Állam és egyház elválasztva, de együttműködve létezik
Egy modern demokráciában az állam és az egyház természetesen elválasztva, de mégiscsak együttműködve létezik egymás mellett - mondta az Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett emlékév megnyitása alkalmából adott interjúban.
2017. január 8. 09:57

“Nem gondoljuk, hogy az embereket a hitüktől, a vallás által meghatározott, a kereszténység által meghatározott gyökereiktől el lehetne választani. Pontosabban el lehet, de ennek olyan súlyos következményei vannak, illetve lesznek, amelyekre nagyon nehéz szavakat találni” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki szerint hit, kultúra, gyökerek és hagyományápolás nélkül a társadalom szétesik, a közösségnek nincs jövője.

A politikának egy téves felfogása uralkodott 1990 óta eltelt negyedszázadban, Nyugat-Európában pedig még régebben uralkodik, és ott a következményei is súlyosabbak, mint a volt szocialista táborban – mondta. Utóbbi országokban ugyanis – hangsúlyozta – “az ateista, kommunista elnyomás egyfajta immunreakciót indított be”, és – szándéka ellenére – konzerválta a hagyományokat, gyökereket, közösségeket. Ezek pedig most szerinte reményt adhatnak arra, hogy Közép- és Kelet-Európán keresztül a kontinens egésze visszataláljon régi önmagához.

 

Az állam kötelessége az alapok ápolása

Kövér László az állam kötelességének nevezte, hogy ápolja azokat a kulturális alapokat, amelyeken létrejött a magyar nemzetet is magában foglaló civilizáció. Az Országgyűlés elnöke péntek este nyitotta meg Budapesten a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.

Ezzel kapcsolatban a rádióinterjúban hangsúlyozta: a reformáció elmúlt 500 éve olyan mértékben gyarapította a magyar kultúrát, ami mellett “nem lehet csak úgy, egy vállrándítással elmenni”. Megjegyezte, a XVI. században, a magyar történelem egyik legválságosabb időszakában, az ország szétesésekor a reformáció tartotta meg a nemzetet.

“A modern értelemben vett nemzetnek a születési alkalma is volt az, amikor egy időben a magyar népesség körülbelül 90 százaléka áttért az új hitre” – mondta Kövér László.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Bajnai Gordonra teszem a tétjeimet
    Soros György erőteljesen befolyásolja, sőt meghatározza azt, hogy ki legyen az ellenzék vezető figurája, egyben Orbán Viktor kihívója 2022-ben.
  • Polgármestert és jövőt választanak Győrben
    – A kabinethez hatékonyan tudom közvetíteni Győr érdekeit, hiszen mások mellett a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel is egyeztettem az újfajta gazdasági kihívások és a közbiztonság kérdéseiről, de legfőképp a megoldások lehetőségeiről – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Fidesz-KDNP győri polgármesterjelöltje. Dézsi Csaba András jelezte, ha a ő nyeri meg a választást, akkor a közgyűlésben meglesz a többsége ahhoz, hogy végrehajtsa városépítő programját.
  • Egy vezérlő elvünk van, hogy helyreálljon a normalitás
    Sajnos az Európai Néppártban sokan vannak, akik liberálisabbak akarnak lenni a liberálisoknál is, a néppárt eltolódott balliberális és a bevándorláspárti irányba. A Fidesz azonban keresztény-konzervatív párt marad, nekünk nem a fejléc, nem a házszám a fontos, hanem az értékalapú azonosság és a magyar emberek érdeke – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Judit igazságügyi miniszter.
MTI Hírfelhasználó