A kormányzás lényege a kultúra
A mostani kormányzás lényege a kultúra - hangsúlyozta A kultúra mint megtartó erő című parlamenti konferencián szerdán az emberi erőforrások minisztere.
Utoljára frissítve: 2017. január 18. 21:12
2017. január 18. 14:30

Balog Zoltán elmondása szerint kormányzásuk célja, hogy a kultúra lelki, szellemi tartássá álljon össze. Ezt segítik a materiális eredmények, amelyek aztán szemléletváltáshoz is vezetnek - hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte, hogy az utóbbi években folyamatosan csökken a szegénység és az államadósság, miközben nőnek a bérek; a tárcánál nincs olyan terület, amelyre ne fordítanának többet, mint a megelőző években.

Az eredmények jelenleg a családpolitikában mutatkoznak meg a legvilágosabban: jelentősen nőtt a házasságkötések száma, noha egyre kevesebb a házasulandó korú fiatal, míg a válások száma 15 százalékkal, a művi terhesség-megszakítások száma 23 százalékkal esett vissza az elmúlt négy évben - emlékeztetett.

Balog Zoltán elismerte, hogy ezekben az eredményekben a családi adókedvezmények, az otthonteremtési támogatások is szerepet játszhatnak, a változásoknak mégis kulturális üzenete van: a szabadság és tulajdon együtt jár - jegyezte meg. Mint hozzátette, a kultúra része az oktatás és a köznevelés is: kulturális kérdés, mit gondolunk a történelemről, de egy olyan emberkép felmutatása is, amelyre lehet jövőt építeni.

Balog Zoltán kiemelte annak fontosságát, hogy a kormányzati döntések a nemzeti és történeti identitásból induljanak ki.
Mint elmondta, a migráció kérdésében például a magyar lakosság 80 százaléka egy olyan kormánypolitika mögött áll, amelyet "Európa elitje" bírál, a közép-európai államokban azonban a közös történelmi tapasztalatok miatt közös a veszélyérzet is. Nem emberekre mondunk nemet, hanem egy globális folyamatra, amely képes tönkretenni sokak életét - hangsúlyozta Balog Zoltán.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy a kulturális identitás miként erősítheti a migrációs nyomás idején az összetartozást. Az elmúlt év eseményei is igazolták, hogy Közép-Európának korábban nem látott kihívásokkal kell szembe néznie a modern kori népvándorlás időszakában - emelte ki, hozzátéve: hatékony, cselekvő érdekérvényesítésre van szükség, különben kultúránk olyan mértékben hígulhat fel, hogy elveszítheti karakterét.

Hoppál Péter elmondása szerint a befogadás és a kultúrák összeolvadás része hagyományainknak, de a most tapasztalható jelenségek legfőbb veszélye az, hogy a folyamatot külföldről irányítják és hogy óriási tömegekről van szó. Mértéktartó becslések szerint is legalább 35 millióan mozgásban vannak - figyelmeztetett az államtitkár, aki szerint egy ilyen léptékű vándorlás természeténél fogva soha nem békés, szétfeszíti a helyben talált kultúra kereteit.

Mint felidézte, öt esztendeje lépett hatályba Magyarország alaptörvénye, amely kimondja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek fenntartása, védelme a nemzet és az állampolgárok közös kötelességét képezik.

A kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kultúrára: 2010 óta egyaránt nőtt a könyvtárak, a muzeális intézmények, a múzeumlátogatók, közművelődési intézmények, közösségi színterek, közművelődési rendezvények és a művészeti szervezetek száma is - közölte Hoppál Péter.

Kövér: meghatározó, hogy vissza tud-e kapaszkodni a közösségi értéktudat

Az előttünk álló évtized Európájának jövőjét meghatározó kérdés, vissza tud-e kapaszkodni Nyugaton a kisebbségbe szorult közösségi értéktudat, illetve Közép-Európában meg tudja-e őrizni még meghatározó befolyását a politikai folyamatokra. Erről az Országgyűlés elnöke beszélt szerdán a Parlamentben egy kulturális konferencián.

Kövér László A kultúra mint megtartó erő című rendezvényen köszöntő beszédében kiemelte: ha meghatározó marad a magát liberálisnak mondott szemlélet, "amely az emberi jogok és az egyenlőség nevében elkerül szinte minden felelősségre és áldozatvállalásra vonatkozó normát, akkor Európa a következő évtizedekben demográfiailag, gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan elsorvad, a geopolitikai játszmák áldozatává válik".

A házelnök kitért arra, hogy a kontinens középső, Drezdától Brassóig és Dubrovniktól Tallinnig található részén élő nemzeteket különösen a 20. század közepe óta jellemzi a jól beazonosítható mentális és lelki állapot, a közösségi értéktudat, szemben a nyugat-európai társadalmak többségében megtalálható egyéni-fogyasztói értéktudattal. Utóbbi - mint Kövér László fogalmazott - "az utóbbi három évtized neoliberális hatása alatt elszakadt a protestáns gazdasági etika alapelveitől, eltorzult és ebben az állapotában vált napjainkra meghatározóvá".

"Ebben az értéktudatban a nemzet fogyasztói társadalommá alakul, a vallási, transzcendens szemlélet többé nem érték, helyére a materiális gyakorlat, azaz a fogyasztás lép, az állam alapfeladatává nem a közjó és a közérdek, hanem a magánérdek szolgálata válik, a család intézménye pedig nem a gyarapodás lehetséges erőforrása, hanem az egyéni fogyasztás csökkenésének kockázati tényezője" - mondta a házelnök. Megjegyezte, hogy egy ilyen világban a közösségközpontú, nemzetépítő állam közellenséggé válik, az egyház és a család intézménye ideológiai támadások kereszttüzébe kerül, "sőt a szilárd azonosságtudat megrendítése és felszámolása céljából folyamatos támadás éri a férfiak és nők nemi identitását is".

Kövér László szerint az Európai Unió mára elveszíteni látszik gazdasági erejét, önvédelmi képességét és erkölcsi tartását, mert belső egyensúlya megbomlott, és ha nem sikerül visszaállítani az egészséges egyensúlyt, akkor Európa nem lesz képes megfelelni az őt érő egyre szaporodó és egyre erőteljesebb kihívásoknak. "Ez a 21. századi európai reálpolitika igazi tétje, amelyet mi, magyarok elsők között ismertünk fel Közép-Európában" - jelentette ki.

"Ha a nemzeti méltányosság és a kölcsönös kiengesztelődés helyett az emocionális nemzeti kizárólagosságok útját járjuk tovább, akkor holnap a tegnapi győztesek is minden bizonnyal vesztesekké fognak válni és akkor itt, Közép-Európában előbb vagy utóbb közösen fogjuk elveszíteni nemzeti államainkat, politikai, gazdasági és szellemi szuverenitásunkat, nemzeti önrendelkezési képességünket, valamint a közösségi értéktudatot" - fejtette ki a házelnök. Hozzáfűzte: Ady Endre száz évvel ezelőtti gondolatának - a magyarság elvész, ha elveszti magát - tanulságát a magyaroknak a közép-európai társak bevonásával kellene továbbgondolniuk.

Kövér László hangsúlyozta: 2010 óta a felelős magyar politika esélyt teremtett arra, "hogy egy olyan magyar államot építsünk ismét, amely szolgálja és nem kiszolgálja a nemzetét, és a magyar emberek saját munkájukból tudjanak élni, gyarapodni, hogy megerősítsük a magyar emberek közösségi értéktudatát".

"Készen állunk arra, hogy ne csak a saját és közös európai szellemi értékeinket, hanem a saját és egyben közös európai fizikai határainkat is megvédjük minden illegális behatolástól, (...) hogy Magyarország a jövőben is maradjon a magyaroké, Európa pedig az európai embereké" - jelentette ki Kövér László.

A konferenciát megnyitó Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány a kulturális alapellátás programján keresztül továbbra is minél szélesebb rétegeket kíván bevonni az értékes kultúra tárházába, fogyasztásába, életrendjébe, és hisznek abban, hogy ez erősíti és felemeli a társadalmat.

Az államtitkár felidézte, hogy egy évvel ezelőtt ugyanitt, az Országház Felsőházi termében A kultúra felemel címmel tanácskoztak, és annak a rendezvénynek az előadásait a mostani alkalomra kötetbe rendezték.

A kultúra és a gazdaság kapcsolata

A kultúra és a gazdaság kapcsolatáról, a kelet-közép-európai nemzetek közös tapasztalatairól, a színházi életről, valamint a magyar kultúra külföldi lehetőségeiről beszéltek A kultúra, mint megtartó erő című konferencia befejező szakaszának előadói szerdán az Országházban.

Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, kutató professzor azt emelte ki, hogy a kultúra szoros összefüggésben áll a gazdasági teljesítménnyel. Mint kifejtette, a kultúra mint klasszikus fogalom vonzóerőként hat a turizmusra, viselkedési kultúraként megbízható, a minőség iránt elkötelezett munkaerőt hoz, a csoportkultúra hat az intézmények, szervezetek teljesítményére, a regionális kultúra segít építeni a helyi képességekre, az össznemzeti kultúra pedig azt mutatja, miként bíznak meg egymásban a társadalom tagjai.

"A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló kutatások a jó állam témájában is azt mutatják, hogy a kulturális tényezők az egész társadalom és gazdaság teljesítményére nagy hatással vannak" - szögezte le Csath Magdolna.

Tőkéczki László történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense a visegrádi együttműködés kialakulásának történelmi hátterét vázolta fel. Kitért arra, hogy a négy nemzet között időnként felszínre kerülő bizalmatlanság az elmúlt évszázadok különböző nagyhatalmi törekvéseiből ered, és emiatt magas szintet érhet el a veszélyeztetettség érzése is.

"A kiegyezés 150. évfordulóján tisztázni kellene, hogy a Habsburgok saját dinasztikus érdekeik mellett igyekeztek figyelembe venni a birodalom területén élő minden nép érdekeit, éppen a kialakult viszonyok fenntartása érdekében" - mondta Tőkéczki László, aki szerint a visegrádi népek a hazafiság, a nemzeti identitás erősítésével tudják közös céljaikat is elérni.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója - García Lorcát idézve - úgy vélte, a színház az egyik legjobb eszköz egy ország építésére. Hatalmas pillanatnak nevezte, amikor 2002-ben "az akkori elit óriási ellenszele ellenére" sikerült átadni az új Nemzeti Színház épületét. Kitért annak fontosságára, hogy olyan saját színházi nyelvet sikerüljön kialakítani, amely kijózanodik a német színházi hatástól, miközben folyamatosan nyit.

A színházvezető szólt a fővárosi színházak érthetetlen túlsúlyáról, és kiállt a kőszínházi struktúra dominanciája mellett, utalva arra a kiemelkedő adatra, amely szerint tavaly 6,7 millió színházlátogató volt Magyarországon. "A Magyar Teátrumi Társaság kétpólusúvá tette a színházat, ami ettől szabadabb lett" - fogalmazott Vidnyánszky Attila.

Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: Magyarországot gazdag kultúrával rendelkező országként tartják számon a világban. "Fontos alapvetés, hogy Magyarország kulturális potenciálja mindig is erősebb volt, mint gazdasági, politikai ereje, és ez a jövőben is így lesz".

A Balassi Intézet vezetője fontosnak nevezte, hogy a világban mindenütt élnek figyelemre méltó teljesítményt felmutató magyarok, akikre támaszkodni lehet a magyar kultúra külföldi népszerűsítésében. Szólt az ösztöndíjazás kiemelkedő szerepéről, a műfordításra fordított eszközökről és forrásokról, utóbbi kapcsán megjegyezte: a magyar irodalom külföldi elismertsége ma erősebb, mint valaha volt. Hammerstein Judit felidézte a magyar modernizmus tavalyi New York-i bemutatásának sikerét, valamint a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad kiemelkedő eredményeit.

A konferenciát záró előadásában Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy immár mintegy 500 milliárd forint jut nemzeti forrásból kulturális beruházásokra, ami méreteiben a millenniumi időszakot idézi. Hozzátette: a kulturális témában elfogadott kormány-előterjesztések száma 2011 óta több mint háromszorosára nőtt.


   

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó