Trump szándéka az egész világnak jó hír
Egyaránt a más országok belügyeibe való be nem avatkozás és a terrorizmus elleni harc fokozásának szándékát emelte ki hétfői közös moszkvai sajtóértekezletén Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek arra a kérdésére válaszolva, hogy milyennek látják a Moszkva és Washington közötti viszony perspektíváit Donald Trump amerikai elnök beiktatása után.
2017. január 24. 00:00

Szijjártó Péter az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: „az a tény, hogy Donald Trump a demokráciaexportot végül kívül kívánja helyezni az amerikai külpolitika fókuszán, szerintem nemcsak Magyarországnak, hanem az egész világnak jó hír”.

Az elmúlt években, amióta mi kormányon vagyunk, ha politikailag korrektül akarnék fogalmazni – mint ahogy nem akarok -, akkor azt mondanám, hogy sok iránymutatást kaptunk az amerikai kormánytól.

Ha meg el akarom mondani, hogy mi történt valójában, akkor azt mondom, hogy sok beavatkozási kísérlet történt a belpolitikai életünkbe amerikai részről az elmúlt években.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország a világ azon 23 országa közé tartozik, amely valódi katonákat küld az Iszlám Állam elleni harcba. Rámutatott, hogy 150 magyar katona szolgál Észak-Irakban.

„Elkötelezettek vagyunk az Iszlám Állam elleni harcban, és kifejezetten pozitívan értékeljük azt, hogy az amerikai elnök is az Iszlám Állam elleni harcra kívánja helyezni a hangsúlyt” – mondta.

A miniszter abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy ez pozitív fejlemény az amerikai-orosz kapcsolatok jövője szempontjából is. „Hogyha pozitív irányba mozdulnak az amerikai-orosz kapcsolatok, akkor ennek hatásaképpen az európai-orosz kapcsolatok is jó irányba fognak mozdulni és az pedig nagyon jó Magyarországnak” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Ezért mi szurkolunk, hogy az új amerikai adminisztráció és Oroszország között minél előbb a jelenleginél sokkal jobb együttműködés jöjjön létre.

„Örültünk annak, amit ezzel kapcsolatban az új amerikai elnök a választási kampány során és azt követően elmondott” – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

 

Moszkva figyelme az amerikai fejleményeken

Szergej Lavrov emlékeztetett rá, hogy a hétfői csak az első teljes munkanapja az amerikai adminisztrációnak és sok külpolitikai kérdés ügyében várni kell a hivatalos álláspont kifejtésére, mint ahogy a kormányalakításra és a külügyminiszter-jelölt szenátusi véglegesítésére is. Kijelentette, hogy Moszkva komoly figyelemmel kíséri a fejleményeket az Egyesült Államokban.

Mint mondta, Oroszország elvi kérdésekben nem kevés egybeesést fedezett fel aközött, ahogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök meghatározta az Egyesült Államok, illetve Oroszország külpolitikai céljait. Az orosz külügyminiszter a hasonlóságok között az első helyen említette, hogy mindkét vezető saját hazája fejlődését tekinti a sikeres külpolitika alapjának, azt, hogy megerősítse tulajdon országát annak érdekeinek erősítése érdekében.

Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Trump külpolitikáját nem az ideológiára, nem a más országok belügyeibe való beavatkozásra alapozza, hanem az Egyesült Államok alapvető érdekeinek előmozdítására. Mint mondta, Oroszország ugyanilyen alapállásból cselekszik. Értékelése szerint Trump csapata értésre adta, hogy saját érdekeinek érvényesítése mellett kész tiszteleten tartani más országok érdekeit is. És ha ezek egybeesnek, az amerikaiak készek lesznek együttműködni másokkal, hogy együttesen érjenek el eredményeket a nemzetközi színtéren – tette hozzá.

Hátrahagyott aknamezők Obamáéktól

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Trump fő prioritásként nevezte meg az Iszlám Állam elleni nem mímelt, hanem valódi harcot, a dzsihadista szervezet teljes megsemmisítéséig. Mint mondta, a terrorizmus elleni harcban egybeesnek az Egyesült Államok és Oroszország, de több más állam, így Magyarország érdekei is. Emlékeztetett rá, hogy Putyin elnök másfél éve indítványozta a terrorellenes nemzetközi front megalakítását, ami továbbra is érvényben van.

Lavrov megjegyezte, hogy a leköszönt Obama-kormányzat a legutolsó napjaiban több jogi „vörös zászlót” és aknamezőt hagyott hátra utódjának. Szavai szerint a hidegháború veteránjai és a neoliberális elit, amely a saját értékrendje alapján, az erő pozíciójából próbálta meg más országokra ráerőltetni saját akaratát, igyekszik megakadályozni, hogy normális kapcsolatok alakuljanak ki Moszkva és Washington között.

Szergej Lavrov szerint Moszkvában ismerik és tudomásul veszik az amerikai politikai élet ezen sajátosságait. Emlékeztetett Putyin elnök azon kijelentésére, amely szerint Oroszország kész megtenni a rá eső részt a normalizáláshoz vezető úton, az egyenjogúság, valamint egymás és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján, a közös nemzetközi célok esetében pedig – például a terrorizmus elleni harcban – az érdekek kiegyensúlyozottsága alapján.

Gazdasági tárgyalások

Szijjártó beszámolt arról, hogy Oroszország a márciusi budapesti utazási kiállítás díszvendége lesz, és Budapesten hamarosan közterületet neveznek el Lev Tolsztojról, és a 19. századi orosz írónak emlékművet is állítanak majd. Elmondta, hogy a küszöbönálló Putyin-látogatás alkalmából megállapodást írnak majd alá a magyarországi orosz ortodox templomok felújításáról.

Szót ejtett arról, hogy a Tulai megyében a közelmúltban nemrégiben magyar takarmánykiegészítő üzem épült, amely máris kielégíti az orosz piac igényeinek 10 százalékát. A Szverdlovszki megyében magyar-orosz együttműködésben egy 400 tonna hús feldolgozására alkalmas üzem épült, és az Eximbank tárgyalásokat folytat egy húskészítménygyár létrehozásáról a Moszkvai megyében. Ugyanitt 2017 első félévében átadnak egy magyar építésű és üzemeltetésű fűszerkeverő üzemet, amely orosz húsüzemek beszállítója lesz.

Cseljabinszkban egy másik magyar vállalat 20 ezer tonna kapacitású, zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas hűtőházat épít majd fel.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy együttműködési megállapodás jöhet létre a Fővárosi Vízművek és cseljabinszki társintézménye között. Elmondta, hogy mind a magyar, mind az orosz kormány támogatja a Mol olajipari vállalat további oroszországi szerepvállalását. Szavai szerint emellett a magyar-orosz konzorcium „talán csak egy hajszálra” van attól, hogy egy újabb egyiptomi vasútikocsi-szállítási tenderen sikert érjen el.

Szijjártó Péter hétfőn megbeszélést folytatott Szergej Gorkovval, a Vnyesekonombank elnökével, Alekszandr Novak energetikai, valamint Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel. Találkozott Nyikolaj Fjodorovval, az orosz szövetségi parlament felsőházának első elnökhelyettesével, akinek átnyújtotta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést.

D_MTI20170123035

Előreléphetünk a kapcsolatok fejlesztésében

Nagyon hosszú idő után úgy látjuk, hogy a nemzetközi folyamatok segítenek a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjével hétfőn Moszkvában folytatott tárgyalása elején. Szergej Lavrov kijelentette, hogy a magyar-orosz külügyminiszteri találkozó célja a februári budapesti csúcstalálkozó sikerének előkészítése. Mint mondta, a magyar kormány nagyon komolyan készül Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatására.

Rámutatott, hogy a kétoldalú viszony sokat szenvedett a nemzetközi szankciós környezetben, de a közösen elhatározott gazdasági együttműködési programok – a regionális együttműködés, az oroszországi magyar technológiai beruházások, elsősorban a mezőgazdaság terén, és a gépipari együttműködés – jól fejlődnek. Szijjártó Péter kijelentette, hogy nemcsak külügyminiszterként, de személyesen is várta, hogy találkozhasson Lavrovval. Köszönetet mondott tárgyalópartnerének az orosz részvétnyilvánításért a veronai buszbaleset miatt. A Moszkvában tárgyaló magyar delegáció a nemzeti gyásznap miatt fekete szalagot visel.

MTI
  • Tarlós 50%-on áll
    Tarlós István egyedül is begyűjtené a szavazatok felét, így továbbra is jelentősen vezet a főpolgármesteri címért folyó versenyben – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb budapesti közvélemény-kutatásából.
  • A Kárpátok védi a keresztény Európát
    Nemcsak lehetőség, felelősséggel is jár a kelet-közép-európai térségben zajló integráció – véli Maciej Szyma­nowski lengyel hungarológus. A régiós együttműködés kutatója szerint adott a kulturális háttér az integrációra, ezért azonban a gyakorlatban is tenni kell. Nagy probléma például, hogy a térségünket összekötő úthálózat még mindig a szocia­lista múlt örökségét tükrözi.
  • Kezdődik az egyhetes ellenőrzés az utakon
    Egyhetes összehangolt rendőrségi közúti ellenőrzés kezdődik hétfőn Magyarországon.
MTI Hírfelhasználó