Obamával teázik reggel Trump
Hamarosan hivatalosan is új elnöke lesz az Egyesült Államoknak. Donald Trump már megérkezett Washingtonba, beiktatási ünnepségsorozata is elkezdődött.
2017. január 20. 00:23

Donald Trump gépe magyar idő szerint csütörtök késő délután szállt le Washingtonban. Este számos programot rendeznek még, illetve díszvacsorát tartanak a republikánusok.

Szertartás és tea után lesz a beiktatás 

Pénteken kora reggel a másfél évszázados hagyományok szerint a leendő elnöki és alelnöki pár a Fehér Ház melletti templomban szertartáson vesz részt.

Ezt követően Donald Trump és hitvese, Melania a búcsúzó Obama-házaspárnál vendégeskedik, és a Fehér Házban teáznak. Onnan indulnak majd gépkocsikonvojjal a Capitoliumhoz, annak lépcsőjénél lesz az eskütétel helyi idő szerint pontban délben.

Két Bibliára tesz esküt Trump 

Az alkotmány előírása szerint Amerika vezetőjének a Bibliára kell felesküdnie. A leendő, presbiteriánus elnök két Szentírásra tesz majd esküt: a családi Bibliára, amelyet még édesanyjától kapott, illetve Abraham Lincoln volt elnök Bibliájára.

A beiktatást, mint mindig, a Legfelsőbb Bíróság elnöke – ezúttal John Roberts vezeti majd. Egy ideig úgy tűnt, Clarence Thomas konzervatív bíró vezeti majd, így ő lett volna az első színes bőrű, aki elnököt esket.

Az esküt követően az Egyesült Államok 45. elnöke, Donald Trump beszédet mond, majd egészen a Fehér Házig megy a Pennsylvania sugárúton. Az alelnök is így lesz, akit az elnök előtt fél órával esketnek fel.

Nem csak ünneplők lesznek 

Az ünneplő tömeg mellett várhatóan tüntetők is lesznek, akik megpróbálhatják megzavarni az ünnepséget. Csütörtök estig 27 csoport jelentette be, hogy demonstrálni kíván az új elnök ellen. Néhány napja egy újságban hirdetést adtak fel, amelyen tüntetőnek lehetett jelentkezni. A résztvevőknek 2500 dolláros javadalmazást ajánlottak fel.

Délután fél háromkor a már beiktatott elnök és alelnök az arlingtoni katonai temetőben megkoszorúzza az ismeretlen katona emlékművét. Ezután Donald Trump elmegy a Lincoln emlékmű előtt tartandó koncertre is, ahol még egy beszédet tart majd.

Este az új elnöki pár három beiktatási bált is megnyit, amivel részükről lezárul az ünnepléssorozat.

A beiktatást 1937 óta tartják január 20-án. Korábban március 4-én volt a ceremónia, de egy alkotmánymódosítással előbbre hozták, hogy közelebb essen a választásokhoz. Érdekesség, hogy a legelső elnöki beiktatást nem Washingtonban, hanem George Washington New Yorkban tette le az esküt.

Mit tett a békéért a leköszönő amerikai elnök?

Barack Obama távozó amerikai elnököt beiktatásakor a diplomácia világa nagyrészt reményekkel és megelőlegezett bizalommal fogadta. Nyolc év múltán viszont kiderült, hogy a túlzottan megengedő külpolitikai irányvonal óriási támadási felületet hagyhat egy magát világhatalomnak tartó ország esetében.

Barack Obamát a remény és a változás hívei juttatták el az Egyesült Államok elnöki székébe, ám támogatói közül sokan csupán egyetlen dologban reménykedtek: hogy valahogyan képes lesz megállítani a George W. Bush által indított külpolitikai dominó-effektust.

Ám utólag kiderült, hogy a keménykezű, következetes külpolitikai döntések néha humánusabb eredményt érhetnek el, mint az óvatos, felemás kompromisszumok. Barack Obama nyolc évig tartó elnöksége alatt ugyan számos szövetséget kötött, de az amerikai hadsereg légicsapásai lehetséges, hogy tovább élnek majd az emberek emlékezetében, mint a baráti, diplomáciai gesztusok.

Megelőlegezték neki a békedíjat

Egy évvel megválasztása után és beiktatásának évében, 2009-ben Obamát Nobel-békedíjjal tüntették ki. Az indoklás szerint az elismerést a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseiért kapta. Obama akkor azt mondta, hogy meglepte a döntés. A világ sok elemző szerint nyolc év múltán azt mondhatja – amit néhányan már akkor is mondtak –, hogy korai volt a díj.

Forrás: Twitter

Egyszerre négy háború

Az Egyesült Államok soha annyi háborúban egyidejűleg nem vett részt, mint Obama elnöksége alatt. Amikor Barack Obama elnök lett, az ország két jelentős háborúval kínlódott: Afganisztánban és Irakban. Az új elnök azt ígérte, mindkettőnek véget vet: az egyiket megnyeri, a másikat befejezi, a közelmúlt történelme viszont teljesen mást mutat.

Az Afganisztánban folyó háború immár az amerikai történelem leghosszabb ideje tartó folyamatos konfliktusa, s az Egyesült Államok aktívan részt vesz katonai hadműveletekben egy sor másik országban is.

Forrás: Twitter

Líbiában a Moammer Kadhafi diktátor megbuktatásához vezető, 2011-es amerikai intervenció óta káosz uralkodik, az arab ország a terroristacsoportok egyik fészke lett. Szíria pedig egyes kommentátorok szerint állóháborúvá változott Washington számára, főleg amióta Damaszkusz mögé állt az a Moszkva, amellyel – a Krím bekebelezése miatt – Washington összerúgta a port.

Jement évek óta bombázzák, a lakosság éhínséggel küszködik, az arab ország az összeomlás szélén áll, s bár a háborút Szaúd-Arábia vívja, a háttérben Amerika pénzzel és fegyverrel segíti az ellenálló feleket, ezzel meghosszabbítja az országot sújtó humanitárius katasztrófát.

Bár 2011-ben végzett a rettegett terroristavezérrel, Oszama bin Ladennel, Obama nem tudott hatékony megoldást kínálni az Iszlám Állam visszaszorítására. Ázsiát ugyan politikájának prioritásává emelte, de mégsem jutott egyről a kettőre a térséggel kötendő kereskedelmi megállapodással, amely zátonyra is futott.

Hova vezetnek a hidak?

Obama képes volt hidat építeni az Egyesült Államok két korábbi esküdt ellenségéhez, Iránhoz és Kubához: az utóbbival több évtizednyi szünet és háborúskodás után helyreállította a diplomáciai viszonyt, de az Iránnal kötöt hathatalmi atomalkut Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a legtöbb reoublikánus politikus azonnal széttépné, mivel úgy gondolják, hogy túl sokat engedett a közel-keleti agresszornak.

Legfontosabb külpolitikai örökségének a klímavédelmi megállapodást tartják.

Putyinnal szemben elbukott?

Támogatói és hívei szerint Obama kiegyensúlyozó szerepet vállalt a globális politikai színtéren, ám kritikusai szerint két veszélyes hatalmat is szabadjára engedett: Oroszországot és Kínát.

putin obama

Obama elnökségének utolsó szakaszában Washington szankciókkal sújtotta Moszkvát a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás után, de emellett megtagadta a fegyverszállítást is Kijev részére.

Republikánus ellenfelei folyvást azon gúnyolódtak, hogy Obama „túl puhány” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akiről azt állították, hogy alá akarja ásni a nyugati szövetségi rendszert. Elemzők a sors iróniájának tartják, hogy Barack Obama most olyan republikánus elnöknek adja át a hatalmat, aki – vele ellentétben – új stratégiai partnerséget kíván és ígér Moszkvával.

Medvegyev: Washington Obama alatt lerombolta az orosz-amerikai viszonyt

Moszkva abban bízik, hogy az új washingtoni vezetés kész kivenni a részét a kétoldalú viszony javításából.

Barack Obama elnöksége alatt az amerikai kormányzat lerombolta az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatait, de Moszkva abban bízik, hogy az új washingtoni vezetés kész kivenni a részét a kétoldalú viszony javításából – közölte Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök csütörtök esti Facebook-bejegyzésében.

Medvegyev Obama elnökségének utolsó napján közzétett értékelése szerint a távozó adminisztráció munkájának egyenlege “rendkívül ellentmondásos”.

Az orosz kormányfő a pozitívumok között emelte ki, hogy a két országnak sikerült közösen megoldania egy sor komoly nemzetközi problémát; a többi között szerződést írtak alá a nukleáris fegyverek csökkentéséről, vezető szerepet játszottak az iráni nukleáris program korlátozásában, és Szíriában elérték a vegyi fegyverek megsemmisítését.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a második elnöki ciklus végére az orosz-amerikai kapcsolatok “teljességgel degradálódtak”.

hirado.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
  • Tisztifőorvos: a járvány egyértelműen lecsengőben van
    Müller Cecília: A március 4-i első megbetegedések után fokozatosan emelkedett a görbe. A 10. héten 9, a 11. héten 30 megbetegedést, majd az ezt követő hetekben 100, 200, 300 körüli új fertőzést regisztráltak, a csúcs pedig a 15. héten volt, ekkor 712 ember fertőződött meg. A 16. héttől folyamatos csökkenés látható.
MTI Hírfelhasználó