is kérik mentelmi jogának felfüggesztését.

Június 25.: Az MSZP kongresszusa Molnár Gyula volt újbudai polgármestert választotta elnöknek. Botka László szegedi polgármestert Hiller István volt kulturális miniszter váltotta a választmány élén.

Június 26.: A Magyar Idők közölte: Európában is egyedülálló az ingyenes gyermekétkeztetés, amelyet egy évvel azelőtt vezettek be. A legtöbb országban borsos áron étkeztetik a gyermekeket. A magyar állam minden bölcsődésnek és óvodásnak napi háromszori térítésmentes étkezést nyújt. 208 ezer rászoruló gyermeknek biztosítanak továbbá napi egyszeri meleg ételt minden iskolai szünidőben is.

Július 12.: Bontják a roskatag városligeti épületeket és megkezdődött a zöldterület növekedésével járó nagyszabású átalakítás. A magukat civilnek nevező Ligetvédők mindent megtesznek a munkálatok hátráltatására. Szabó Tímea, a PM társelnöke az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselők csatlakozásával július 20-ra. Az ülésen azonban sem a kezdeményező nem jelent meg, sem a támogatók, így határozatképtelenség miatt be kellett rekeszteni.

Július 23.: Európa jelenlegi vezetése megbukott, az európai biztonság helyreállításához alapvető változásokra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a nyári szabadegyetemen. Hozzátette: a brüsszeli politika egyik legnagyobb veszélyét a denacionalizálási törekvések jelentik. Ahhoz pedig, hogy csökkenjen a bizonytalanság, az unióban minden olyan kezdeményezést, ami hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani.

Augusztus 20.: Áder János ünnepi beszédében kifejtette: a magyaroknál senki sem tudja jobban, milyen a balsors, de a magyarokban volt annyi tehetség, küzdeni tudás, kitartás, hit és szorgalom, hogy bárhonnan visszakapaszkodjanak, hogy újra önmaguk lehessenek.

Augusztus 22.: Határozatképtelenség miatt nem tudták megtartani azt a rendkívüli parlamenti ülést, amelyet a Jobbik kezdeményezett – az MSZP és az LMP pedig támogatott –, hogy minden külföldön élő magyar levélben is szavazhasson, függetlenül attól, van-e magyarországi állandó lakhelye. A javaslat elfogadása értelemszerűen az október 2-i kvótaellenes népszavazás meghiúsítását vonta volna maga után.

Szeptember 10.: Amit ma ellenfeleink képviselnek, annak semmi köze a nagy liberális elődök gondolataihoz, az puszta nihilizmus és ez a nihilista szemlélet lopakodva rátelepedett a világ és az Európai Unió intézményei­re – jelentette ki Orbán Viktor a kötcsei Polgári pikniken.

Szeptember 14.: Megkezdte tényfeltáró munkáját az Alstom metrókocsik korrupciógyanús közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság. A testület elnöke, Borbély Lénárd bejelentette: indítványozza majd Demszky Gábor akkori SZDSZ-es főpolgármester meghallgatását és nem zárta ki, hogy a tanácsaiért a francia cégtől 180 millió forintot kapó Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnökhöz is kérdéseket intézne.

Szeptember 16.: A Standard & Poor’s bejelentette: befektetési ajánlású kategóriába emelte a magyar államadós-besorolást. Az indokolás szerint a magyar gazdaság markánsan javuló költségvetési, külső fizetési és növekedési mutatói miatt került erre sor. A Fitch Ratings már május 21-én felminősítette hazánkat, a harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s pedig november 5-én tette meg ezt.

Szeptember 21.: Tagadta bűnösségét Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese, aki Welsz Tamás és egy összeesküvés áldozatának tartja magát – derült ki az ellene költségvetési csalás, valamint más bűncselekmények miatt indított bűnvádi eljárás első tárgyalási napján. A vádirat szerint az akkori szocialista politikus 2007 és 2011 között ismeretlen forrásból több száz millió forint bevételre tett szert, amit külföldi bankszámlákon helyezett el, ám sem a vagyonnyilatkozatában, sem az adóbevallásában nem tüntetett fel, miközben a hivatalos jövedelme évi 10 és 23 millió forint között ingadozott. Simon az ügyészség szerint 2014-ben segítséget kért az azóta elhunyt kétes hírű vállalkozótól, Welsz Tamástól, aki megígérte, hogy mindent megtesz a külföldön rejtegetett vagyon legalizálására.

Szeptember 24.: Robbantásos merénylet történt este a Teréz körúton, amelyben két rendőr súlyosan megsebesült. Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerint a támadás célpontja egyértelműen a két járőrszolgálatot teljesítő törzsőrmester volt. A feltételezett elkövetőt a Terrorelhárítási Központ munkatársai október 19-én fogták el Keszthelyen.

Október 2.: A népszavazáson részt vevő érvényesen szavazók 98,3 százaléka, több mint 3,36 millió ember utasította el a migránsok kényszerbetelepítését. Igennel mindössze 1,64 , érvénytelenül pedig 6,17 százalék szavazott. Bár a referendum jogilag nem volt érvényes, miután a választásra jogosultaknak kevesebb mint fele, 43,31 százalék járult az urnákhoz, ám így is sokkal többen foglaltak állást egy irányban, mint az uniós csatlakozásról szóló 2003-as népszavazáson.

Október 8.: Tüntetést tartottak a Népszabadság megjelenésének felfüggesztése miatt az Országház előtt. Egy csoport a Magyar Idők példányait égette, amit a helyszínen senki sem kifogásolt.

Október 18.: Vona Gábor elfogadta a pártelnököknek szóló kormányfői meghívást, ám a négyszemközti megbeszélésen a betelepítési kvótát tiltó alkotmánymódosítás megszavazásának feltételéül azt szabta, hogy a letelepedési kötvényt szüntessék meg. Ezzel saját addigi álláspontját változtatta meg, amely szerint aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítását, az hazaáruló.

Október 23.: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Orbán Viktor a Kossuth téren összegyűlt hatalmas tömeg előtt tartott beszédében párhuzamot vont ’56 és a jelenlegi európai helyzet között. Kiemelte: a szovjet birodalomnak „azért akadtunk meg a torkán, azért tört belénk a foga”, mert ragaszkodtunk nemzeti eszméinkhez, összefogtunk és nem adtuk fel hazaszeretetünket. Közben mintegy kétszáz tüntető igyekezett megzavarni az ünnepséget, a himnuszok alatt is fütyültek, sípoltak.

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján Orbán Viktor úgy fogalmazott: a szovjet birodalomnak azért tört belénk a foga, mert ragaszkodtunk nemzeti eszményeinkhez és összefogtunk

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján Orbán Viktor úgy fogalmazott: a szovjet birodalomnak azért tört belénk a foga, mert ragaszkodtunk nemzeti eszményeinkhez és összefogtunk

Október 26.: Bőnyben a szélsőséges Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője, Győrkös István illegálisan tartott gépkarabéllyal meggyilkolt egy rendőrt, aki házkutatásra érkezett hozzá. A tettes is súlyosan megsebesült, mert a másik nyomozó viszonozta a tüzet. A gyilkost a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei fogták el. Az azóta eltelt időben egyre-másra veszik őrizetbe a szélsőséges szervezet tagjait.

November 8.: Az Országgyűlés nem szavazta meg azt az alkotmánymódosítást, amely megtiltaná idegen népesség betelepítését Magyarországra. Az ellenzék három nem szavazat kivételével nem nyomott gombot. A Jobbik értelmiségi holdudvara nemtetszésének adott hangot Vona Gáborék eljárása miatt.

November 19.: Novák Katalin szociális és családi ügyekért felelős államtitkár bejelentette, hogy a jövő évi költségvetésben tíz százalékkal többet fordítanak családtámogatásra. December elsején Rogán Antal miniszterelnöki kabinetet vezető miniszter azt javasolta: a csokot lakásvásárlásnál önrészként figyelembe lehessen venni, és az önrészt vissza lehessen igényelni az szja-ból.

Eddig csaknem 35 ezer család vette igénybe a csokot

Eddig csaknem 35 ezer család vette igénybe a csokot

November 24.: Orbán Viktor és Donald Trump megválasztott amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott. Az Egyesült Államok jövendő első embere méltatta hazánk eredményeit és meghívta a magyar kormányfőt Washingtonba.

November 24.: Aláírják a szociális partnerek a bérmegállapodást, amelynek értelmében jövőre 15 százalékkal nő a minimálbér, 25 százalékkal emelkedik a bérminimum, a munkaadói járulék pedig 5-tel csökken. 2018-ban további 8 százalékkal nő a minimálbér és 12 százalékkal a szakmunkás-bérminimum, a járulék pedig legalább 2 százalékponttal tovább apad.

November 29.: 2017-ben 1,6 százalékkal növekednek a nyugdíjak – a tervezett mértéket a jogszabályban előírt 0,9 százalékról tovább emelve. Emellett még idén minden nyugdíjas 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt is kap a költségvetési többletből – jelentette be a kormányfő az Idősek Tanácsa ülését követően.

November 30.: Tíz év fegyházbüntetésre ítélte első fokon a Szegedi Törvényszék azt a szíriai férfit, akit a tavaly szeptemberi röszkei tömegzavargással, határáttörési kísérlettel összefüggésben terrorcselekménnyel vádolt az ügyészség. Az Ahmed H. néven ismert személy volt az, aki megafonnal szervezte a migránsok támadását. December 3-án magukat civilként feltüntető szervezetek demonstráltak a vádlott mellett, majd az amerikai külügyminisztérium sokallta az ítéletet és sürgette a magyar kormányt, hogy „független civil társadalmi csoportok bevonásával vizsgálatot folytasson” a röszkei történések ügyében. A magyar külügyminisztérium úgy reagált: felháborító és elfogadhatatlan, hogy az USA külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál.
Az Alkotmánybíróság az alapjogi biztos kérdésére határozatában kimondta, hogy az unióval „közös hatáskörgyakorlás egyrészt nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével”. A miniszterelnök úgy kommentálta a taláros grémium döntését, hogy óriási segítséget kapott a brüsszeli csatához. Világossá tette, hogy a kormánynak az alaptörvény hatályos szövege alapján – alkotmánymódosítás nélkül is – joga és kötelessége kiállni az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett.

December 1.: A Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén Vona Gábor a meghívás ellenére nem vett részt. Később arra hivatkozott, hogy délvidéki vezetőkkel tárgyalt akkor, ám később kiderült, helyette wellnesshétvégére utazott Egerszalókra. Emlékezetes: a Jobbik-vezető 2010 májusában a kettős állampolgárságról tartott szavazást is kihagyta egy rádiómeghívásra hivatkozva.

December 2.: Orbán Viktor jogerősen pert nyer Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. ellen. A DK elnöke azért perelte be a miniszterelnököt, mert 2015-ben Strasbourgban az Altus uniós megbízásáról kijelentette: még nem látott olyan pártfinanszírozási botrányt, mint amilyenbe az EU keverte magát. Mint mondta: „üzleti megbízásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat.”

December 12.: Az Országgyűlés elfogadta a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot. Ennek alapján jövőre egységesen 9 százalékra, az EU-ban a legalacsonyabbra apad a társasági adó mértéke, s mérséklődnek a munkáltatói járulékok is.

December 22.: Botka László bejelentkezett a baloldal miniszterelnök-jelöltségére. Ezzel újólag feszültség kerekedett, mivel korábban Andor László volt EU-biztos nevét is fölröppentették lapunknak vezető szocialista politikusok, mint lehetséges közös baloldali kandidálóét.

December 23.: Orbán Viktor személyesen tájékoztatta Áder Jánost, hogy a Fidesz elnöksége ismét őt jelöli köztársasági elnöknek. Az államfő december 29-én elfogadta a felkérést.

December 27.: Eddig 34 500 család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt a tavaly júniusi bevezetése óta, s ez 81,5 milliárd forintos támogatást jelent – közölte Novák Katalin. A jövő évi költségvetésben minden eddiginél nagyobb, felülről nyitott keret van elkülönítve az otthonteremtési programra. Mindez azt jelenti, hogy 2017-ben az OECD-átlag csaknem kétszeresét, a GDP 4,7 százalékát fordítja az állam a családok támogatására. Jövőre tovább növekszik a két gyermeket nevelők adókedvezménye, ami évi 60 ezer forint többletmegtakarítást jelent az érintett családoknak. A gyed maximális összege 155 400 forintról 178 500-ra emelkedik.

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó