Az anyaország feladata a segítés
A huszonnegyedik órában vagyunk a Kárpát-medencei magyar autonómiák megteremtéséhez; ha néhány éven belül nem készülnek el ennek koncepciói, történelmi lehetőséget veszítünk el – hangsúlyozta a Hitel-Est szerdai budapesti rendezvényén Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
2017. január 18. 22:38

Hangsúlyozta, az autonómia „soha nem elszakadást jelent”, hanem a „többségi társadalommal kooperációban, megegyezésben kell ennek létrejönnie”. A többféle létező megoldásra utalva megjegyezte, „amit szabad Európában bárhol, azt legyen szabad a magyaroknak is”.

Az elv most az, hogy legyen minden területen egységes elképzelés – jegyezte meg Szili Katalin, kitérve arra is, hogy a közelmúltban sikerült több egyeztetésen közelíteni egymáshoz a székelyföldi autonómiára vonatkozó két koncepciót.

Kiemelte, a helyieknek kell eldönteniük, hogy mit szeretnének, az anyaország feladata a segítés, a „menedzselésben” való támogatás. Szili Katalin hangsúlyozta: láttatni kell szomszédainkkal, hogy az autonómia a megmaradásról szól és az egyenjogúságot biztosítja, az ez évben kutatandó kérdésnek nevezve annak vizsgálatát, hogy „szándékában áll-e a következő generációnak fölemelni ezt a zászlót”.

Mint mondta, az elmúlt évtizedek legnagyobb problémája a népességfogyás volt, de Magyarország uniós csatlakozásával azt is felvállaltuk, hogy ez sokaknak nyújtja a más államba költözés lehetőségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene megteremtenünk a visszajövetelük lehetőségét – fűzte hozzá.

Megjegyezte, az uniós polgárok 85 százaléka többségi társadalmakhoz tartozik, tizedük él kisebbségben, és öt százalék a migránsok aránya, de „Európa az öt százalékkal foglalkozik, a tízzel nem; ez a mi legnagyobb bajunk”.

Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa arról beszélt: a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete rossz, de a környező népek sincsenek jobb szituációban.

Mint mondta, az elmúlt 25 évnek voltak olyan mozzanatai, amelyekre nem lehetünk büszkék a magyar nemzetpolitikában, „de azért az tény, hogy a lélekben 15 millió magyar gondolatától eljutottunk ma a gyakorlati nemzetegyesítés folyamatáig”, ami sokkal mélyebbre ható, mint ahogyan az a médiában megjelenik.

Ráadásul, tette hozzá, ma már nem csupán a Kárpát-medencében gondolkodunk, hanem „világnemzetté váltunk”, ami újabb és a korábbiaktól eltérő kihívásokat hoz magával. Juhász György, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos főmunkatársa annak a véleményének adott hangot, hogy 2010 óta „létrejött a preautonómia állapota”, mivel a magyar kormány a szükséges lépések kilencven százalékát megtette.

Mint mondta, a megvalósításban Észak- és Közép-Bácska „igen elöl áll”, a sorban a második Erdély; szerinte a szlovákokkal azt kell megértetni, hogy – szemben az ő történelmi példájukkal – „az autonómia nem azonos a szeparatizmussal”.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó