Állam és egyház elválasztva, de együttműködve létezik
Egy modern demokráciában az állam és az egyház természetesen elválasztva, de mégiscsak együttműködve létezik egymás mellett - mondta az Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett emlékév megnyitása alkalmából adott interjúban.
2017. január 8. 09:57

“Nem gondoljuk, hogy az embereket a hitüktől, a vallás által meghatározott, a kereszténység által meghatározott gyökereiktől el lehetne választani. Pontosabban el lehet, de ennek olyan súlyos következményei vannak, illetve lesznek, amelyekre nagyon nehéz szavakat találni” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki szerint hit, kultúra, gyökerek és hagyományápolás nélkül a társadalom szétesik, a közösségnek nincs jövője.

A politikának egy téves felfogása uralkodott 1990 óta eltelt negyedszázadban, Nyugat-Európában pedig még régebben uralkodik, és ott a következményei is súlyosabbak, mint a volt szocialista táborban – mondta. Utóbbi országokban ugyanis – hangsúlyozta – “az ateista, kommunista elnyomás egyfajta immunreakciót indított be”, és – szándéka ellenére – konzerválta a hagyományokat, gyökereket, közösségeket. Ezek pedig most szerinte reményt adhatnak arra, hogy Közép- és Kelet-Európán keresztül a kontinens egésze visszataláljon régi önmagához.

 

Az állam kötelessége az alapok ápolása

Kövér László az állam kötelességének nevezte, hogy ápolja azokat a kulturális alapokat, amelyeken létrejött a magyar nemzetet is magában foglaló civilizáció. Az Országgyűlés elnöke péntek este nyitotta meg Budapesten a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.

Ezzel kapcsolatban a rádióinterjúban hangsúlyozta: a reformáció elmúlt 500 éve olyan mértékben gyarapította a magyar kultúrát, ami mellett “nem lehet csak úgy, egy vállrándítással elmenni”. Megjegyezte, a XVI. században, a magyar történelem egyik legválságosabb időszakában, az ország szétesésekor a reformáció tartotta meg a nemzetet.

“A modern értelemben vett nemzetnek a születési alkalma is volt az, amikor egy időben a magyar népesség körülbelül 90 százaléka áttért az új hitre” – mondta Kövér László.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Az apokalipszis négy lovasa
    A nyílt társadalom ideológiái: a kommunizmus, a liberalizmus, a globalizmus és a rasszizmus.
  • Itthon 36-an fertőződtek meg egy családi rendezvényen
    Harminchatan fertőződtek meg koronavírussal egy Győr-Moson-Sopron megyei családi rendezvényen - közölte az M1 Híradója. Az esettel összefüggésben több mint 120-an kerültek hatósági házi karanténba.
  • Utcai zavargásokat hozhat az ősz Magyarországon
    A koronavírus-járvány alapjaiban írta át a politikai közbeszédet, így a pandémiát megelőző időszakhoz képest jelentősen háttérbe szorult az ellenzéki pártok között végbemenő dominanciaharc, sőt sokáig a pártok belső konfliktusairól sem lehetett hallani – fejtette ki Deák Dániel a Magyar Nemzetnek készített elemzésében.
MTI Hírfelhasználó