Közgazdászok és szociológusok találkozója
A műhelyvita sorozat keretében ez alkalommal Szegő Szilvia és Giday András tartott előadást „A külső adósság csökkenésének okai” címen.
2017. január 25. 09:43
Lóránt Károly a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) külsős munkatársa szervezésében közgazdászok és szociológusok tizenegyedszer jöttek össze a RETÖRKI tanácstermében annak érdekében, hogy a rendszerváltás időszakából kiindulva fontos szociálpolitikai és gazdasági kérdéseket vitassanak meg.
 
A közéleti vitákban, de a szakmában is gyakran összekeverik az államháztartási eladósodást a nemzetgazdaság valamennyi szektorának a külfölddel szemben keletkezett eladósodásával. A külső eladósodás 2000-es évek elejei súlyos alakulásának – bár nem elhanyagolható szerepe volt az államháztartásnak – legfőbb okozói a hitelintézetek (főleg a devizahitelezéssel) és a vállalatok voltak. Tehát nem az állami, hanem a magánszféra volt a külső eladósodás növekedésének elsődleges kiváltója. A túlzott külső forrásbevonás miatt az ország finanszírozásában 2009-ben drámai helyzet állt elő, amit súlyosbított, hogy míg az adósság jelentős részben rövid lejáratú volt, addig az annak biztosítására szolgáló MNB tartalék kritikusan alacsony volt. Ez államcsőddel fenyegetett. Ehhez a drámai helyzethez képest 2010 után 6 év alatt az ország nettó külső adóssága 30 százalékponttal csökkent, és mára az MNB tartalékai jelentősen meghaladják a külső rövid lejáratú adósság összegét.
 
Az eladósodás fogalmainak tisztázása után az előadók keresték a választ arra, hogyan vált lehetővé, hogy jelentős forrásmegvonás ellenére – hiszen a külső források csökkentek - a gazdasági növekedés stabilizálódott, majd beindult. Ráadásul nem alkalmaztunk radikális megszorító intézkedés csomagot (bérek, nyugdíjak megvágása, állami vagyon privatizálása, jóléti kiadások jelentős kurtítása stb.). Az előadók a magyarázat kapcsán fontos gazdaságfilozófiai, gazdaságszemléleti változásokra hívták fel a figyelmet. Hangsúlyozták, hogy a kedvező külső hatások mellett a fő szerepet a belső forrásokra irányuló gazdaságpolitika játszotta, vagyis egy olyan törekvés, mely a belső finanszírozási források „bekötésére” irányult, méghozzá elsősorban a külső adósság finanszírozására. Ezzel a biztonság és a kockázat kezelése hangsúlyosabbá vált akár a jelenbeli költségekhez képest is (számolva a jövőbeni költségek valószínű növekedésével, lásd a devizahitelezés esetét).  Hasonló jelentőségű gazdaságfilozófiai változás volt, hogy a kormány törekedett az állam tulajdonosi, döntési kompetenciájának erősítésére, különösen a gazdasági versenyképesség javítása érdekében, és az árakon keresztül érvényesített monopolpozíciók letörésére. Mindez csökkentette az ország számára a külső kockázatokat. A devizahitelek forintosítása miatt az árfolyampolitika kikerülhetett a lakossági devizahitelezés csapdájából.
 
A leértékelődő forint javította a gazdálkodók versenyhelyzetét, és a kedvezőbb energiaárak (olajár csökkenése és a rezsi”harc”) lefékezték az inflációs hatásokat. Az indokolatlanul magas árképzés elleni kormányzati fellépést (energia, kommunikáció stb. árak) segítette a stratégiai vállalatokban történő állami tulajdonszerzés.  A kormányzati forrásokat növelték a különadók. A stabilizációs politika jelentős koncentrációval járt a jövedelem politikában (újraelosztásban, adóztatásban stb.), ami az ország fizetőképességének fenntartása és a külső függőség csökkentése érdekében indokolt volt. A források növekedése az elmúlt 2 évben lehetővé tett jövedelempolitikai lazításokat. A lakossági hitelezésben eddig megtett kormányzati ösztönző lépések mellett a következő években a lakáspolitikára koncentráló hitelezési filozófiaváltásra lesz szükség, a rendszerváltás utáni időszak cikk-cakkjainak elkerülése érdekében is.
www.retorki.hu
  • Orbán: A baloldal be akarja hozni a migránsokat
    Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, szombaton Rómában.
  • A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítása a fő cél
    A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítását említette a három hét múlva esedékes önkormányzati választások előtti legfőbb feladatnak egy szombati budapesti sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
MTI Hírfelhasználó