Újra kell tervezni az euróövezetet
Újra kell tervezni az euróövezetet, mert nincsenek meg az eszközei az egyensúlyhiányok kezelésére, a deficites országokat deflációra szorítja, míg a többlettel rendelkező országok nem hajlandóak ösztönözni a gazdaságot.
2017. január 23. 22:07

Matolcsy: erős hidakat kell építeni az Európai Unió és a Távol-Kelet között

A jegybank elnöke ezt a Budapesten megrendezett Lámfalussy-konferencián mondta hétfőn, kiemelve, az együttműködés Kínával hozzásegíti Európát az EU gazdaságának újraépítéséhez, megerősítéséhez.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn negyedik alkalommal rendezi meg a Lámfalussy-konferenciát, a Lámfalussy Lectures nevű tanácskozást a kiemelkedő, magyar származású európai közgazdász, az "euró atyja emlékére". A Lámfalussy Sándorról, a magyar származású közgazdászról elnevezett nemzetközi konferencia fókuszában az idén is az európai integráció válságának problémái és megoldási lehetőségei állnak.

A tanácskozás elején Matolcsy György kérésére a konferencia résztvevői néma felállással emlékeztek meg az olaszországi busztragédia áldozatairól.

A konferencián átadták a tanácskozás hagyományaihoz kapcsolódó díjakat. A Popovics-díjat idén Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója kapta.

A Lámfalussy-díjat Jacques de Larosiére, az IMF volt vezérigazgatója kapta.

Matolcsy György a konferencia megnyitó beszédében hangsúlyozta: ennek a konferenciának az "egyértelmű és kristálytiszta üzenete" az, hogy Európában, különösen az Európai Unióban (EU) hidakat kell építeni politikai, intellektuális, pénzügyi és emberi hidakat az EU és Kína között, az EU és a Távol-Kelet között.

Kiemelte: Európának sikerült egy egyedi sikertörténetet kiépítenie az elmúlt 500 év során, azonban az elmúlt század első felében Európa lerombolta önmagát, a hosszú világháború alatt. Az elmúlt század második felében sikerült újjáépíteni Európát - hangsúlyozta Matolcsy György, hozzátéve, sikerült erős együttműködést kialakítani az Európai Unión belül, és nagyon rövid időn belül egy igazi, nagy sikertörténetet valósított meg Európa, az euró bevezetését, 1999-től ígeretes történet volt az euró elterjedése.

Az euró 1999-től a globális pénzügyi válság kitöréséig egy ígéretes vállalkozásnak bizonyult, úgy tűnt, igazi globális pénzzé válik - mondta, hozzátéve, 2008-tól nagyon nagy hibákat követtek el az EU-ban, illetve az eurózónában. Európát nem tettük tönkre, de az eredeti európai álmot, víziót tönkretettük, tönkrementek a munkahelyek, a GDP növekedése megállt - mutatott rá a jegybank elnöke.

Matolcsy György emlékeztetett: Lámfalussy Sándor többször hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát. Ami az eurót illeti, az ígéretes közös valuta rögös úton ment végig, "félintézkedések" közepette, ez azt eredményezte, a közös valutánk pozíciója meggyengült.

Ennek egyik fő oka, hogy az EU gazdaságpolitikái megbuktak, ezt "mi megszorításoknak, megszorító intézkedéseknek nevezzük" - mutatott rá, ezek az intézkedések munkahelyek elvesztését erdményezik, a GDP növekedését megszüntetik, és bizalomvesztéshez vezetnek.

Pénzügyi stabilitásra van szükségünk, ennek segítségével munkahelyeket tudunk teremteni, de ezt nem megszorító intézkedésekkel kell elérni - mondta.

A javaslat az, hogy erős hidakat kell építeni az EU és Ázsia között, és az együttműködés, a kezdeményezés középpontjába helyezzük Kínát. Az Európai Unió, benne a közép-kelet-európai országok nagyon nagy előnyökhöz juthatnak, sok lehetőséget kaphatnak a Kína által meghirdetett "Egy övezet, egy út" kezdeményezés során, amely a Selyemút modern változata lehet, mi vagyunk "a projekt" 64 országának egyike - jelezte Matolcsy György. Kiemelte: "remélem, ez a konferencia hozzájárul ennek a kezdeményezésnek a sikeréhez".

Európának szakmai konvergenciára is szüksége van az IMF volt vezérigazgatója szerint

Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon és elérje céljait - mondta Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett Lámfalussy-konferencián hétfőn Budapesten.

Hozzátette, szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók nagyon eltérnek.

Hangsúlyozta, a nemzeti kormányok és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiánya és az alacsony növekedés miatt. Úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának. Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn - mondta.     

Jacques de Larosiére úgy vélte, az 2009-2010-es euróövezeti adósságválság arra kényszerítette a tagállamokat, hogy kiegyenlítsék az uniós egyensúlytalanságokat, amelyek elsősorban a periférikus tagállamokban alakultak ki az infláció, a munkaerő egységnyi költsége és a fizetési mérleg egyenlege területén. Nem voltak minimális szinten sem konzisztensek az egyes országok gazdaságpolitikái, ami alapvetően fontos lenne az unióban - mondta. Az Európai Központi Bank (EKB) időben kiadta a figyelmeztetést, azonban a tényleges reakciót a - későn érkező - piaci jelzések váltották ki.     

Az új keleti tagállamokban egészségesebben alakultak a konvergencia folyamatok, mint a régebbi tagországok esetében - mondta. A legtöbb versenyképességi mutatójuk jó volt, az üzleti környezet is barátságosabb volt, valamint komoly tőkebeáramlás érkezett, az uniós alapokból származó pénzekkel együtt valódi integráció történt az EU szintjéhez.     

Kifejtette, a tényleges, 1,5 százalékot meghaladó növekedési pályához való visszatéréshez szükséges a fenntartható adósságkezelés, és az állami költekezés visszafogása. Fontosak a strukturális kiigazítások, az adminisztratív akadályok csökkentése az új beruházások előtt, a munkaerő mobilitásának segítése a munkanélküliség csökkentésére - tette hozzá.

Olyan unióra van szükség, ahol a tőke szabadon tud áramlani, ahol a befektetők dolgozni szeretnének, minél több tranzakciót végezni - jelentette ki. Véleménye szerint az egyes országoknak kellene gondoskodni a minimális konvergenciáról, még akkor is, ha ez bevételi oldalon korlátot jelent.

Úgy vélte, ehhez szükség volna egy "konvergenciaminisztériumra", amelynek joga volna a szükséges gazdasági kiigazítások elősegítésére. Kitért arra, hogy az intézkedések demokratikus megalapozáshoz az Európai Parlament tagjait az egész kontinensről kellene választani, nem egyes országokból, elnökét pedig közvetlenül lehetne megválasztani.     

Az IMF volt vezérigazgatója szerint mindehhez egy kiegészítő integrációra van szükséges, bár ennek valószínűsége "igen távoli".     

Az Európai Uniónak napirendre kell tűznie a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban - mondta. Elismerte, hogy ebben sok a buktató, és sok a biztonsági feszültség, de az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, és Európa nem maradhat a partvonalon. Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén - tette hozzá.

Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tud határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában. Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie - vélekedett.

Ázsia és Európa kiegészíti egymást a Bank of China elnöke szerint

A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi - mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke.

A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.

Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.     

Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány "nagyszerű jövőképét", hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja - jegyezte meg az elnök.     

Kifejtette: a projekt keretében az utóbbi években pénzügyi kezdeményezések is indultak, létrejött az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), a Selyemút Alap, a tervezettnél sokkal gyorsabb az előrehaladás, amely mindenképpen gazdasági növekedéshez vezet. Rámutatott, hogy 2014 és 2016 között a hét vezető ipari hatalom (G7-országok) reálgazdasági növekedése 1,7 százalékos volt, míg a kezdeményezés vonalában elhelyezkedő Ázsiában, Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában rendre 6,6 százalékos, 3,2 százalékos, illetve 2,7 százalékos volt a gazdasági növekedés, tehát óriási a gazdasági potenciál.     

Elmondása szerint az utóbbi három évben a kínai vállalkozások 53 milliárd dollárt, Kína pedig további 279 milliárd dollárt fektett be 61 országban. Ezen felül Kína 700 millió dollárt költött a leginkább szegénységgel sújtott országokra, és fontos hajtóerejévé vált a világgazdaság növekedésének, míg 1980-ban a kínai bruttó hazai termék a világ GDP-jének 2,7 százalékát adta, 2000-re 3,6 százalékát, 2015-re már 15,2 százalékát a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund - IMF) statisztikái szerint. Tien Kuo-li megjegyezte: várakozásaik szerint a kínai gazdaság éves növekedési üteme 6,5 százalékra gyorsul fel.     

A bankelnök ugyanakkor jelezte, hogy mindezek ellenére nagyon alacsony jelenleg a beruházási aktivitás Európa és Kína között, az EU külföldre irányuló beruházásainak csupán 6,5 százalékát teszi ki a Kínában befektetett összeg és hasonló a helyzet fordítva is. Ennek oka részben az eltérő szabályozás lehet - mondta Tien Kuo-li, hozzátéve, hogy éppen ezért nagy szükség van a kezdeményezésben részt vevő országok rendszereinek összehangolására is, az infrastrukturális hálózatok és a termelés összekapcsolása mellett.    

Mindazonáltal a pénzintézet elnöke kiemelte, hogy a kínai külkereskedelmi volumen növekedési ütemének lassulása ellenére, a bilaterális (kétoldalú) kereskedelmi kapcsolatok Magyarország és Kína között erősödtek, a volumen meghaladta a 8 milliárd dollárt 2016-ban.

Kína vált az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kiemelte: Kína vált az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé, és úgy vélte, Magyarországnak híd szerepet kell betöltenie Kína és a nyugati országok között.

Csö-min Csen professzor, a Fudan Egyetem dékánja elmondta: nagyon örül annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előadásában nagy jelentőséget tulajdonított a keleti nyitásnak a magyar gazdaság fejlődése szemszögéből. Ez jó hír Kína számára is, növeli a bizalmat, hogy továbbfejlesszék az Egy övezet, egy út kezdeményezést. A kezdeményezés során 6 ország, köztük Magyarország írt már alá megállapodást, és egyre több a megfigyelő állam, például Svájc, Ausztria és a Benelux államok. A kihívások között sorolta fel, hogy időbe telik a megfelelés az európai követelményeknek. Elmondta azt is, hogy jelentősen megemelkedett a kínai közvetlen befektetések összege Európában, egyes becslések szerint 36 milliárd euróra nőtt.

Elmondta: Kína amellett van, hogy fenntartsa a globalizáció folyamatát, miközben a globális kereskedelem nem nő, a Brexit kemény kilépésnek bizonyul és az Egyesült Államok is megpróbálja megváltoztatni a világrendet mások kárára. Úgy vélte: revitalizálni kell a hidegháború utáni nemzetközi rendet, nem szabad "beadni a derekunkat" a világban megjelenő globalizáció-ellenes erőknek.

Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem dékánja kiemelte: Orbán Viktor beszéde után kevésbé aggódik amiatt, hogyan fogadják Európában Kína elképzeléseit az együttműködésről. A globalizáció szempontjából 2017 nehéz év lesz, hozzátéve, senki nem tudja megállítani a folyamatot. Rámutatott: a globalizáció kétélű fegyver, ha tőkebeáramlás történik, az pénzügyi válságot is hozhat, és az emberek szabad mozgása bevándorlást is eredményez, így amikor a negatívumok erősödnek fel, az emberek megrémülnek és elfordulnak tőle - vélte. A dékán szerint egy világkormányra volna szükség ahhoz, hogy "ne fulladjon anarchiába a globalizáció, ahol minden állam azt hiszi, saját katonai erejére kell támaszkodnia".

Úgy vélte, két alapelv van Magyarország és Kína kapcsolatában, az egyik a szuverenitás elve, hogy bilaterális megállapodásokat tudjanak kötni anélkül, hogy más országok hozzájárulására szükség lenne a projektek elindításához. A másik a kölcsönösség elve, azaz Kína nemcsak exportál, hanem importál is, és fogad külföldi technológiát, termékeket. A kölcsönös együttműködés esetében nem lehet csak állami vállalatokra hagyatkozni, szükség lesz a magánszférára is, amely Kínában a GDP 75 százalékát termeli meg most, az állami cégekénél jobb hatékonysággal.

Erik F. Nielsen, az Unicredit vezető közgazdásza Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagálva elmondta: nem ért egyet azzal, hogy aki nem tudja elérni a megfelelő növekedési rátákat, nincs létjogosultsága. Mint mondta, Japánban, Kínában is vannak problémák, ami nem azt jelenti, hogy Afrikában és Dél-Amerikában van a jövőnk.

Erik F. Nielsen üdvözölte Kína kezdeményezését az állami beruházások ösztönzésére, de felhívta a figyelmet arra, a globális vállalati ügyfelek aggódnak Kínában, hogy a szakpolitikákat nem átlátható módon, inkonzisztensen vezetik be. Elmondta azt is, hogy a következő 2-4 évben nagy az esélye egy pénzügyi válságnak Kínában, nagyon magas a hitelezés szintje, de senki nem rendelkezik annyit tartalékkal, mint Kína.

A rendezvényen bemutatták az "Alexandre Lamfalussy - Selected Essays" című könyvet, amely Lámfalussy Sándor cikkeit és beszédeit gyűjtötte össze. Az első cikk 1953-ban született, az európai szén és acél közösség acéliparával kapcsolatban, az utolsó pedig egy olyan konferencián elhangzott előadásából íródott, amelyet az Európai Monetáris Intézet (EMI) megalapításának emlékére tartottak.

Ivo Maes, a Belga Nemzeti Bank főtanácsadója és egyben a könyv szerkesztője elmondta: az esszék kronológiai sorrendben több mint 80 évet ölelnek fel. A szakember szerint egy olyan időszakban, amelyet pénzügyi instabilitás jellemez és kétségek övezik az európai integrációt, Lámfalussy Sándor intellektuális örökségének újraolvasása óriási jelentőségű.

Kiemelte: az idő bebizonyította, hogy a neves közgazdász különböző problémákról való értékelése alapvetően előrelátónak és helyesnek bizonyult. Példaként említette: Lámfalussy Sándor mindig hangsúlyozta, hogy a központi bankoknak kulcsszerepük van a válságok kezelésében.

Újra kell tervezni az euróövezetet

Újra kell tervezni az euróövezetet, mert nincsenek meg az eszközei az egyensúlyhiányok kezelésére, a deficites országokat deflációra szorítja, míg a többlettel rendelkező országok nem hajlandóak ösztönözni a gazdaságot - mondta Paul de Grauwe, a London School of Economics and Political Science európai politikai közgazdaságtan tanára.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett konferencia délutáni kerekasztal beszélgetésén a közgazdász hozzátette: az eurózóna egy "deflációs szigetté" vált hosszú évekre a válság után, ami a társadalmi és a politikai rendszereket feszegeti. Gond az is, hogy az övezethez tartozó nemzetállamok nem tudják stabilizálni monetáris környezetüket, adósságukat idegen pénznemben bocsátják ki, azaz a jegybank nem tud biztonságot nyújtani és válság esetén közbelépni. Úgy vélte, az euróövezet drámaian meggyengítette a nemzetállamok legitimitását és erejét, mivel elvették a lehetőséget, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amiket az emberek elvárnak tőlük.

Sir Paul Tucker, a Bank of England korábbi alelnöke elmondta: az átláthatóság, az európai állampolgárok bizalmának növeléséhez televízión keresztül kellene közvetíteni a legfontosabb uniós testület, a miniszterek tanácsának üléseit, az angol parlamenthez, vagy az Egyesült Államokban a szenátus vitáihoz hasonlóan. Ezt az embereknek látniuk kellene, hogyan végzik a törvényhozók munkájukat - jelentette ki. Úgy vélte, rendkívül fontos, hogy a szabályok, összhangban legyenek az adott állam értékrendjével, érdekeivel.

Thomas Mayer, a Flossbach von Storch Research Institute alapító-igazgatója szerint a schengeni területen belül probléma, hogy a belső határok megszüntetéséhez sokkal hatékonyabban kellene védeni a külső határokat. A külső határok nem hatékony védelme felveti a nemzeti határellenőrzés szükségességét - mondta. Úgy vélte, a Brexit a 2015-ös menekültáradat eredménye volt, amikor az unió elveszítette a kontrollt külső határainak védelme, így a belső biztonság felett is. Rámutatott: homogénebb, kisebb schengeni övezet kellene, hatékonyabb határvédelemmel és hatékonyabb nemzeti határellenőrzéssel - ami bizonyos mértékig már meg is történt.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadója is úgy ítélte meg, hogy a kontrollálatlan migráció a terrorizmus veszélyét hordozza magában, és azzal fenyeget, hogy összeomlik a schengeni övezet, ami kulcseleme az egységes piac működésének. Görögország, Olaszország érdekei különböznek a belső "szárazföldi" uniós országokétól. A korábbi gyarmatosító országoknak (egyebek mellett Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Olaszország) lehetőségük volt arra, hogy jól megismerjék gyarmataikat, és az innen beáramló migráció progresszív jellegű volt. Kelet-Közép-Európa államainak nem voltak gyarmatai, nem szoktak hozzá az emberek az eltérő kultúrákhoz, itt teljesen más a megközelítés - tette hozzá.

A Brexittel kapcsolatban elmondta, hogy ez az unió történetének legnegatívabb fejleménye, fő kiváltó oka pedig az egyenlőtlenség és a migráció volt. Az egyenlőtlenség egyik oka, hogy Nagy-Britanniában az alsóbb szintű munkakörökben alacsonyak maradtak a fizetések.

Szapáry György szerint emlékezni kell arra is, hogy szuverén államok és nemzetek hozták létre az Európai Bizottságot, nem pedig fordítva. Szapáry György felvetette: a monetáris unió lehet, hogy a munkaerő szabad áramlásának elve nélkül is működni tudna.

MTI
  • Sokan csatlakoztak a szélsőség elleni petícióhoz
    A szemkilövető hazugságpolitikus és politikai kiszolgálója elleni Stop! petícióhoz már több mint 400 ezer polgár csatlakozott. A közrádióban nyilatkozó Hollik István szerint a Demokratikus Koalíció elnöke "egyszer kirabolta, egyszer tönkretette, egyszer pedig becsapta Magyarországot".
  • Háború a nemzetállamok ellen
    Az internethasználók több mint negyven százaléka kezeli a platformot. Zuckerberg úr tehát moshatja kezeit: rajta igazán semmi nem múlik – vagy talán éppen majdnem minden?
  • Hazudtak, akik a CEU bezárásával kampányoltak
    Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: "Kizökkent az idő! Konferenciát tartottak Budapest belvárosában, mégpedig a CEU épületében, a Nádor utcában." "Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről" - jegyezte meg.
MTI Hírfelhasználó