Nógrádi: nem valószínű egy balti háború
A január 20-ig hivatalban lévő amerikai elnök, Barack Obama az elmúlt hetekben olyan intézkedéscsomagokról döntött, melyek nyilvánvaló célja szembemenni utódjával, Donald Trumppal – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
2017. január 15. 11:36

Példaként említette Izrael elítélését a biztonsági tanácsban, a 35 orosz diplomata kiutasítását azzal a váddal, hogy kémkedtek.

A szakértő idézte Donald Trump egyik kijelentését, miszerint elege van abból, hogy az Egyesült Államok tartja fenn a NATO-t. A 90-es években egy sokkal kisebb szövetség kiadásainak 50 százalékát állta Amerika, jelenleg 74 százalék. Európa a világválság óta levette a katonai kiadásait, Amerika pedig jelenleg elképesztő fölényben van a NATO-ban. Eddig az volt az elv, hogy a tagállamok a GDP 3 százalékát fordítsák katonai kiadásokra, ezt a rátát levitték 2 százalékra. A 28 államból azonban ezt csak USA, Nagy-Britannia, Észtország, Görögország, de ők a törökök ellen fegyverkeznek és az utóbbi időszak drasztikus kiadásai után Lengyelország – hangoztatta.

Obama és az a stáb, mely a következő amerikai kormányt fogja alakítani teljesen ellentmondásos nyilatkozatokat tettek eddig mindenről. Obama a kormányába bevett oroszbarátokat, ilyen a külügyminiszter és olyan személyeket is, akik kőkeményen oroszellenesek. Január 20-a után Donald Trump fogja meghatározni amerikai külpolitikát. Jelenleg azonban azok a mondatok, amelyeket Moszkvának és más egyéb helynek küldenek, ellentmondásosak – hívta fel a figyelmet.

Európa egy része az orosz-ukrán konfliktusból azt a következtetést vonta le, hogy az oroszok bármikor képesek Európában támadni, és az orosz agresszív politika folytatódhat. Ez az Obama-féle álláspont, amit osztanak a britek, a skandináv országoké, a balti államoké és a lengyeleké. Ezzel szemben a francia, német, cseh és szlovák álláspont az, hogy az oroszokkal meg kell állapodni, az embargót meg kell szűntetni, mert mindkét fél rengeteget veszít rajta. A probléma az, hogy nem tudjuk, január 20-a után mi történik majd, Donald Trump nyilatkozatai egyelőre tökéletesen ellentmondásosak, de számára Oroszország sokkal fontosabb lesz, mint volt Barack Obama idején – magyarázta.

A balti országokról elmondta, hogy kettőben- Lettország és Észtország – rendkívül erős – 25-30 százalékos – az orosz kisebbség. Litvániában csak 5 százalékos. ezeknek az országoknak rendkívül feszült a viszonya Moszkvával. Én kizártnak tartom a háborút, de a feszültség sajnos adott – fogalmazott.

A térségbe egy zászlóaljnyi kontingenst visznek. Ez azt jelenti, hogy az oroszok egy támadás során nem az ott élő letteket, litvánokat, észteket céloznák meg, hanem a NATO-erőket. A katonai szövetség felől így egy azonnali válaszcsapásra számíthatna. (…) Ez egy üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miszerint a NATO az új tagokat ugyanúgy védi, mint a régieket. Üzenet azért, hogy ne legyen háború ott, de ilyen veszély nincs is, főként azért, mert Donald Trumpnak kiváló orosz kapcsolatai vannak – jegyezte meg a szakértő.

Hozzátette: Irakot, Szíriát, Iránt sem lehet megoldani orosz-amerikai együttműködés nélkül. Igaz, mindkét vezető, Trump és Putyin is rendkívül karizmatikus, és hogy két ilyen vezető miben fog megállapodni, nagyon érdekes lesz.

hirado.hu - M1 - Ma reggel
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
  • Tisztifőorvos: a járvány egyértelműen lecsengőben van
    Müller Cecília: A március 4-i első megbetegedések után fokozatosan emelkedett a görbe. A 10. héten 9, a 11. héten 30 megbetegedést, majd az ezt követő hetekben 100, 200, 300 körüli új fertőzést regisztráltak, a csúcs pedig a 15. héten volt, ekkor 712 ember fertőződött meg. A 16. héttől folyamatos csökkenés látható.
MTI Hírfelhasználó