Tavaszra megközelítheti a jegybanki célt az infláció
A héten számos fontos makrogazdasági adatot közölnek, többek között a decemberi inflációs adatot is kiadja a statisztikai hivatal. Az elemzői várakozások alapján az éveken keresztül nulla körül mozgó ráta emelkedett, a várható fogyasztásbővülés és a bérfejlesztések miatt márciusra megközelítheti a 3 százalékos jegybanki célt.
2017. január 9. 14:58

Várhatóan az új inflációs adat lesz az egyik legérdekesebb szám a héten, amit pénteken hoz nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Novemberben éves alapon 1,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex. Az elemzői várakozások alapján decemberben az emelkedés már meghaladhatta a másfél százalékot, igaz, a Citibank 1,8 százalékos rátával számol. Ezzel az adattal már a mutató majdnem bekerülne abba a plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávba, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 3 százalékos középtávú céljához meghatározott.

Az emelkedés részben bázishatásokkal magyarázható, mivel nagyon alacsony szintről ugrik el az ármozgás az elmúlt évek gyakran negatív tartományba eső értékeihez képest. Még jelentősebb tényező azonban, hogy a megemelkedő bérekkel járó többletfogyasztás mellett egyes jövedéki adóval terhelt termékeknél is áremelkedésre lehet számítani, ami több alapvető termékcsoport áfacsökkentését ellensúlyozhatja. Emiatt Gárgyán Eszter, a Citi elemzője szerint az inflációs szint márciusra meg is közelítheti a 3 százalékos célt, miután már ebben a hónapban 2 százalék fölé emelkedik a ráta, vagyis már ténylegesen bekerül a jegybanki tűréssávba. Jelezte: az olajárak szempontjából csendesebb nyári hónapokat követően augusztus után az érték már meg is haladhatja a 3 százalékot.

Az MNB az előrejelzések alapján a vártnál hamarabb teljesülő inflációs céllal számolhat. – A javuló inflációs folyamatok a jegybankot és a piacot egyaránt elgondolkodtatják. Az utóbbi éppen ezért emelkedő kamatpályával számol 2018-ban, de már a közelebbi, éven belüli határidős kamatláb-megállapodási jegyzéseknél is emelkedés várható – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiff­eisen-elemzők értékelésében. Ezek alapján akár az is felmerülhet, hogy a belátható időtávlaton a vártnál hamarabb emel kamatot a jegybank. – Noha a piac valóban a vártnál előbbi emelést áraz, tényleges kamatemelésre az eddig gondoltnál korábban, azaz 2019 előtt szerintünk nem kerül sor – áll a Raiff­ei­sen előrejelzésében.

A korábban jelzettnél erőteljesebb inflációemelkedés mellett az MNB továbbra is a kiszámíthatóságra helyezi a hangsúlyt. Mint azt a Magyar Időknek a napokban Virág Barnabás ügyvezető igazgató elmondta: az eddigi jegybanki gyakorlattól a cél elérésekor sem várható eltérés. Ez alapján marad a tartós tartás politikája a jelenleg 0,9 százalékon álló alapkamatban.

Magyar Idők
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor reméli, a bevándorlást ellenzők egész Európában megerősödnek
    Orbán Viktor miniszterelnök azt reméli, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek, és a bevándorlást ellenző politikai vezetők jutnak jóval nagyobb szerephez a következő öt évben.
  • Nemzetközi részvételi adatok és nem hivatalos eredmények
    Ma huszonegy uniós tagállamban – köztük Magyarországon – tartanak európai uniós választásokat. Hét országban már korábban megtartották az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú voksolást, és egyes tagállamok esetében pedig már az eredményekre vonatkozó becslések is rendelkezésre állnak.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
MTI Hírfelhasználó