A nagyberuházások éve a kultúrában
Ez az év a nagyberuházások éve lesz a magyar kultúrában, a tavalyi 52 milliárd forinttal szemben idén több mint 125 milliárd forint jut kulturális célokra - mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a M5 kulturális csatorna műsorában.
2017. január 15. 09:19

A nagy építkezések között szerepel a Liget Budapest projekthez kötődő múzeumnegyed megvalósítása, valamint a Múzeumkert, az Operaház műhely- és raktárházaként működő Eiffel-csarnok, és az Iparművészeti Múzeum megújítása is - fűzte hozzá.

A reformáció emlékévéről szólva Balog Zoltán kiemelte: ma a magyarok a nyugat-európai népekhez képest jobban őrzik azokat a kulturális értékeket, amelyek naggyá tették a kontinenst. Eltolódott a kulturális tengely Európában, a migráció példája is rámutat arra, hogy Magyarország szorosabban ragaszkodik a kontinens kereszténységben gyökeredző kulturális-történelmi örökségéhez.

"A lutheri és a kálvini kiállás arról szól, hogy beszéljünk arról, ami az embereket foglalkoztatja, úgy, ahogy őket foglalkoztatja" - fogalmazott a miniszter, aki szerint a reformáció a kommunikáció egy új formáját honosította meg Európában, szakítva azzal a ma a politikai korrektséghez köthető gyakorlattal, amely nem engedi néven nevezni a dolgokat.

Az elmúlt év legfontosabb kihívása volt, hogy miként lehet összekapcsolni a kultúrát a közneveléssel. Magyarország kiválóan teljesít a magas kultúrában, de arról kevesebb szó esik, hogy a kultúra miként szervesül a felnövekvő nemzedékek életében, az iskolában és a családokban - hangsúlyozta a miniszter 2016-ot értékelve. Hozzáfűzte: komoly előrelépést könyvelhet el a kulturális alapellátás programja, amely a kultúrát a legkisebb falvakba és a határon túli magyarság legtávolabbi szegleteibe is igyekszik eljuttatni.

Balog Zoltán kiemelte: 2016-ban az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer. Ez komoly siker, amely viszont felveti a kérdést, hogy miközben a világ ily módon ismeri el a módszert, "mi magunk hogyan állunk" az iskolákban a zenekultúrával és énektanítással.

"Bizony itt súlyos feladataink vannak" - fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy erre a célra hívták életre a Mindennapos Éneklés Bizottságát. A miniszter úgy vélte: a fiatalok sikerességéhez szükséges természettudományos tudás és versenyképesség nagyban összefügg azzal, milyen humánműveltséget kapnak.

Kifejtette, az a kulturális plusz, amely a magyar oktatásba beletehető, és részben benne is van, nem kolonc, amitől meg kellene szabadulni. A műveltség segít a felnövekvő generációknak ellenállóbbá és jobban teljesítővé válni - hangsúlyozta.

A miniszter kitért arra is: az 56-os emlékév keretében mintegy ezer rendezvényt támogattak, csak Budapesten háromszázra tehető az eddigi 56-os tematikájú programok száma. Mint fogalmazott, ilyen széles társadalmi rétegeket még soha nem ért el a forradalomra emlékezés, számos vidéki és határon túli helyszínen még soha nem sikerült méltó módon felidézni a 60 évvel ezelőtt történteket.

A fiatal nemzedéket is sikerült megszólítani a könnyűzene nyelvén, az Egy szabad országért című dalt eddig több mint 1,3 milliószor hallgatták meg az interneten - mutatott rá Balog Zoltán a Miért című műsorban.

hirado.hu - M5
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó