A NATO-nak többet kellett volna tennie
Soha ilyen jó remény nem volt még a szíriai rendezésre a polgárháború kirobbanása óta, megoldás azonban kizárólag akkor születhet, ha az amerikaiak és az oroszok meg tudnak állapodni egymással – jelentette ki Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán.
2017. január 16. 22:47

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a helyzet megoldását segíti Donald Trump megválasztott amerikai elnök pragmatikus álláspontja, a szíriai tűzszüneti egyezmény és az Asztanában január 23-án kezdődő békekonferencia.

A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, csak a béke megteremtése utána kellene majd megnyitni a vitát arról, hogy ki vezesse az országot, és a leghelyesebb az lenne, ha ezt a döntést a szíriai emberekre bíznák. A közel-keleti helyzet kapcsán Szijjártó azon véleményének adott hangot, hogy „csak akkor lehet tartós politikai megoldásra számítani a térségben, ha olyan decentralizáció megy végbe, amely minden etnikai és vallási közösség számára lehetővé teszi a biztonságos életet”.

Adminisztratív zónára van szükség

Szavatolni kell a keresztény közösségek visszatérését és biztonságát. Ez ma „kevésbé biztosított”, ezért egy „adminisztratív zóna” létrehozására van szükség a térségben, amelyben nemzetközileg garantálni lehetne a keresztények visszatérését – vélekedett a tárcavezető, aki szerint ez a megoldás semmilyen módon nem sérthetné egyetlen állam területi integritását és szuverenitását sem.

Az uniós külügyminiszterek ülésének munkaebédjét a közel-keleti békefolyamat kérdése uralta, amelyről szólva Szijjártó hangsúlyozta, „továbbra is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások nyomán jöjjön létre a kétállami megoldás”.

Mint mondta, a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan intézkedést, amely távolabb visz ettől a céltól, ezért nem tartották helyesnek az előző napi párizsi békekonferencia időzítését és konstrukcióját sem. „Furcsa egy kétállami megoldásról beszélni úgy, hogy az a két állam vagy két identitás nincs ott” – fogalmazott.

Többet kellett volna tennie a NATO-nak

A sajtótájékoztatón egyebek mellett Donald Trump azon kijelentéséről is kérdezték a külgazdasági és külügyminisztert, amelyben a megválasztott amerikai elnök a NATO-t „elavultnak” nevezte. Szijjártó hangsúlyozta, Trump a The Times-nak adott interjújában azért minősítette így a NATO-t, mert az nem foglalkozik a terrorizmussal.

Márpedig az vitathatatlan, hogy a NATO-nak erőteljesebben és eredményesebben kellett volna fellépnie a terrorellenes küzdelem terén.

„Ha mindezt egy liberális megválasztott amerikai elnök mondta volna, akkor azért szerintem nem kéne meglepődnünk, ha az európai liberális média- és politikai elit most úgy ünnepelné a nyilatkozattevőt, mint akinek a szavai fantasztikusan progresszívek, és európai szempontból mindenképpen jól meg kell őket gondolni” – mondta Szijjártó.

Hozzátette, Közép-Európai mindig vesztett azon, ha a Kelet és a Nyugat konfliktusban volt egymással, ezért Magyarországnak egyértelműen érdeke az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok rendeződése.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Bogár László: Majdan = Hongkong?
    A tüntetők amerikai zászlókkal vonulnak fel, és a pekingi amerikai követség munkatársa, aki mellesleg a CIA fedett tisztje egy hongkongi hotel különtermében tart eligazítást.
  • Szarka László Csaba: Klíma-inkvizíció
    Kezdtem megbizonyosodni a felől, hogy sok minden nem stimmel a globális felmelegedés körül. Ma már egyértelműen látható, hogy a modell eltér a valóságtól. Úgy vélem, hogy e tényt – immár több évtizedes adatsor birtokában – minden kutatónak kötelessége lenne észrevennie, világnézettől függetlenül.
  • A magyar állam az evangéliumi értékekre kezdett épülni
    Ezek az uralkodók meglátták a kereszténységben a "társadalom egyesítő erejét" - jelentette ki. Stanislaw Gadecki kitért arra, hogy nehéz felbecsülni, mit adott Magyarországnak a kereszténység felvétele.
MTI Hírfelhasználó